Miért kellünk az EU-nak?
Magyarországra három indok miatt van szüksége az EU mögött álló pénzügyi csoportoknak. Olcsó munkaerő, felvásárlópiac, jó adós. Ahhoz, hogy ezt láthassuk, néhány dolgot meg kell figyelnünk.
A II. világháború után létrehozott „szocialista tömbben” Magyarországnak szürke eminenciás szerep jutott. Furcsa ezt kimondani, de volt ésszerűség a KGST-ben, ugyanis minden országra azt a szerepet rótták, amely a legjobban illeszkedett a profiljához. Ha leszámítunk néhány vakvágányt (pl. vas-és acél országa, rizs-és gyapottermesztés, stb.), akkor megállapíthatjuk, hogy Magyarország kiemelkedő mezőgazdaságot, arra épülő világhírű feldolgozóipart és pl. szintén világhírű gépgyártást (Ikarusz, Rába) tudhatott magáénak. Tiltották többek között az autó- és motorgyártást, de ne feledjük, hogy ehhez nem is rendelkeztünk megfelelő nyersanyaggal. A kereskedelem jellemzően barter-típusú volt, leegyszerűsítve a konzervünkért és almánkért az oroszok Zsigulit küldtek. A kulcs a csere, azaz valódi értékért, valódi érték cserélt gazdát. Nem volt tőzsde, az árfolyamokat mesterségesen tartották magasan. Nem volt árubőség, de nem is haltak éhen az emberek.
A hetvenes években aztán megtört valami. Öltönyös, művelt nyugati emberek jelentek meg a pártszékházban és azt mondták, hogy nekünk nem is annyira jó, vegyünk fel hitelt, hogy jobb legyen. 1970-1989 között 10Mrd dollárt vett fel az ország nyugati „befektetőktől” alacsony kamatozású hitel címén. Nos, ebből a 10Mrd dollárból valójában csak 1 Mrd dollár érkezett meg hozzánk. Ez az 1Mrd dollár akkori árfolyamon 74 Mrd forint volt. Ennyi volt az államadósság. Természetesen az életszínvonal nem javult, viszont már kétféle rossz minőségű virsliből választhattunk az addigi egy jó helyett, sumákban videókazettákat lehetett behozni az országban és kialakult a vetkőzős tollak kultusza.
A rendszerváltásig az 1, valójában megkapott Mrd dollár után 12 Mrd dollárt törlesztettünk vissza. Németh Miklós azonban az országgyűlés elé tette azt a bizonyos papírt, amely addigra már 22 Mrd dolláros tartozást tartalmazott, és amely visszafizetésére Antall József kötelezettséget vállalt. Mivel az ország anyagi helyzete nem tette lehetővé a törlesztést, ezért 2000-ig az állami vagyon 92%-a privatizálásra került. Ma az államadósság több, mint 21.000Mrd forint. Aki vak, az nem látja, hogy ilyen módon került adósságcsapdába hazánk, és minimum szintén vak, aki azt hiszi, hogy ebből ki lehet törni törlesztés útján. Nem lehet!
Előző írásunkban foglalkoztunk vele, hogy mindaddig, amíg egy ország rendelkezik saját valutával, addig van lehetősége különböző pénzügyi manőverekkel mozgásteret teremteni magának, amely akár az államadósság nagymértékű csökkentésére is alkalmas. Magyarország azonban 2000-ben törvényi úton mondott le a saját fiskális politikájáról, amikor alárendelte a Magyar Nemzeti Bankot az Európai Központi Bank alá. Innentől a jegybank monetáris politikája már nem a lakosságot szolgálja, hanem a piaci szereplők kívánságait teljesíti. Ne feledjük, az államadósság 2002-2010 között 50%-ról 82%-ra emelkedett. Mondhatjuk persze, hogy mihez képest. Hát a GDP-hez képest. Nos, a GDP folyamatosan változik, ezért minden hozzárendelt szám is változik. Ez egy rendkívül durva átverés, hiszen az ésszerűség azt diktálná, hogy tudjuk meg kerek-perec, mekkora összegű az államadósságunk, mennyi abból a tőke, mennyi a kamat, mennyi a költség. Ugye kedves Olvasó, Önnek is így számol a bankja? Mi lenne, ha azt mondaná a bank, hogy az aktuális fizetéshez képest 20%, az ópium árához képest 31%, míg a Tisza vízállásához képest 13% a tartozásunk. Tudnánk, hogy mennyivel tartozunk? Nem, fogalmunk sem lenne! Nos, ez a lényege a GDP-hez mért államadósságnak, azaz soha ne tudjuk, hogy mennyi is az annyi.
Eddig csak a pénzről beszéltünk, ám nyújtsa fel a kezét az a kedves olvasó, aki már evett forintot, dollárt, vagy eurót. Kérem az is jelentkezzen, aki már evett short-ügyletet, tőzsdei árfolyamot, esetleg piaci szereplőt. Amit megeszünk, azt a mezőgazdaság termeli ki. Azt csak korrepetálás jelleggel emelnénk ki, hogy a valódi tej nem a Metro-ból van, hanem a tehéntől.
A magyar mezőgazdaság útja valódi iskolapéldája egy ország megroppantásának. Most – hála Istennek – ismét reneszánszát éljük a magyar termékek keresésének, azonban ezzel sajnos már jócskán késésben vagyunk. A hazai mezőgazdaság a rendszerváltás előtt elég jól működött, mind háztáji, mind nagyüzemi szinten. Ma viszont folyamatosan forráshiánnyal küszködik, csökken a termelés és évek óta importra szorulunk még alapvető élelmiszerek esetében is. A mainstream közgazdászok váltig állítják, hogy egyrészt nem lehet kitörési pont a mezőgazdaság, másrészt nem fenntartható és oly kevéssé hatékony, hogy nem lehet versenyképes a külföldi árukkal.
Az első felvetést könnyű cáfolni, hiszen termőföldjeink mennyisége és minősége 50 millió ember megélhetését tudja, magas színvonalon ellátni, ez tehát nettó hazugság a részükről. Természetesen nagyon fontos kitörési pont ez. A versenyképességi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kijelentés már egy sokkal burkoltabb hazugság, amit érdemes körüljárni.
1990 előtt a magyar mezőgazdaság – leszámítva a nálunk nem termő egzotikus termékeket – 100%-ban ellátta a hazai piacot és hatalma exportot bonyolított le. Ekkor az ország lakossága bőven 10 millió felett volt. Ma a lakosság 10 millió alatt van és lassan több mezőgazdasági terméket importálunk, mint amit előállítunk. Ebből az következik, hogy szó sincs arról, hogy a fenntartható fejlődésben alulmaradtunk volna, hiszen ha ugyanannyit termelnénk, akkor bőven megélnénk belőle. Ergo, mi ebben a nem fenntartható? Ha megélnénk, akkor miért nem tesszük, adódik a kérdés. Ehhez egy példát kell felhoznunk a Luganói tanulmány című könyvből, amely ugyan fikció, kár, hogy jellemzően szinte minden szava igaz.
Közép-Afrikában sok-sok ember él és jó a termés is, amit adott évben a földön megtermeltek. Közvetlenül a betakarítás előtt nyugatról nagy mennyiségű segélyszállítmány érkezik. A termelő emberek látják, hogy ingyen érkezik az étel, nem kell dolgozni érte, ezért a termés csak egy részét takarítják be. A segély elfogy, viszont még termelnek, csak kevesebbet. A következő betakarítás előtt menetrendszerűen érkezik ismét a segély. Még kevesebbet takarítanak be. Így megy ez néhány évig. Egyszer csak az emberek megunják a termelést, hiszen a segélyért nem kell dolgozni és felhagynak a földműveléssel. Rá egy évre már nem jön segély. Rengetegen éhen halnak. A földek egy része tönkrement, már nem tudják újra művelni, míg a másik részt viszonylag kevés pénzért elkótyavetyélték. Azokat visszavásárolni a nyugati „befektetőktől” már nem lehet. Mit tehetnek hát a földművesek? Mindenüket hátrahagyva beköltöznek egy városi gettóba, ahol fillérekért dolgoznak a nyugati befektetők – korrupció által – helyi adómentességet élvező gyárában.
