Egyetértetek ezekkel a felvetésekkel?

2010-ben, mikor a fidesz-kdnp kormányra került óriási elvárásokat támasztottak ennek a kormánynak. Az első intézkedései között volt példának okáért a kettős állampolgárság lehetővé tétele, ami sok jobb oldalinak , még a szélsőjobbnak is szimpatikus döntés volt.

De mindezek után jött a fekete leves. A kormány bevezette az egykulcsos adót, aminek a következtében százmilliárdok estek ki a költségvetésből. Ettől a fogyasztás élénkülését, és a befektetések számának növekedését várta a kormánytöbbség. Ezt a feltevést arra alapozta, hogy a magasabb jövedelműeknél ott hagyott százezrekből nemes egyszerűséggel többet fognak vásárolni, és vállalkozásokat fognak létrehozni. Viszont azzal a ténnyel nem igazán számoltak, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők inkább luxuscikkeket vásárolnak, és megtakarításokat képeznek, mivel egész egyszerűen mindenük megvan. Ezzel ellentétben az alacsony és átlagos keresetűektől elvett ezer forintok viszont a kiskereskedelmi forgalom csökkenését okozták, hiszen egyrészt ők vannak a legtöbben, másrészt az ő fogyasztásukon látszik meg a legjobban a többletjövedelem, vagy a kisebb nettó bér. Ennek a kompenzálására áfát és jövedéki adót kellett emelni, aminek egyébként szintén fogyasztás csökkenés lesz a következménye.

A kis cégek nagy része nem, vagy alig rendelkezik nyereséggel, ami azt jelenti, hogy a társasági adó csökkentése rájuk nincs nagy hatással. Ellentétben a járulékemelés és az áfaemelés igen. Ha nagyon magasak az áfaterhek, akkor a vállalkozások elkezdenek számlázgatni, ami azt jelenti, hogy mindent ami elviekben elszámolható a cégben (otthoni nyomtatóba vásárolt nyomtatópatron , mikrohullámú sütő9 céges számlára vásárolnak. Ennek következtében nem csak kevesebb áfát fognak fizetni, de a nyereségadó alapjuk is csökken. Így a kormány jóval kevesebb adóbevételt realizálhat társasági adóból, és az áfaemelésből is mint gondolta. A járulékemelés pedig egyrészt elbocsátásokat, másrészt a fekete foglalkoztatottság bővülését idézheti elő.

A különböző szektorok különadója mint pl a telekomadó vagy a kiskereskedelmi láncok adója meglátszik már most az árakon. A bankadó pedig a számlavezetési díjakon. A bankadó és a végtörlesztés miatt a forint árfolyama zuhan, nem beszélve a visszamenőleges törvényalkotás következtében fellépő piaci bizalomvesztésről. E-miatt az államháztartás finanszírozása, és az államadósság folyamatosan nő. Ezen a nyugdíjpénztári pénzek se segítettek az elmúlt évben. Tehát ha ezen a pályán marad a gazdaságpolitika nem kizárt egy esetleges fizetésképtelenség.