Elfáradtam. Ideje elfogadni, hogy a vágyott fellendülés tán sosem jön el Magyarország számára?
Ideje elfogadni.
De ha szerencsénk van, akkor unokáinknak talán még lehet jó életük itt.
Yupiter
Ne csüggedj!
Nekem mindig a nagyapám meg a gyerekeim jutnak eszembe ilyenkor.
Nagyapám, aki hadifogságba esett, megjárta Szibériát, és alig 40 kilogrammal jött haza.
Az őt ért megpróbáltatásokhoz képest sehol sem vagyok.
Nekem pedig azért kell helytállnom, hogy az utódaim majd egyszer büszke állampolgárai legyenek Magyarországnak.
Ha csak tehetem, mosolygok az emberekre, még ha nincs is jó kedvem, köszönök mindenkinek aki rám néz, ha tüsszent valaki, jó egészséget kívánok, kinyitom az ajtót, segítek a babakocsival, átadom a helyem, munkahelyemen is mindent legjobb tudásom szerint elvégzek és nem hőbörgök.
Beosztom a fizetésemet, rendesen adózok, befizetem a büntetést, ha túlléptem a sebességhatárt,igyekszek magyar termékeket vásárolni, megelégszem a lassú előrehaladással is, örülök a kis dolgoknak, évekkel ezelőtt leszoktam a dohányzásról és sportolni kezdtem, kevesebbet, és jobb minőségűt eszünk.
Ha meghallom a himnuszt, megállok és éneklem, évente többször kijárok a temetőkbe a régiek sírjához, nem megyek pártgyűlésekre, csak független ünnepségekre, év közben is letakarítom a Trianon-emlékművet és megállok néha a '48-as emlékműnél, ha eldobott szemetet látok, felveszem, igyekszek rendet tartani magam körül.
Nem akarok senkit megtéríteni, de időnként eljárok templomba, nem csak nőnapon vagy ünnepnapon veszek virágot a feleségemnek, igyekszem minél jobban megismerni a saját kultúrámat, ugyanakkor tájékozottnak lenni a világ dolgairól.
Szeretem a külföldi rock és metálzenét, de még jobban a hazait, és szívesen hallgatok igazi népzenét is. Kettő és fél idegen nyelvet bírok, de mindig magyarul gondolkodok és álmodok.
Én ezzel küzdök a szebb jövőért és nem a melldöngetéssel.
Erőt, egészséget és szebb jövőt Neked is, kedves kérdező!
Második, rajtad nem múlik, hogy itt tartunk, ahol.
Én kitaláltam egy mozgalmat, ami jobbá tehetné az életet főleg Pesten:
"bármikor bárkivel beszélgetek" kitűző. Aki ezt hordja, azzal bármikor el lehet beszélgetni buszon, parkban, utcán, bevásárláskor. Mi lenne, ha az idegenek egymással csak úgy minden hátsó szándék nélkül beszélgetnének? Ez talán kezdete lehetne valami új korszaknak.
Szerintetek működhet?
"Én kitaláltam egy mozgalmat, ami jobbá tehetné az életet főleg Pesten:
"bármikor bárkivel beszélgetek" kitűző. Aki ezt hordja, azzal bármikor el lehet beszélgetni buszon, parkban, utcán, bevásárláskor. Mi lenne, ha az idegenek egymással csak úgy minden hátsó szándék nélkül beszélgetnének? Ez talán kezdete lehetne valami új korszaknak.
Szerintetek működhet?"
Működhet. Ez egy király ötlet. Csak engem hagyjatok ki belőle, mert utálom az embereket.
"Aki ezt hordja, azzal bármikor el lehet beszélgetni buszon, parkban, utcán, bevásárláskor. "
Naja. Állok a buszmegállóban, oda jön egy vadidegen, elkezd hadoválni, aztán jön az ellopták a tárcám, és haza szeretnék vonatozni Szegedre szöveg. Vidéken nem tudom mi a helyzet, de én úgy látom Budapesten nagyon utálják egymást az emberek. Én is jövök, megyek, ha tehetem nem szólok senkihez, és az első gondolatom mindig a nincs apróm, mikor valaki hozzám szól.
Gazdasági fellendülést pedig ne várj. A mi életünkben ez kizárt. El lesz ez az ország az EU kis mostoha testvéreként, 30 év múlva is az € bevezetésével fognak kampányolni a zsíros bőrű politikusok.
Az ok egyszerű, kizsákmányolnak minket minden téren. Viszik a pénzt, hozzák be az import árut.
A tanult fiatal réteg meg fut el innen, mind patkány a süllyedő hajóról, hisz ha mindenkinek rossz, nekem miért ne lehetne jó elven.
Ördögi kör ez, jól ki van találva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!