Nálunk – kevésbé primitív módon – ugyanez történt. Egy-egy évben beöntötték az import tejet, sertéshúst és más termékeket az országba. A hazai termelő két-három évig bírta, aztán kijelentette, hogy a folyamatos veszteségei miatt nem bírja tovább. Rá két évre már sokkal drágább volt a sertéshús és a tej, azonban ennyi is elég volt az egyes ágazatok tönkretételéhez. A versenyképességünk tehát tudatosan lett szétverve. Ma az Unió dönti el, hogy miből mennyit termelhetünk. Nem azt, hogy mennyi banánt importálhatunk, abból bármennyi jöhet, ha van rá pénz, de azt pontosan megmondja, hogy mennyi cukrot gyárthatunk. Hová ültethetünk barack- és szilvafát. Mennyi szőlőt kell kivágnunk és pláne, hogy hogyan nem szabad tömni a libát.
A mezőgazdaságra épülő feldolgozóiparunk nem romokban van, hanem gyakorlatilag megszűnt. Ki emlékszik még azokra a Szudánban készült képekre, ahol az ottani lakosok az Aranyfácános konzervdobozokat mutogatják? Ki emlékszik még a Hajdú-Bétre, a cukorgyárainkra, a hazai kézben lévő csokoládégyárakra és a többire? Ha nincs mezőgazdaság, nincs mit feldolgozni.
Egy ország legfontosabb bevételi forrása az export. Gyakran halljuk, hogy a külkereskedelmi mérlegünk pozitív, azaz jövedelmezőbb az export, mint amennyit importra költünk. Ez szintén hazugság, még pedig az alábbiak miatt. Az export közel 90%-át külföldi, multinacionális vállalatok bonyolítják, amelyek amellett, hogy adókedvezményt élveznek, a profitjukat kiutalják az országból. Tehát az országnak sok haszna nincs belőle. Az import viszont főként a lakosság ellátása céljából érkezik, mobiltelefonok, számítógépek, vagy szlovák tej formájában, amiért mi kőkeményen fizetünk. Azaz, amit itthon megtermel a magyar munkaerő, abból nincsen haszon, viszont ami bejön, azért busásan fizetünk. Nos, ez is ki van találva.
A rendszerváltás óta két kifejezés nagyon mélyen beégette magát a köztudatba. Az egyik, hogy az állam rossz gazda, a másik pedig, hogy a piac szabályozza önmagát. Az első kijelentés kapcsán képzeljük el, hogy a sarki gumishoz betérünk egy defekt miatt. Ő kijelenti, hogy megcsinálja ugyan, de egyrészt rosszul, másrészt a szomszéd gumis sokkal jobb. Nos, betérünk ide még egyszer? Naná, hogy nem! Ebből egyetlen dolog következik: amelyik politikus ezt mondja, azt abban a pillanatban páros lábbal kell kirúgni a parlamentből, de úgy hogy pukkanjon! Az az ember alkalmatlan a feladata ellátására, tehát semmi helye nincs ott. Az állam igenis jó gazda lehet, ha megfelelően vezetik. Az állam feladata, hogy szabályozzon, koordináljon és segítse a benne élőket. Nincs az a piaci szereplő, aki ezt elvégzi helyette.
A másik kijelentés az, hogy a piac szabályozza önmagát. Viccesen mondhatnánk, hogy ez részben igaz. Ha például egy falusi piacon valaki poshadt almát árul, akkor tőle nem vesznek, nem keres pénzt, ezért rosszul él. Aki szép almát árul, attól sokat vesznek, tehát jól él. Aki olcsóbban adja ugyanazt, attól többen vesznek, így jobban jár, mint akitől csak kevesen. Sima ügy, nem bonyolult. Azonban –itt , és ez a legfontosabb dolog – egyenlő felek küzdenek a vásárlók jogaiért. Magyarországon pedig nem!
A hazai vállalkozó nem kap adómentességet, elégséges állami támogatást, exporttámogatást, szemben a külföldi multival, amely néhány évig adómentességet kap – majd rögtön odébb is áll – és a saját állama támogatja, nonszensz módon például abból a befizetésből, amit mi juttatunk az EU-nak és ő azt továbbadja az aktuális tagországnak. Érdekes módon, mi ezekből a „bulikból” mindig rosszul jövünk ki. Azt ugye pl. nem gondolja bárki is komolyan, hogy a hazai autópályákat nekünk építik, némi uniós támogatással. Szó sincs róla, az a kereskedelmi logisztikát szolgálja. Amit itt megtermelnek, így tudják a leggyorsabban kivinni és eladni másutt. Nekünk bőven elég lenne egy autóút, sőt helyenként egy kis kátyúzás is.
Sok mindent lehetne még kiemelni, azonban talán ennyi is elég, hogy lássuk, Magyarországra három indok miatt van szüksége az EU mögött álló pénzügyi csoportoknak. Kell az olcsó munkaerő az összeszerelő üzemekbe és hasonló egységekbe. Kell a felvásárlópiac, hogy a nyugati túltermelés által előállított, gyakran igen silány minőségű árut rásózhassák valakire. Harmadsorban pedig kell egy jó adós, amely a hitelcsapdából nem tud kitörni, de a törlesztéseket újabb és újabb hitelek felvételével, akár saját polgárai kárára is ki tudja termelni. Szóval ezért kellünk mi. Kérdés, hogy nekünk miért kell ez?
"Ezt mintha már olvastam volna valahol, de ha nem copy ""paste, akkor:
A szívemből szóltál :'( Ezt kellene belátnia mindenkinek...
Nem én vagyok a szerző, hanem cropy
De az a zapasztalat hogy nem szeretnek sokan linket nézni.
Ezt viszont nem lehetett kihagyni.
Szerencsére egyre több hasonló írás van ma már, ami azt jelenti hogyre több ember jár nyitott szemmel!
"A rizshez nem tudok mit szólni, de a vas és acél korántsem volt annyira vakvágány mint hiszitek, ugyanis az a történet nem arról szólt, hogy rohadtsok ércet bányásszunk ott ahol nincs, hanem hogy azt kapjuk a KGST-től és kohászati üzemeket és gépgyárakat üzemeltetünk. Márpedig abban tényleg verhetetlenek vagyunk. Lásd: Ózdi kohászat, GANZ, Csepel.
Nem maga a kohászat volt a gond.
Hanem az hogy sok olyan eset fordúlt elő amikor a kohászati termékek nem jelentkeztek magasabb értékű termékekben, hanem exportra ment. Persze nem is a gépgyártás volt a húzós a kohászat szempontjábólk, hanem az építőipar, hiszem sok millió tonna vas ment a betonba, amiből a panelek készűlte. Pontosan ez vot amiatt fejletlen volt, hiszen nem prociziós termékek készűltek ami állandó fejlesztést igényelnek.
Persze autót is gyártottunk nem is rosszat, és ne feledjük el a Pannoniákat, amiknek a P-20 P-21 típusai a korukban világelsőknek számítottak teljesítményben.
Többekközött a franci belga stb rendőrség is P-21 ket kapott!
Ezzel tökéletesen egyetértek, kizárólag full idióták (őket gyakran más néven közgazdásznak emlegetik) rendelik az államadósságot a GDP -hez. Egyébként én itt mindig szóvá is teszem, ha így emlegetik azt.
Hogy derűl ki a GDP ből gogy mi az ami meglett termelve de itthon is marad a gazdaságban? Jahh hogy kilehet számolni? Igen de akkor az már GNI. Talán reálisabb lenne ha GNI t használnánk. Persze akkor egyből megmutatkoznának a rendszer sajátos hibái, és hogy miért is bukunk folyamatosan!
