Ha 40 éven keresztül fizetek 27%-ot az állami nyugdíjalapba, 65 évesen megyk nyugdíjba és átlagéletkorig élek, akkor hány százalékát kapom vissza nyugdíjként a befizetéseimnek?

Akkor az egyszerűség kedvéért számoljunk azzal, hogy a fizetések és a nyugdíjak mindig nőnek az infláció szerint. Az állami nyugdíjnál nincs se reál se hozam, ott ugyanis amit te befizetsz 27%-ot, abból kapnak az éppen aktuálisan nyugdíjasok nyugdíjat.

Az átlagkereset most kb 200000Ft, ennek a 27%-a 54000Ft. Ez 40 év alatt kb 26 milliót jelent.

A várható életkor (Sándorból (boldog névnapot) ítélve férfi vagy) elég alacsony, 71 év. 40 év után erre elvileg kb 130000 nyugdíj járna, ugye 6 évig, ez nem egész 10 millió...

"De hol a többi 16 millióm? "

Ha valamiért 100 évig élnél, akkor közel a dupláját kapnád, mint amit befizettél. Ha sajnálatos módon 65 éves korodban meghalnál, akkor meg mind a 26 elúszik.

A nyugdíjintézetet ma is Nyugdíjbiztosítónak hívják. Ez azt jelenti, hogy egy csomó ember befizet valamennyit rendszeresen, és a meghatározott jogalap (itt életkor) után elkezd visszakapni belőle. Az összegek úgy vannak meghatározva, hogy az összes ember befizetése fedezze az összes ember nyugdíját és a a kezelési költséget, vagyis az intézmény költségeit. Ha soká élsz sokat kapsz vissza (a korán halókéból), ha te vagy a korán haló a tiédet kapják mások. Ez az elv.

Csakhogy a 40 év alatt (sőt, amíg élsz utána is) változnak a gazdasági feltételek, változik a politikai irányelv, ezért változik a nyugdíjkassza össz-egyenlege is. Néha bizony a leendő nyugdíjasra nézve nagyon méltánytalanul. Most éppen ez az eset van. És akkor még nem is szóltunk a tisztességtelen magatartásból eredő veszteségekre. Ez az eset is fennáll most.

"Hogy hová tűnik a többi?Kiutalják a szomszéd "Pista bácsinak"akinek a nyugdíja a tiédnek a hatszorosa."

Na igen, de akkor a szomszéd Pista bácsi 6x annyit is fizetett bele a kasszába korábban.

"Az összegek úgy vannak meghatározva, hogy az összes ember befizetése fedezze az összes ember nyugdíját és a a kezelési költséget, vagyis az intézmény költségeit."

Ez sajnos csak álom, ez lenne pl a svéd modell. De jelenleg az összes befizetés nem elég az összes nyugdíjra, így a költségvetésből kell finanszírozni a kieső részt. Ez még inkább igaz volt az mnyp-k létezése alatt, még kevesebb pénzt kapott az állami nyugdíjkassza, még többet kellett kipótolni a költségvetésből, hitelekből.

8/8

Na,ettől a süket szövegtől tudok a falnak szaladni..

" Pista bá' 6X annyit fizetett bele a kasszába korábban"

-Nos,ez a virtuális Pista bá'egy büdös lófa@t fizetett be annyit a kasszába,mint amennyit kiemelt nyugdíjként felvesz ma, (2012-ről beszélek)

Elsősorban amikor ez a Pista bá' aktív dolgozó volt,az adó, meg a külön adó nem létezett.Fizette a kötelező nyugdíjjárulékot,és az SZTK-át.Ezenfelül semmit.Aztán ne felejtsük el,hogy a 60-as 70-es években 3000-5000 Ft már egy jó fizetésnek számított,nagyon jó fizetésnek.Tehát nem értem,hogy a mi kitalált "kisöregünk" miképpen fizethett olyan nagy összeget az állami kasszába.

Először is az állami nyugdíj biztosabb mint a magán nyugdíjpénztár.

A nyugdíjat mindig a ledolgozott évek után és a befizetett

nyugdíj-járulák összege után után fizetik.S Ennek összegét az is befolyásolja, hogy milyen stabil a forint.

De senkinek nem ajánlom azt, hogy csak a nyugdíj összegére alapozva várja az idős kort. Legyen megtakarítás mindenképp amit magam részéről telekben, nyaralóban, ingatlanban tartok a legbiztonságosabbnak.