Mi a magyar gazdaság legnagyobb hibája, ami miatt versenyképtelenek vagyunk?
"De ez nem a versenyképességünket befoly
solja elsősorban, bár van hozzá valamilyen kevés köze, hanem a tőkevonzó képességünket." - versenyképesség = tőkevonzó képesség, kiscsillag! :)
Egyébként ezek nem a szokásos magyarázatok, mivel az a magas adók közhelye. Csakhogy évek óta a leginkább versenyképes ország Svájc, amire bármit lehet mondani, csak azt nem, hogy alacsony adókkal operálna.
"Nem tudom mennyire tisztességesebbek az iperialista törekvésű nyugatiak, szerintem semmivel, sőt!" - valahogy ott nem az a szokás, hogy mindenki átb@ssza a másikat. Olvass el pár blogot, sztorit emigrált honfitársainktól.
Crem, végre van egy normális kérdésed :D
Egyébként egy okra nyilván nem vezethető vissza. A többiek által felsoroltak külön külön biztos nem vezetnek versenyképtelenséghez, na de együtt már igen.
Ezen kívül a legnagyobb probléma az az, hogy mi alapjában véve nem ipari ország vagyunk, hanem mezőgazdasági. Egyszerűen nincs semmi ok arra, hogy egy ipari cég itt nyisson üzemet, ugyanis ugyan ennyiért nyithat üzemet bármely környező országban. Más országokban könnyebben tud alapanyagot szerezni, pl. fémeket, szenet, vagy bármi egyebet.
Nálunk csak mezőgazdaságban van értelme gondolkodni, csakhogy itt is van probléma. Egyrészt szögezzük le, hogy mezőgazdaságból nem lehet olyan szinten megélni, mint iparból. Egyetlen agrár jellegű ország sem tartozik a gazdag országok közé.
A másik gond, hogy ami mezőgazdasági potenciálunk van, azt sem tudjuk rendesen kihasználni. Ennek is több oka van. Az egyik, hogy sok kis elaprózódott földek. Sokkal gazdaságosabban lehet termelni, ha egy föld egy ember kezében van, vagy legalábbis egyben van kezelve: így ugyanis kevesebb gép kell, míg sok kis földhöz több gép kell. Ha a gazdák összeállnának (rosszul hangzik, tudom, de TSZ szerűen), és kevesebb gépet üzemeltetnének együtt, akkor sokkal olcsóbban lehetne megoldani a dolgokat, és máris minden gazdaságosabb lenne. A másik, hogy abban is van valami, hogy a gazdák drágán próbálnak túladni a termékeiken. Ezen kívül probléma az is, hogy nem elég alkalmazkodóak a magyar gazdák: aki krumplitermesztésbe kezd, az krumplit fog termelni egész életében, még akkor is, ha már eladhatatlan, és nem hajlandó átállni mondjuk sárgarépára (nyilván ez csak egy példa volt, nem feltétlenül kell krumpliban meg répában gondolkodni). Ezen kívül ami még gond, hogy egy gazda nálunk látja, hogy a szomszéd gazda megél krumpliból, elkezd krumplit termelni ő is, meg a többi környékbeli gazda is. Na ebből lesz túltermelés, és hirtelen egyre nehezebb lesz eladni a krumplit. Ráadásul itt jön az, amit fentebb írtam: ráállt a gazda a krumplira, és utána nem hajlandó váltani.
Magyarországnak még egy gazdasági potenciálja lehetne, amit nem használunk ki: közlekedés és szállítás. Itt vagyunk Európa közepén, egy sík országban. Elvileg nálunk lehetne a legolcsóbban utat, és vasutat építeni. Vasúton ugyebár nagy mennyiségben lehetne árut szállítani. Ha a vasúti pályáink jobb minőségűek lennének, és gyorsabban közlekedhetnének rajta a vonatok, akkor boldog boldogtalan Mo-n keresztül szállítaná az árut, amiből nem csak a MÁV-nak, hanem az országnak is nagy bevétele lehetne. Sajnos ezt sem használjuk ki eléggé.
""Mudri Lav válasza:
Crem, végre van egy normális kérdésed :D
Leegyszerűsíted a dolgokat, de sajnos feleslegesen beszélsz a mezőgazdaságról mert látszik hogy nem értessz hozzá.
Burgonya = monokúltúrás termelés
S-répa = kultúrnövény termesztés
Teljesen más struktúra és feltételek.