""
"Ilyen kérdéshez miért nem szól hozzá sz1u, meg a többi nagyokos?
Volt fenn tegnap is egy érdés amire úgy válaszolt Szlu hogy én nem hiszek benne, én félek tőle, én ez én az.
Ez így nem pőolitikai vita, hanem egy vélemény.
válasza:"A kérdésnek nevezett szöveg nem csak csúsztat, de hazudik is, így nem érdemli meg, hogy foglalkozzak vele.
És hol hazudik?
Bemásolnád? " igazán nem sok idő"
válasza:Pár észrevétel:
"A kulcs a csere, azaz valódi értékért, valódi érték cserélt gazdát."
Hát nem. Kb. olyan volt, hogy mi adtunk minőségi almát, amiért kaptunk ablaktörlő nélküli Ladát. Mivel barter volt, ezért senki nem tudta, hogy mi mondjuk 10 millió forintért adtunk almát, de csak 5 millióért kaptunk autót.
"Öltönyös, művelt nyugati emberek jelentek meg a pártszékházban és azt mondták, hogy nekünk nem is annyira jó, vegyünk fel hitelt, hogy jobb legyen."
Ahamm... meg ki is utasították volna őket. Nekünk nagyon nem volt jó, valamiből fenn kellett tartani azt az életszínvonalat, amitől mi lettünk a legvidámabb barakk. Mert hogy a fent említett barterből mi nem jöttünk ki jól.
"Természetesen az életszínvonal nem javult, "
Legvidámabb barakk nem csak azért volt, mert kevésbé voltunk börtönbe zárva, mint a többi szocialista ország, hanem a jólét miatt is.
"Aki vak, az nem látja, hogy ilyen módon került adósságcsapdába hazánk, és minimum szintén vak, aki azt hiszi, hogy ebből ki lehet törni törlesztés útján. Nem lehet!"
Amíg a gazdasági növekedésünk felett veszünk fel hiteleket, és nem a hiteleink visszafizetésére, hanem az életszínvonalunk fenntartására (értsd: deficites az év végi hiány), addig ne csodálkozzunk, hogy spirálba kerülünk. Tehát itt nem csak(!) a hitelfelvétellel van a baj (nem tagadom, hogy spirálba kerülhetünk, de még nem vagyunk ott.), mint ahogy azt az írás is sulykolja, hanem a gazdálkodásunkkal (több a kiadás, mint a bevétel)
"Innentől a jegybank monetáris politikája már nem a lakosságot szolgálja, hanem a piaci szereplők kívánságait teljesíti"
Az MNB célja az infláció minimalizálása, és a forint árfolyamának bizonyos keretei között való megtartása (de ez eléggé tág). Sem kevesebb, sem több. Milyen kívánságokat teljesít? Az államháztartási hiányhoz neki nincsen hozzászólása, azt a mindenkori kormányok befolyásolják.
"Nos, a GDP folyamatosan változik, ezért minden hozzárendelt szám is változik."
Valóban, de a GDP nem változik olyan nagyon, max %-ban. És a GDP-hez hasonlított adósság azt mutatja, hogy mekkora eséllyel tudja kitermelni a gazdaság a hitelt. Most mondhatod, hogy 21.000 milliárd forint a hitel, ami nekünk sok, a németek meg röhögnek rajta, mert a gazdaságuknak ez meg se kottyan. De hidd el, az Adósságkezelő Központban, illetve a befektetési piacokon nagyon jól tudják, hogy mekkora a hitelpiac, annak milyen az összetétele. Utána is tudsz nézni, csak ezzel nem traktálják az embert (mert ők még azt sem tudják, hogy mennyi a havi jövedelme és kiadása, nem hogy az államét).
"A hazai mezőgazdaság a rendszerváltás előtt elég jól működött, mind háztáji, mind nagyüzemi szinten."
A KGST piacán igen, de már akkor is le volt maradva a nyugathoz képest. Annak köszönhetően, hogy szétverték a TSZ-eket (amikkel még lett volna esélyünk), illetve nem az elzárt KGST-n, hanem a nyílt világpiacon kell helytállniuk, már egyáltalán nem olyan rózsás a helyzet.
"Az első felvetést könnyű cáfolni, hiszen termőföldjeink mennyisége és minősége 50 millió ember megélhetését tudja, magas színvonalon ellátni, ez tehát nettó hazugság a részükről."
Forrás?
A többire reagálok később.
De egyet azért hadd kérdezzek, jól látom, hogy itt sok nem közgazdász oktatja ki a közgazdászokat, nevezi őket sarlatánnak, hazugnak? Cipészek, autószerelők, informatikusok értik jobban a közgazdaságtan folyamatait?
válasza:"Az egyik, hogy az állam rossz gazda, a másik pedig, hogy a piac szabályozza önmagát.[...] Ebből egyetlen dolog következik: amelyik politikus ezt mondja, azt abban a pillanatban páros lábbal kell kirúgni a parlamentből, de úgy hogy pukkanjon! Az az ember alkalmatlan a feladata ellátására, tehát semmi helye nincs ott. Az állam igenis jó gazda lehet, ha megfelelően vezetik."
Tökéletesen egyetértek veled ebben. Lehet jó, sikeres egy állami vállalat, de ha a piacokon akar sikeres lenni, akkor a piaci törvényeknek, és nem a politikának kell azt vezérelni (pl. német Telekom vagy az állami vasút). Értem itt azt, hogy ne a szociális szempontok legyenek a legfontosabbak (mint pl. a MÁVnál), ne a politika nevezze ki a vezetőket, ne ők mondják meg, miért van a cég (a profitért, semmi másért). Mert ha ezek nem valósulnak meg, addig nem lesz jó gazda az állam! És valljuk be őszintén, ahova beteszi az állam a lábát, oda megy a politika is, és ezzel együtt a "jó gazda" szerepe is.
"A másik kijelentés az, hogy a piac szabályozza önmagát. Viccesen mondhatnánk, hogy ez részben igaz. "
Csak a legelvetemültebb ultraliberálisok (alias gazdaságpolitikai szélsőjobb) mondják azt, hogy a piac teljesen önszabályozó, az államnak nincs ott semmi helye. De ez nem jó, ez a vadkapitalizmus, amiről már bebizonyosodott, hogy nem tesz jót az embereknek.
"Az állam feladata, hogy szabályozzon, koordináljon és segítse a benne élőket. Nincs az a piaci szereplő, aki ezt elvégzi helyette. "
Valóban, de a kérdés az, hogy hogyan teszi ezt az állam. Az állam szerepe az, hogy bizonyos versenyszabályokat lefektessen, hogy a piac azon a kereteken belül tudjon működni. Egy kis példával élve az állam szerepe az, hogy kijelölje a versenypályát, megfújja a sípot, betartassa a szabályokat; a piac résztvevőié pedig a versenyfutás. De amint az államnak van egy saját futója, és úgy alakítja a szabályokat, hogy a saját versenyzője nyerjen, bizonyos egyéneket diszkvalifikáljon kénye kedve szerint - na ez az egész versenyt felrúgja, és hosszú távon mindenki veszít vele.
"A hazai vállalkozó nem kap adómentességet, elégséges állami támogatást, exporttámogatást, szemben a külföldi multival, amely néhány évig adómentességet kap – majd rögtön odébb is áll – és a saját állama támogatja, nonszensz módon például abból a befizetésből, amit mi juttatunk az EU-nak és ő azt továbbadja az aktuális tagországnak."
A hazai vállalkozó is kaphat támogatást, ha beruházna (tipikus esete ennek az, hogy városok nem kérnek súlyadót, cserébe nagyobb fuvarozó cégek odahelyezik a telephelyüket), fordulhat EU-s pályázati forrásért, stb...
