Vona Gábor mikor szlávosítja vissza nevét született Zázrivecz Gáborra?

Wikipédia a barátod, balfék:

"Mind anyai, mind apai ágról

kisparaszti családból származik,

ennek tulajdonítja a föld

szeretetét és antikommunista

elveit. Édesapja húgának családja

ma is gazdálkodik Hevesen. Másik

meghatározó családi élménye

apai nagyapja (szintén Vona

Gábor) halála volt, aki Erdélyben

esett el a szovjet csapatok elleni

tordai harcok során. Apai

nagyanyja ezután feleségül ment

Zázrivecz Józsefhez, aki nevére

vette a felesége gyermekét (Vona

Gábor apját), emiatt lett születése

után ő maga is Zázrivecz. 1978.

augusztus 20-án jött világra a

Heves megyei Gyöngyösön. Apja

eredeti nevét Vona csak

egyetemista korában vette fel,

valamikor 2000 után. Az

érettségit még Zázrivecz néven

szerezte, de amint nagykorú lett

– a család támogatása mellett

visszavette a vér szerinti nevét

hősi halált halt nagyapja

emlékére."

Az ember nem tudja letagadni származását és soha nem is kell, elárulja a temperamentuma, stb.

A "déliekben" jobban él a hazafiság szelleme és az összetartozás.

Attól mi fog változni, hogy megtudjuk ki milyen névvel bír? Nem hinném, hogy ez lenne a fontos. Kinek fáj, ha valaki így tiszteleg a felmenői előtt? Példaértékű.

Divat-e a szlávosítás? Én büszkén viselem a nevem, és felvállalom a származásomat, gondolva az ősökre,- bár nem tagadom, hogy rendkívül bosszantó tud lenni az, hogy a magyarok többsége nem képes leírni egy egyszerű bunyevác vezetéknevet helyesírási hiba nélkül - még hivatalos formában sem, ami ráadásul eleve magyarosítva van.

Odafigyelés kérdése lenne az egész. Az a fontos, hogy mi van a szívünkben.

Előzőhöz hozzátoldanám azt is, hogy manapság nagyon azt veszem észre egyre jobban mennek a piszkálódások pont a családi nevekből kifolyólag.

Hiába él itt valaki külföldi névvel, hiába ír és beszél magyarul - belerúgnak. Kíváncsi lennék, hogy hány ember él itt, aki ízig-vérig magyar vérű, magyar nevű.