Az a baj a magyar mezőgazdaság termékszerkezetével, hogy sokan a monokultúrás termékekre helyezik a hangsút és ezekre is van kvótánk.
Pld
Leállították a cukorrépát, ami sok sok munkaerőt igényel, és jött helyette a kukorica meg a búza, ami meg gép igényes. Az az, nincs munka de nincs pénz gépekre sem, sőt a birtokszerkezet sem kedvező.
Mekkora területen érdemes termelni?
Erre nincs recept.
Van olyan hogy gazdaságos üzemméret.
Az az, a humán és a technikai eszközök kihasználtságának a fügvényében művelhető földterület.
Ez kapcsolódhat a szövetkezésekre.
Az 1 traktor egy kis családi vállalkozás kb 120-160hektár monokúltúra. Ezek a feltételes adottak javarészt.
A baj ott kezdődik hogy a szövetkezés hiánya miatt nincs kombánj amit 1500hektár alatt nincs értelme tartani, ehez kellene a szövet. Ahogy a szárítókapacitás térségi megvalósításához hogy ne keljen egyből eladni a terményt olcsón.
És sorólhatnám.
A lényeg hogy a mezőgazdaságunkat a holland irányba kellene eltólni, aminek van alternatívája.
A kúltúrnövény termesztés, ami munkaigényes és magas haszot hoz, ami a friss árút jelenti és kitörési pont is lehet. Ehez viszont meg kellene valósítani a melegházas termesztést, aminek az alapja az olcsó fűtési energia.
Annak az alapja a geothermikus energia.
Iszonyatos importot lehetne vele kiváltani, hiszen a közintézményeinket ha átállítanánk a használatára, akkor gyorsan megtérülő beruházás lenne, és nagyban enyhítené az import igényünket, mind amellett hogy rengeteg lehetőséget rejt, mind az ipar mind a mezőgazdaság esetén.
Ez a lényeg!
Hogy ne külön értelmezzünk tevékenységeket mint ipar és mezőgazdaság, hanem azt keressük hol találhatnánk olyan egymásra épűlő hatásokat amikben van átfedés és közös irány. Ezekez a közös irányokat kellene állami eszközökkel elindítani, hogy a magyar kis és középtőke klaszterekkel rátapadhasson. Az az, egy apró állami befektetés több oldalról vonza a tőkebefektetéseket.
Ezt nevezzük szinergikus protekcionista gazdaságfejlesztésnek, amit ha nem lépünk meg, nem lesznek kitörési pontjaink..
De pld az ipar!
Államilag kellene segíteni a réz és alu bányáink és a kohászat egy részének újra megnyitását, hiszen addi amíg nincs alapanyag és alap feldolgozás, nem lehetünk magas hozzáadott értékkel jelen az autógyárás piacán.
Egyszerű nem?
És nem a nagy makrogazdaságban kel keresni a megoldásokat, hanem a reálban, mert az van legjobban elcsöszve, a szerkezet.
"(nyilván ez csak egy példa volt, nem feltétlenül kell krumpliban meg répában gondolkodni"
kérdező, ezt a mondatot nem véletlenül írtam, mégis úgy kötöttél bele az előzményeibe, mintha ez ott se lett volna. Csak szimplán ez jutott először eszembe.
"Ezen kívül a legnagyobb probléma az az, hogy mi alapjában véve nem ipari ország vagyunk, hanem mezőgazdasági."
Dánia sem nevezhető pl. ipari országnak, ugyanúgy egy sík ország mint Magyarország, mégis meglehet nézni, hogy milyen gazdasági mutatókkal rendelkezik. A másik pedig, hogy az lehet, hogy mezőgazdasággal a XXI. században már nem lehet egy erős gazdaságot "felépíteni", de legalább annyira fontos, mint az ipar, vagy a szolgáltató szektor, ugyanis az embereknek élelemre szükségük van. Ma, holnap, és 100 év múlva is szükségük lesz élelemre!
#16: Ma Európában élelmiszerből túltermelés van. Hiába kell enniük az embereknek, ha a kínálat magasabb a keresletnél.
Dániának pedig van egy hatalmas előnye hozzánk képest: rendelkezik egy "kevés" hajózható tengerparttal.
A mezőgazdasága pedig elhanyagolható. Hiába sík, nem olyan az éghajlat, mint nálunk.
meg:
A külföldi cégek akik itt dolgoztatnak, értékesítenek, zsebrevágják a hasznot. Jó lenne magyar cégnek dolgozni, magyaroktól vásárolni, amennyire lehet!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!