Az eddigi tapasztalatok nem azt mutatták, hogy továbbmentek volna. Egy-egy nagyobb termelő vállalatnak, ami integrálódik a helyi beszállítói láncba, nem olyan egyszerű elvándorolni, és ezt más helyen újra kialakítani. És az EU-s jog alapján nagyon nehéz saját országod cégeit támogatni, mivel nemzetiség alapján nem tehetnek különbséget. Megannyi ország ellen folyik EU-s eljárás emiatt (pl. Francia-, Spanyol- és Németország ellen is)
"Érdekes módon, mi ezekből a „bulikból” mindig rosszul jövünk ki. Azt ugye pl. nem gondolja bárki is komolyan, hogy a hazai autópályákat nekünk építik, némi uniós támogatással. Szó sincs róla, az a kereskedelmi logisztikát szolgálja."
Bocs, de én örülök, ha Budapestről nem 5 óra alatt pöfögök végig Nyíregyházára, mert beragadtam egy teherautó mögé (ami mondjuk Nyírbátorról szállított almát Gyöngyösre)., hanem 2 óra alatt. Ahogy neki is jobb, ha 80-nal megy, nem 40-nel.
Ja, mert a nyíregyházi Lego innen látja el Európát Duploval, és ehhez nem magyar munkaerőt használ. Lehet, hogy a profit egy részét kiviszi, de a munkaerő, amit felvesz, a beszállítói lánc igenis fejleszti az ipart, ami viszont már itt marad nálunk.
"Nekünk bőven elég lenne egy autóút, sőt helyenként egy kis kátyúzás is."
Aki ezt állítja, bocs, de egy vadmarha. Az valahol ül a lakásában, és soha nem mozdul ki. A fent említett példámmal cáfoltam ezt az állítását.
"Kell az olcsó munkaerő az összeszerelő üzemekbe és hasonló egységekbe."
Amíg tudásunkkal nem tudunk jobbat adni, akkor igen, csak összeszerelők leszünk. Ezért fontos az oktatás, a magas hozzáadott érték.
De érdekes, hogy amíg az iparban ezt problémának találják sokan, addig a mezőgazdaságban elvárják, hogy az alapszinten folyó cukorrépatermesztésből mindenki jól megéljen. A mezőgazdaságban is vagy magas hozzáadott értékű terméket kell gyártani/termeszteni (nem tejet, hanem sajtot, nem cukorrépát, hanem bióbúzát, energianádat, tulipánt, stb...). Nyugaton sem élnek meg olyan jól a kis területen egyszerű növények termesztéséből.
"Kell a felvásárlópiac, hogy a nyugati túltermelés által előállított, gyakran igen silány minőségű árut rásózhassák valakire."
Valóban, piac vagyunk nekik. De ők is nekünk. Nem túltermelés van, mert el tudják adni a termékeiket; egyszerűen nem csak a hazai piacra termelnek, ezért többet termelnek.
A minőséget meg hagyjuk, ha ültél már Mercedesben, ittál már egy jó ale-t, ettél már francia sajtot, akkor mond majd, hogy silány minőség az általános. Igen, van ami silány, de ott az ár is olyan. A magyar ember meg dönt arról, hogy szeretné a minőségért a többet kifizetni, vagy csak az ár érdekli.
"Harmadsorban pedig kell egy jó adós, amely a hitelcsapdából nem tud kitörni, de a törlesztéseket újabb és újabb hitelek felvételével, akár saját polgárai kárára is ki tudja termelni."
Nem az EU ad nekünk hitelt, hanem az IMF, a bankok, befektetőházak.
"Pár észrevétel:
"A kulcs a csere, azaz valódi értékért, valódi érték cserélt gazdát."
Hát neMiért kellünk az Eu nak.m. Kb. olyan volt, hogy mi adtunk minőségi almát, amiért kaptunk ablaktörlő nélküli Ladát. Mivel barter volt, ezért senki nem tudta, hogy mi mondjuk 10 millió forintért adtunk almát, de csak 5 millióért kaptunk autót.
Miért is ne tudtuk volna az értékét?
Az hogy valami pénzben van kifejezve még nem azt jelenti hogy nem lehet bartelezni! Ráadásul a bartel esetén nem lehetséges a virtuális nemlétező pénz használata, és a hitel is kizárva. A cserekereskedelem értéket az értékért és nem papírt a papírért esete sokkal reálisabb még ma is.
Persze vannak csoportok akiknek nincs belőle haszna, ezért az elavúlt a rossz kifejezéseket használja.
De itt van az euro? Kinek jó ez? Csak a gazdasági nagyhatalmaknak. Hiszen egy magas hitech és erős gazdaságú országot ugyan az a valuta szolgálja mint pld a Görögöket. Az az, nem jelentkeznek a gazdaságból fakadó árfolyam külömbbségek. Az az, a németeknek zgyan olyan erős a valutája mint a Görögöknek, miközben 10× erősebbnek kellene lennie. Az az a németek hatalmas versenyképességi előnyre tesznek szert.
Ez kinek jó?
"Öltönyös, művelt nyugati emberek jelentek meg a pártszékházban és azt mondták, hogy nekünk nem is annyira jó, vegyünk fel hitelt, hogy jobb legyen."
Ahamm... meg ki is utasították volna őket. Nekünk nagyon nem volt jó, valamiből fenn kellett tartani azt az életszínvonalat, amitől mi lettünk a legvidámabb barakk. Mert hogy a fent említett barterből mi nem jöttünk ki jól.
Ok
Felvettünk 1 milliárdot amiből lett 22milliárd 20év alatt!
Az elmúlt 20 évben ez a 22milliárd 81milliárd lett és sokkal többet is vettünk fel.
Akkor ezzel a mai rendszerrel van a gond, nem?
Persze mondhatod hogy elhedonizáltuk!
Hogy hedonizáltuk el, mikor a reáljövedelmek nem emelkedtek gyakorlatilag az elmúlt 22 évben?
De ki éli fel? Hol van ez a pénz? Nem látszik az embereken sem a válallkozásokon, sőtmég a vagyonunk több mint 90% át is elprivatizáltuk.
Komolyan, hol a pénz?
És jó ez a rendszer, hiszen a múltrendszer kevesebb bukót hozott!
"Természetesen az életszínvonal nem javult, "
Legvidámabb barakk nem csak azért volt, mert kevésbé voltunk börtönbe zárva, mint a többi szocialista ország, hanem a jólét miatt is.
Nem kapizsgálod ugye?
20 év alatt 1 milliárdot vettünk fe.
Az az évi 50millió az az 12millió lakossal számolva 4,2 dollárt. Abból igazán Gentry-nek érezhette magát a magyar!
"Aki vak, az nem látja, hogy ilyen módon került adósságcsapdába hazánk, és minimum szintén vak, aki azt hiszi, hogy ebből ki lehet törni törlesztés útján. Nem lehet!"
Amíg a gazdasági növekedésünk felett veszünk fel hiteleket, és nem a hiteleink visszafizetésére, hanem az életszínvonalunk fenntartására (értsd: deficites az év végi hiány), addig ne csodálkozzunk, hogy spirálba kerülünk. Tehát itt nem csak(!) a hitelfelvétellel van a baj (nem tagadom, hogy spirálba kerülhetünk, de még nem vagyunk ott.), mint ahogy azt az írás is sulykolja, hanem a gazdálkodásunkkal (több a kiadás, mint a bevétel)
Már megint azt állítod hogy a magyar hedonizál és ezért vagyunk bajban? A magyar sajnos ma már csak bérmunkás.
Persze vannak vállakozók is, de azoknak a 95% is a hazai piacból él, az az csak az itt megtermelt javak vásárlóerejéhez mérten profitálhat! Sajnos az Exportunk javát 90% át a külföldi tőke állítja elő,amiből egyszerüen nincs tőkejövedelmünk, viszont az importunkat jelentős részben a lakossági igények teszik ki.
