Mi a valódi probléma a hazai cigánysággal, a származás vagy a viselkedés és életmód?

A viselkedésük és az életmódjuk az ami felháborító. Viselkedés alatt értem:

- a 5-6 haver társaságában 1 vagy maximum 2 fős társaságba való belekötést (még véletlenül se 1 az 1 ellen)

- vitáknál végső érvként a rokonsággal való fenyegetés (és a fenyegetés betartása)

- magányosan élő idős emberek meglopása, testi bántalmazása, megölése

- önmaguk sajnáltatása a külvilág felé

- teljes önkritika hiánya

Életmód:

- bűnözés és fiatalon börtönbe kerülés mert az ő köreikben ez adja a tiszteletet

- munkakerülés de nagy ívben

- kizárólag segélyért történő gyereknemzés illetve rendezetlen családi viszonyok (egyik gyerek ettől a férfitól van, a másik attól, a harmadik amattól...)

- igénytelenség (nekem ne mondja senki hogy egy nyomorult szappant nem tudnak venni)

Mindezeket természetesen a cigányságnak "csak" kb. 90 százalékára értettem, a többi 10 %-nak üzenem hogy lélekben velük vagyok.

Más a viselkedési moráljuk,a szokásaik, a vérmérsékletük,mint a magyaroké.

A legnagyobb probléma,hogy a rendszerváltás után elveszették a munkahelyüket. Megszűntek a cigány iskolák.

A második generáció nől fel úgy,hogy nem látnak dolgozó szülői mintát.

Az integrációra hatalmas összegeket költöttek,költenek. De egyik program sem hasznos. Hiába adnak pl. baromfit,hogy neveljék őket. Ha nincs megfelelő ól,takarmány,szakértelem hozzá.

Hiába adnak néhol lakásokat nekik,ha senki nem tanítja meg őket,hogyan kell bennük lakni.

Amikor Pesten lebontották a Valéria-telepet,az ott lakókat az újonnan épített József-városi panelházakba költöztették. Mind magyar munkások voltak,de egy év alatt teljesen tönkre tették a lakásokat. Akkor hogyan várhatnánk el más viselkedést a cigányoktól?

Munkahely kellene nekik. Külön iskola az első néhány évben,hogy tudjanak együtt tanulni a vegyes iskolákban. Olyan programok,amik elősegítik a beilleszkedést.

Pár napja olvastam egy riportot egy ki község polgármesterével.

A lakosság fele cigány. A polgármester 8 éve van a község élén,ős is cigány. De tanult ember,külföldön is dolgozott,egy nagy cégnél menedzser is volt.

8 év alatt elérte,hogy a cigányok együtt dolgoznak a magyarokkal a falu földjein,nincs lopás. A gyerekek együtt járnak iskolába,sportolni. Meggyőzte a családokat,hogy ne vállaljanak 2-3 gyereknél többet.

Igaz viszont,hogy a CÖK képviselői soha nem látogattak el hozzájuk.

Ha ő eltudott eredményt érni,még ha 8 év kellett is ehhez,nem lenne lehetetlen másutt sem.

Nem igaz,hogy a munkakerülés,a lopás-rablás a vérükben van. Ez csak a körülményeiknek köszönhető.

Azt semmiképpen nem lehet a "mélyszegénység" számlájára írni, hogy ennyire igénytelen környezetben élnek (hegyekben a szemét körülöttük, oda piszkítanak,ahol élnek stb)

Régen a falusi parasztok is nagyon szegények voltak, mégis tiszta volt a portájuk, virágoskertjük volt, odafigyeltek erre is az egész napos munka mellett.