Nem az a baj hogy importálunk, hiszen sok sok minden van amit nem gyártunk vagy nem tudunk más más okok miatt megtermelni, de az már nagyon káros hogy ma már olyan élelmiszerekből is importra szorulunk amit képesek lennénk megtermelni. "ennek számtalan oka van de ez egy másik beszélgetés lehet" Egy példa ami nem nemzetgatdasági méretű de jól illusztrál.
Bejött a Svájci multi, megvette a Dyőri édest a termelést átvitte keletebbre, de a piacikat mintha misem történt volna lefedte. A baj ezzel csak az, hogy ugrott a tőke jövedelem, a foglalkoztatásból fakadó jövedelem és fogyasztás, és minden adó, miközben importáljuk a kekszet, az az megnőtt a valuta igénye aminek kamatrátája van! Ebből van kismillió és ez a baj, nem a hedonizálás.
"Innentől a jegybank monetáris politikája már nem a lakosságot szolgálja, hanem a piaci szereplők kívánságait teljesíti"
Az MNB célja az infláció minimalizálása, és a forint árfolyamának bizonyos keretei között való megtartása (de ez eléggé tág). Sem kevesebb, sem több. Milyen kívánságokat teljesít? Az államháztartási hiányhoz neki nincsen hozzászólása, azt a mindenkori kormányok befolyásolják.
Ne viccelj kérlek. Mi az hogy az államháztartás hiányát nem befolyásolhatja? Van egyszer a Bevétel és van egy sor a valutánktól függő arányszám ami egy tolvonással változtathatja meg a mérlegfőt! Az ok hogy a termelésbe az az a GDP be nem igazán szólhat bele, de az árfolyamba simán. Csak ugye egy nemzeti banknak ami nemzeti, a helyzetekhez mérten adni és venni kellene a FT-t vagy éppen az aktuális valutát, és nem várni hogy a költségvetés igazítsa ki a tartalékait ha éppen nem jó az árfolyam.
"Nos, a GDP folyamatosan változik, ezért minden hozzárendelt szám is változik."
Valóban, de a GDP nem változik olyan nagyon, max %-ban. És a GDP-hez hasonlított adósság azt mutatja, hogy mekkora eséllyel tudja kitermelni a gazdaság a hitelt. Most mondhatod, hogy 21.000 milliárd forint a hitel, ami nekünk sok, a németek meg röhögnek rajta, mert a gazdaságuknak ez meg se kottyan. De hidd el, az Adósságkezelő Központban, illetve a befektetési piacokon nagyon jól tudják, hogy mekkora a hitelpiac, annak milyen az összetétele. Utána is tudsz nézni, csak ezzel nem traktálják az embert (mert ők még azt sem tudják, hogy mennyi a havi jövedelme és kiadása, nem hogy az államét).
És ha a Ft gyengűl akkor holnap 22milliárd lesz, ugye.
Vagy ha 10 multival több járúl hozzá a GDP hez akkor látszatra nő, de mivel a hasznát "jogosan" kiviszi, a költségvetésnek sokkal kevesebb jut a vártnál.
Barátom, a megoldás a GNI ben számolás, ami persze szintén nem tökéletes, csak sokkal jobb és reálisabb!
"persze egyből feltűnne a pénzszívattyú egy része"
"A hazai mezőgazdaság a rendszerváltás előtt elég jól működött, mind háztáji, mind nagyüzemi szinten."
A KGST piacán igen, de már akkor is le volt maradva a nyugathoz képest. Annak köszönhetően, hogy szétverték a TSZ-eket (amikkel még lett volna esélyünk), illetve nem az elzárt KGST-n, hanem a nyílt világpiacon kell helytállniuk, már egyáltalán nem olyan rózsás a helyzet.
Nézd, az Eu ban ugyan az a tervgazdálkogás folyik a mezőgazdaságban és állattenyésztésben mint valaha a KGST ben, csak ma a kvótákkal szabályozzák.
A különbbség ott a hatalmas a KGST és a mai EU között hogy a KGST ben partnerek voltunk és komoly mezőgazdasági termelésünk volt ma meg még alapjáraton sem üzemel az ami akár 10000 fordulaton is képes lenne.
"ennek is meg vannak az okai" Sajnos mi nem is kaptunk lehetőséget hogy a magyar lehetőségekhez testhezálló termelésre kapjunk kvótát, így csak szenvedünk, hisz ami jó lenne az a kvóta hiánya miatt nem versenyképes, ami meg csak vánszorog, az a nem megfelelő adottságaink, termőfőld törvényeink, és tőkeszegénységünk miatt nem hoz elég hasznot!
"Az első felvetést könnyű cáfolni, hiszen termőföldjeink mennyisége és minősége 50 millió ember megélhetését tudja, magas színvonalon ellátni, ez tehát nettó hazugság a részükről."
Forrás?
Sajnos forrát nem nagyon lehet találni, bár megpróbáltam.
Viszont az a tény hogy nem volt importunk itthon is megtermelhető termékekből és hogy a termelésünk több mint 50% át exportáltuk már sokat elárúl. Arról nem is beszélve, hogy akkor népesebb is volt az ország és élelmiszerből is többet fogyasztott.
többire reagálok később.
De egyet azért hadd kérdezzek, jól látom, hogy itt sok nem közgazdász oktatja ki a közgazdászokat, nevezi őket sarlatánnak, hazugnak? Cipészek, autószerelők, informatikusok értik jobban a közgazdaságtan folyamatait?
Persze kérlek persze persze.
Ha Róna Péter vagy Lóránd Károly ír valamit, az ostoba, ha valami neolib az meg a faca gyerek.
Kb így mennek a dolgok.
Arról az apróságról nem is beszélve hogy hiába ragyogó elme egy közgáz, ha az aki a fizut adja nem érdekelt abban hogy a valóság mélyére tekintsünk hanem csak kapirgáljuk a felszínt.
Tipikus péda.
A te példád.
Kevés a bevétel, ezért túl költekezünk.
Ez igaz és minden tiszteletem a tied.
De merűljünk már mélyebbre és nézzük meg miért is lacsonyak a bevételeink, miért van akkora szakadák a GDP nk és a GNI nk között, és nem valami űrbeli kifejezésnek tekitsük ha pénzelszívásról beszélünk.
""Az egyik, hogy az állam rossz gazda, a másik pedig, hogy a piac szabályozza önmagát.[...] Ebből egyetlen dolog következik: amelyik politikus ezt mondja, azt abban a pillanatban páros lábbal kell kirúgni a parlamentből, de úgy hogy pukkanjon! Az az ember alkalmatlan a feladata ellátására, tehát semmi helye nincs ott. Az állam igenis jó gazda lehet, ha megfelelően vezetik."
Tökéletesen egyetértek veled ebben. Lehet jó, sikeres egy állami vállalat, de ha a piacokon akar sikeres lenni, akkor a piaci törvényeknek, és nem a politikának kell azt vezérelni (pl. német Telekom vagy az állami vasút). Értem itt azt, hogy ne a szociális szempontok legyenek a legfontosabbak (mint pl. a MÁVnál), ne a politika nevezze ki a vezetőket, ne ők mondják meg, miért van a cég (a profitért, semmi másért). Mert ha ezek nem valósulnak meg, addig nem lesz jó gazda az állam! És valljuk be őszintén, ahova beteszi az állam a lábát, oda megy a politika is, és ezzel együtt a "jó gazda" szerepe is.
Ezzel én is egyetértek.
"A másik kijelentés az, hogy a piac szabályozza önmagát. Viccesen mondhatnánk, hogy ez részben igaz. "
Csak a legelvetemültebb ultraliberálisok (alias gazdaságpolitikai szélsőjobb) mondják azt, hogy a piac teljesen önszabályozó, az államnak nincs ott semmi helye. De ez nem jó, ez a vadkapitalizmus, amiről már bebizonyosodott, hogy nem tesz jót az embereknek.
"Az állam feladata, hogy szabályozzon, koordináljon és segítse a benne élőket. Nincs az a piaci szereplő, aki ezt elvégzi helyette. "
Valóban, de a kérdés az, hogy hogyan teszi ezt az állam. Az állam szerepe az, hogy bizonyos versenyszabályokat lefektessen, hogy a piac azon a kereteken belül tudjon működni. Egy kis példával élve az állam szerepe az, hogy kijelölje a versenypályát, megfújja a sípot, betartassa a szabályokat; a piac résztvevőié pedig a versenyfutás. De amint az államnak van egy saját futója, és úgy alakítja a szabályokat, hogy a saját versenyzője nyerjen, bizonyos egyéneket diszkvalifikáljon kénye kedve szerint - na ez az egész versenyt felrúgja, és hosszú távon mindenki veszít vele.
Na ez az amivel még soha nem találkoztam itthol.
Egyszerüen nem értik meg a politikusaink hogy a tőke nem pioneer aki majd magaelőtt töri az utat hogy valami nemlétező piacot megteremtcsen. Ha nem jelöli ki a magyar kormány azokat az irányokat amik testhezállóak az ország számára, amihez klaszterek tapadhatnak, ami tőkejövedelmeket produkál, csak a nyugati multikra vár és tömi a szebüket, akkor 100év múlva is itt fogunk toporogni. Sok sok lehetőség van még mindíg az országban amit ki kellene használni. Ugyanakkor az elmúl 22 évben annyi erőforrás elpazaroltunk, odaadtunk ingyen, vagy bagóért, annyi piacról lemondtunk a politiukusok rossz döntései miatt amiből a normális embernek már elege van!
Ezek nem emberfeletti dolgok, de idézném a győri édes esetét. Amikor a napnál világosabb volt hogy csak piacot akarnak venni, meg kellett volna találni a lehetőségét hogy ne tehessék meg büntetlenűl!
"A hazai vállalkozó nem kap adómentességet, elégséges állami támogatást, exporttámogatást, szemben a külföldi multival, amely néhány évig adómentességet kap – majd rögtön odébb is áll – és a saját állama támogatja, nonszensz módon például abból a befizetésből, amit mi juttatunk az EU-nak és ő azt továbbadja az aktuális tagországnak."
A hazai vállalkozó is kaphat támogatást, ha beruházna (tipikus esete ennek az, hogy városok nem kérnek súlyadót, cserébe nagyobb fuvarozó cégek odahelyezik a telephelyüket), fordulhat EU-s pályázati forrásért, stb...
Meg a 20milliárd a Hanchok nak stb stb, és semmi nem valósúlt meg a foglalkoztatásból.
És lehetne emlegetni bőven.
""Az eddigi tapasztalatok nem azt mutatták, hogy továbbmentek volna. Egy-egy nagyobb termelő vállalatnak, ami integrálódik a helyi beszállítói láncba, nem olyan egyszerű elvándorolni, és ezt más helyen újra kialakítani.
Ez a baj pontosan.
Mivel a neolib gazdaságpolitika 1+1 egyszerűsége leredukálta olyanná az állami magatartást hogy ha valami 1Ft veszteséget termel az be kell zárni, ez lett a vesztünk többek között. Ugyanis ha bezárunk valamit, annak hatásai vannak a gazdaságban a ráépülő beruházások kapcsán. Az az, lehet hogy egy veszteséges bezár, de vele sok más nyereséges is megy a levesbe, a társadalmi hatásokról nem is beszélve, amiket a neolíb közgáz úgy kezel mintha nem is létezne mint a gazdaságot befolyásoló rendszer.
"És az EU-s jog alapján nagyon nehéz saját országod cégeit támogatni, mivel nemzetiség alapján nem tehetnek különbséget. Megannyi ország ellen folyik EU-s eljárás emiatt (pl. Francia-, Spanyol- és Németország ellen is)
Jahh!
Merkel : Aki német új autót vesz annak elengedjük az Áfat
Sarközy : Aki hazahozza a termelését külföldről annak kedvezményeket biztosítunk.
Ausztria: Széles kampány hogy az osztrákok miért ne vegyenek fel hitelt frankban, közben az Erste reklámok itthon!
És a lapot végig írhatnám, hiszen a franciák esetén igaz hogy nem tíltják hogy élelmiszert vigyél be hozzájuk, de mire megfelelsz minden belső követelménynek és szabványnak addigra te is francia leszel!
"Érdekes módon, mi ezekből a „bulikból” mindig rosszul jövünk ki. Azt ugye pl. nem gondolja bárki is komolyan, hogy a hazai autópályákat nekünk építik, némi uniós támogatással. Szó sincs róla, az a kereskedelmi logisztikát szolgálja."
Bocs, de én örülök, ha Budapestről nem 5 óra alatt pöfögök végig Nyíregyházára, mert beragadtam egy teherautó mögé (ami mondjuk Nyírbátorról szállított almát Gyöngyösre)., hanem 2 óra alatt. Ahogy neki is jobb, ha 80-nal megy, nem 40-nel.
Ja, mert a nyíregyházi Lego innen látja el Európát Duploval, és ehhez nem magyar munkaerőt használ. Lehet, hogy a profit egy részét kiviszi, de a munkaerő, amit felvesz, a beszállítói lánc igenis fejleszti az ipart, ami viszont már itt marad nálunk.
Nyilván van valami haszna is, de ha mégy a M3 on akkor minden 20. ik kamion magyar csak.
De nem is a termelő hanem inkább a kermultikkal van a nagy nagy baj ami sok sok bukást okoz a számunkra.
"Nekünk bőven elég lenne egy autóút, sőt helyenként egy kis kátyúzás is."
Aki ezt állítja, bocs, de egy vadmarha. Az valahol ül a lakásában, és soha nem mozdul ki. A fent említett példámmal cáfoltam ezt az állítását.
Persze az is érdekes hogy milyen áron, és hogy ezeket a támogatásokat med a parkosításokat kapjuk 98% ban, míg munkahelyteremtő támogatásokat szinte semmit.
Érdekes hogy szalma erőműre van támogatás, hiszen az utolsó csavar is német és mégjobban elQurják a mezőgazdaságunkat a nagy földterület/kishaszon monokultúrával jár a szalma, és annyi tőkével "állókészlet" amennyi nekünk nincs!
Persze a geothermikus energiárs kihasználására nincs forrás, és a hőszigetelésekre stb is nagyn szűk a keret és betarthatatlanok a pályázati feltételek.
Miért, mert nincs a nyugatiaknak haszna belőle, sőt még versenyhelyzetbe is kerűlhetnénk. Pld kultúrnövény termesztésben a fóliaházas termelésben, a gépipari inovációkban és gyártásban.
"Kell az olcsó munkaerő az összeszerelő üzemekbe és hasonló egységekbe."
Amíg tudásunkkal nem tudunk jobbat adni, akkor igen, csak összeszerelők leszünk. Ezért fontos az oktatás, a magas hozzáadott érték.
És ha tanúlunk akkor mi lesz?
Adnak egy kis tőkejövedelmet?
Mond meg, miért hoznák ide az olyan üzemeiket amiket kivihetnek keletebbre is, hiszen ott is van ma már szellemi tőke. És mivel nem kell hozzá hnagy logisztika hiszen nem termelés, miért hoznánk hozzánk?
Az agyelszívásról nem is beszélek, mert ma már ez a gyakorlat.
"De érdekes, hogy amíg az iparban ezt problémának találják sokan, addig a mezőgazdaságban elvárják, hogy az alapszinten folyó cukorrépatermesztésből mindenki jól megéljen. A mezőgazdaságban is vagy magas hozzáadott értékű terméket kell gyártani/termeszteni (nem tejet, hanem sajtot, nem cukorrépát, hanem bióbúzát, energianádat, tulipánt, stb...). Nyugaton sem élnek meg olyan jól a kis területen egyszerű növények termesztéséből.
Látod, ismét csak a felszínt kapargatod és nem látsz a mélybe!
1, A cukorrépa az egy profitábilis és munkaigányes termék, ami ritka. Az az, sok ember élhet belőle, de még így is versenyképes. Milyen kvótát kaptunk lelyette?
Kukoricát, és búzát, ami nem munkaigényes, viszont a termőföld strutúránk nem alkalmasa monokúltúrás gazdálkodásra, és nagyon tőke igényes ami ugye nekünk a legkevesebb. Az az bukó, hiszen szabolcsba meg borsodba a cigányok ölekednek ahelyet hogy kapálnák évente 4× a cukorrépát stb stb.
2, Ha nincs cukorrépa, de említhetném amegszűntetett papír ipart aminek a burgonya keményítő az alapja, vagy a növényolaj ipart, ezeket mind megszűntették éls kivásárólták. Az is baj hogy ezt megtették hiszen sok sok ember lett munkanélküli a termelésben és a feldiolgozásban is.
De!!!
Ezekkel az iparitermelésű növénykulturák kiírtásával meg szűnt a melléktermék is, amiből tápot készítenek mindenütt a világon. Az az, a magyar hús és tej is versenyképtelenné vált, hiszen szemestakarmányból nem lehet versenyképesen előállítani ezeket.
"Kell a felvásárlópiac, hogy a nyugati túltermelés által előállított, gyakran igen silány minőségű árut rásózhassák valakire."
Valóban, piac vagyunk nekik. De ők is nekünk.
Ők is nekünk?
Hol és miben?
Már mindenünket felvásárlták vagy agyonverték Brazíl vagy Kínai termékekkel, stb stb.
A kvótarendszerről nem is beszélve.
"Nem túltermelés van, mert el tudják adni a termékeiket; egyszerűen nem csak a hazai piacra termelnek, ezért többet termelnek.
És itt jön a kérdés!
Mivel a mezőgazdaság egy egy kivétellel nem egy hitech üzem, akkor ők hogy versenyképesebbek mint mi, ha minden rendben van amúgy? "úgy ahogy azt fentebb leírtam"
""A minőséget meg hagyjuk, ha ültél már Mercedesben, ittál már egy jó ale-t, ettél már francia sajtot, akkor mond majd, hogy silány minőség az általános. Igen, van ami silány, de ott az ár is olyan. A magyar ember meg dönt arról, hogy szeretné a minőségért a többet kifizetni, vagy csak az ár érdekli.
A baj csak ennyi ezzel!
Van francia chavalier ami tényleg finom 6000/kg
Van francia szólyás élelmiszer hulladák ami 800/kg
Van magyar Caravan vagy Ementali ami nagyon jó ami 1500/kg
Mi fog mivel versenyezni?
Ugye hogy a francia szemét +amit otthon nem is árúlhatnak" a magyar Caravannal?
Mlyen verseny ez?
"Harmadsorban pedig kell egy jó adós, amely a hitelcsapdából nem tud kitörni, de a törlesztéseket újabb és újabb hitelek felvételével, akár saját polgárai kárára is ki tudja termelni."
Nem az EU ad nekünk hitelt, hanem az IMF, a bankok, befektetőházak.
Nem is a kifizetések miatt vagyunk csapdába, hanem a bevételek hiánya miatt! Érdekes és példaértékű!
Hány megszorítás volt már a rendszerváltozás után?
2 nagyobb és legalább 2 kissebb, ami egyensúlyt hozott.
Persze csak ideig óráig, hiszen csak annyit értünk el hogy finnanszírozhatóvá vált 1-2 évre a költségvetés,
De valahogy a piacok soha nem termelték ki a reálbér emelkedését, ami ha nem pénzelszívás van akkor lehetetlen.
Így 2× is az államnak kellett nagyarányú emelést végrehajtani, hiszen ha pld Megymag nem teszi, akkor ma mennyi lenne a reálbér? Miközben a termelékenységünk a 3× ára nőtt.
De ha nincs pénzelszívás nincs a gazdaságunk toppon, és nem mi vagyunk a közép Eu Svájca, akkor hol a pénz?
válasza:Inkább itt, mint privátban :)
"Miért is ne tudtuk volna az értékét?"
Itt félreértettél engemet. Hiába tudtuk, hogy mi az értéke, nem úgy cseréltük be, mert a Nagy Testvér máshogy mondta. Szerinte másmennyit ért, mi meg hallgattunk rá. Ezek a barterek nagyon nem voltak előnyére a magyar gazdaságnak.
"Persze mondhatod hogy elhedonizáltuk!"
Nem csak elhedonizáltuk. Azóta volt infláció, árfolyam változás (talán 1-75ös átváltást írtál, most 222forint egy dollár), kamat, hedonizálás, szakszerű felhasználás. Nem csak kamat.
"Az az évi 50millió az az 12millió lakossal számolva 4,2 dollárt. Abból igazán Gentry-nek érezhette magát a magyar!"
Akkor mennyi volt egy fagyi, emlékszel? Mennyit fizettél egy éjszakáért a Balatonon (nekem csak a fagylalt meg, az is a 90-es évekről). És mennyit ért akkor egy dollár (a feketepiacon mondjuk?)
"Már megint azt állítod hogy a magyar hedonizál és ezért vagyunk bajban? A magyar sajnos ma már csak bérmunkás."
Nem azt mondom, hogy az egyén hedonizál, hanem a magyar állam költ többet, mint amennyi bevétele van. Ha érdekel, hogy mire mennyit "hedonizál" az állam, és miből mennyi bevétele van, és hogy ez mennyi hitelfelvételre készteti az államot: [link]
"Mi az hogy az államháztartás hiányát nem befolyásolhatja? Van egyszer a Bevétel és van egy sor a valutánktól függő arányszám ami egy tolvonással változtathatja meg a mérlegfőt! Az ok hogy a termelésbe az az a GDP be nem igazán szólhat bele, de az árfolyamba simán. Csak ugye egy nemzeti banknak ami nemzeti, a helyzetekhez mérten adni és venni kellene a FT-t vagy éppen az aktuális valutát, és nem várni hogy a költségvetés igazítsa ki a tartalékait ha éppen nem jó az árfolyam."
Idézek az MNB honlapjáról: "A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. A forint árfolyama az euróval, mint referenciavalutával szemben 2008. február 26-tól kezdődően szabadon lebeg, a forint mozgását a piaci erők határozzák meg."
Ahogy mondtam, a banknak jelenlegi funkciója az infláció minimalizálása, és az árfolyam észszerű keretek között tartása. Volt, amikor beszállt az árfolyamba (a korábbi nagy válság idején, akkor talán egy olyan 305 forintos EUR árfolyamnál felvásárlásba kezdtek, de nem tudták sokáig tartani). Az MNB monetáris kerete nem olyan tág, hogy mindent kivédjen. A spekulánsokat még tudja kezelni, de piaci trendekkel nem tud soká szembe menni (jelen esetben a felelőtlen kormányzásból adódó bizalmatlanság okozta árfolyamváltozást monetáris eszközökkel kivédeni).
"És ha a Ft gyengűl akkor holnap 22milliárd lesz, ugye."
Vagy ha erősödik, akkor kevesebb. Lásd, most is jól elszállt a hitelünk, hiába fizettünk vissza sokat a manyuk eszközállományából, mégis több a hitelünk. A kormány egy hiteles(!) gazdaságpolitikával erősíthetné a forintot, és azzal többet tehetne ennek a mutatónak a javításán.
"Barátom, a megoldás a GNI ben számolás, ami persze szintén nem tökéletes, csak sokkal jobb és reálisabb!
"persze egyből feltűnne a pénzszívattyú egy része" "
Persze, a GDP nem tökéletes, ahogy a GNI sem. És valóban, sok mindent jobban mutatna meg a GNI, ebben egyetértek veled.
""ennek is meg vannak az okai" Sajnos mi nem is kaptunk lehetőséget hogy a magyar lehetőségekhez testhezálló termelésre kapjunk kvótát,"
Kapni kaptunk, csak a politikusok enyhén szólva eltolták. A sokszor emlegetett cukortermelésben pl. a szlovákok sokkal többet tartottak meg, mert ők kiharcolták.
"így csak szenvedünk, hisz ami jó lenne az a kvóta hiánya miatt nem versenyképes,"
Például?
"Viszont az a tény hogy nem volt importunk itthon is megtermelhető termékekből és hogy a termelésünk több mint 50% át exportáltuk már sokat elárúl. Arról nem is beszélve, hogy akkor népesebb is volt az ország és élelmiszerből is többet fogyasztott."
Az valahogy nekem nem nagyon hihető, hogy többet fogyasztottunk, meg nem hoztunk be semmit. Tudsz ezekre forrást adni?
"Ha Róna Péter vagy Lóránd Károly ír valamit, az ostoba, ha valami neolib az meg a faca gyerek."
Nem, őket érdemes hallgatni, mert érvelnek. Itt a többi hozzászólóra gondoltam.
"Egyszerüen nem értik meg a politikusaink hogy a tőke nem pioneer aki majd magaelőtt töri az utat hogy valami nemlétező piacot megteremtcsen."
Pedig van ilyen. Gondolj csak pl. a tabletek piacára, vagy amikor bejöttek a wellnessek. Csak nem olyan gyakoriak :) De amúgy igazad van, az államnak terelnie kell, hogy erősítsék egymást az ország stratégiájával.
"Sok sok lehetőség van még mindíg az országban amit ki kellene használni. Ugyanakkor az elmúl 22 évben annyi erőforrás elpazaroltunk, odaadtunk ingyen, vagy bagóért, annyi piacról lemondtunk a politiukusok rossz döntései miatt amiből a normális embernek már elege van!"
Egyet értek. Bár a bejövő tőkének nagyon nagy hatása volt arra, amilyen jól élünk most (mert jobban élünk, mint 22 éve)
"Meg a 20milliárd a Hanchok nak stb stb, és semmi nem valósúlt meg a foglalkoztatásból.
És lehetne emlegetni bőven."
Értem, hogy a multiknak adott támogatás rossz, és kimutatták, hogy legkevésbé ezek számítanak be a döntésbe, sokkal inkább az elhelyekedés, a logisztikai lehetőségek (autópályák, vasút), jogi környezet, munkaerő díja számít bele. Valóban felül kellene bírálni a multiknak adott financiális támogatásokat - de ettől a multikat még ide kell hívni!
Tipikus jó esete ennek a General Electric, ami talán az első bejövő cég volt. Megvette az akkori Tungsramot, és most itt van az Európa-Közelkelet-Afrikai központja, innen szolgálják ki, itt (is) termelnek.
"És a lapot végig írhatnám, hiszen a franciák esetén igaz hogy nem tíltják hogy élelmiszert vigyél be hozzájuk, de mire megfelelsz minden belső követelménynek és szabványnak addigra te is francia leszel! "
Folyik is az eljárás ellenük...
"De nem is a termelő hanem inkább a kermultikkal van a nagy nagy baj ami sok sok bukást okoz a számunkra. "
Ezt már másik kérdésen megvitattuk :)
"Persze a geothermikus energiárs kihasználására nincs forrás, és a hőszigetelésekre stb is nagyn szűk a keret és betarthatatlanok a pályázati feltételek."
Itt nem az EU a hibás. Vannak nagy alapok, abból mi döntjük el, hogy mire adjuk. Azaz a magyar pályázatelbírálóknál kell ezt reklamálni.
"És ha tanúlunk akkor mi lesz?"
Az, hogy nem csak összeszerelő munkát hoznak ide, hanem mondjuk kicsit komolyabbat. Mondjuk könyvelést, tervezést, mondjuk programozást, stb...
"Mond meg, miért hoznák ide az olyan üzemeiket amiket kivihetnek keletebbre is, hiszen ott is van ma már szellemi tőke."
Dolgoztál már indiaiakkal? Vagy kínaiakkal? Én igen. Indiaiak még messze nem olyan megbízhatóak, mint a magyarok, a kínaiak meg mindent lekoppintanak, és megint csak megbízhatatlanok.
"Az agyelszívásról nem is beszélek, mert ma már ez a gyakorlat."
De miért menne ki a magyar, ha itthon is megkaphatja azt a munkát? Még mindig kevesebbet kellene neki itthon fizetnie, mint külföldön, de többet, mint egy összeszerelő csarnokban.
"1, A cukorrépa az egy profitábilis és munkaigányes termék, ami ritka. Az az, sok ember élhet belőle, de még így is versenyképes. Milyen kvótát kaptunk lelyette? "
A cukortermelésről tönként mondtunk le, mert amikor kiosztották a kvótát, a cukor ára a béke feneke alatt volt, és a piac csökkenő trendet mutatott. Senki nem tudta, hogy változni fog a helyzet.
A többiről nagyon hiányosak az ismereteim, így arról nem tudok nyilatkozni.
De azt lásd, hogy nem úgy van a kvótakiosztás, hoyg az EU azt mondja, hogy ennyit kaptok, és aztán kuss, hanem tárgyalások vannak, amin a magyar kormány megbízottjai képviselik elvileg a magyar érdekeket, és egyezkedés megy.
"Már mindenünket felvásárlták vagy agyonverték Brazíl vagy Kínai termékekkel, stb stb.
A kvótarendszerről nem is beszélve."
Nem csak mezőgazdaság van. De van ismerősöm, aki pl. Pécs környékéről exportál spárgát a németeknek. És van még magyar kézben termelés, még ha ezt nem is fogadjátok el szívesen.
Ajánlom a figyelmedbe a Figyelő című újságot, minden héten bemutatnak egy sikeres magyar céget. Sok pozitív példával lehet ott találkozni.
"Mivel a mezőgazdaság egy egy kivétellel nem egy hitech üzem, akkor ők hogy versenyképesebbek mint mi, ha minden rendben van amúgy? "úgy ahogy azt fentebb leírtam" "
Nagyjából 3 lehetőség van:
1. Vagy méretgazdaságos. (Amerikában voltam olyan farmon, mely egy család birtokában volt. 13 idénymunkásuk volt, és akkor területet gondoztak, hogy abból 100 darab kiadja Magyarország terület. Megéltek belőle)
2. Kis családi gazdaságok, melyek leginkább az EU-s támogatásokból élnek.
3. ezeknek a kombinációja.
Valóban, a régi EU-s gazdák több támogatás kapnak, ez volt annak az ára, hogy mi meg megtarthattuk a földvásárlási moratóriumot.
"Ugye hogy a francia szemét +amit otthon nem is árúlhatnak" a magyar Caravannal?"
Valóban, a magyar ember azt veszi, ami olcsóbb. De ez nem jelenti azt, hogy a magyar Karavánt meg tudná magának engedni, ha nem lenne a francia szója. (Erről is beszéltünk már :))
Szerintem igenis ki lehetne törni ebből. Lehetne nyugodtan promózni a magyar termékeket, nyugodtan lehet mondani, hoyg azért 1500 forint, mert egészségesebb, mint a 800 forint. Ki kell alakítani neki a piacot, az érdeklődést, és akkor fogják venni.
"Így 2× is az államnak kellett nagyarányú emelést végrehajtani, hiszen ha pld Megymag nem teszi, akkor ma mennyi lenne a reálbér? Miközben a termelékenységünk a 3× ára nőtt"
Amit látni kell, hogy nem minden ágazatban nőtt a termelékenysünk ennyire, és ez a baj. Megyesi mimimálbér emelése pont emiatt tette tönkre például a magyar textilipart, ami így nem volt versenyképes a kínai árukkal szemben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!