Mi történne, ha az alapkamat alacsonyan tartásával akarnánk olcsóbb hitelekhez hozzájuttatni a hazai befektetőket, és cégeket?

Megint egy ékes példa hogy a jobbik totál nem érte a közgazdasághoz.

Lehet 1%-os az alapkamat, de akkor 0 állampapírt fognak venni a befektetők.

""Szabadosi János válasza:

Sajnos te meg egy gazdasági ""zseni vagy"" !!!!!!

A helyzet az, hogy 20 éve ugyan azt csinálja a magyar jegybank és a nemzeti is, válaszúl ha valami spekuláció indúl.

Kamatot emel!!

Ez annyira kiszámítható, hogy meg is játszák minden alkalommal amikor csak lehetséges.

Kivátnak és azt imitálják hogy nem akarnak venni a rövidlejáratú aukciókon semmit. Erre felemelik a kamatokat és csak úgy surran ki a pénz.

Ezért nem volt még soha 3-4% on tartósan a kamat, kisországunkban.

Ténylegesen szó nincs arról hogy ne akarjanak venni magyar állampapírt, mert a közép és hosszú lejáratuakat mint a cukrot megveszik.

Na ezen az beidegződésen kellene változtatni.

Az az, nem az első "füttyszóra" emelgetni a kamatokat, hiszen a mostani kamat emelés sem volt életbevágó.

Akár márciusig is kihúzhattuk volna, sőt lehet hogy nem hogy növeltem volna a kamatokat, hanem visszavágtam volna 50 BP al. Már csak azért is hogy bukjanak a spekulánsok, hiszen az IMF készenlétie már januárban rendelkezésre fog állni amit 3-4% körűl taksálnak. Az az, ha a csökkentéssel éltünkvolna akkor a piacok max 50Bp vel kapnának többet mint ahogy az IMF adja.

Ezzel sok sok milliárdot lehetne spórolni.

Ha rossz a kamatpolitika,akkor az hatással van a forint árfolyamára is. Anno Járai az MSZP idején rosszkor változtatta az alapkamatot ,árfolyamveszteség keletkezett,és nőtt az államadósság.

Járait még a Fidesz nevezte ki jegybank elnöknek,és még nem működött mellette a Monetáris Tanács.

Azt később hozták létre, a Fidesz ellenkezése ellenére.

A Monetáris Tanácsnak a kamatpolitika kialakításában sok szempontot kell figyelembe venni. Legfontosabb,hogy a forint romlását megelőzze. Ez most különösen fontos,a jelenlegi nemzetközi trendeket figyelembe véve.

Ha a forint stabil,és az egyéb tényezők is jók,akkor az a magyar vállalkozásoknak is kedvez.

Jelenleg az egyéb tényezők egyre rosszabbak.

A jegybank törvényben meghatározott célja az árstabilitás fenntartása, más néven az infláció alacsonyan tartása. Ehhez többek között kamatemeléssel tud hozzájárulni, valamint nagy szerepe van a várakozásoknak. Azaz, ha látják a jegybank eltökéltségét, akkor alacsonyabb inflációval számolnak, akkor ez önbeteljesítő jóslattá válik, nagyban megkönnyítve a dolgát. Ezért nagyon fontos a mai rendszerben (inflációs célkövetés) a hitelessége.

Ha kamatot emelsz, akkor:

1. Jobban megéri forintalapú eszközökben tartani a pénzt -> forint iránti kereslet nő -> erősödik (nem gyengül), ez pedig egy nyitott gazdaságban, mint a miénk, a nagy mennyiségű import olcsóbbá válásával segít visszafogni az inflációt. Ez az ún. árfolyamcsatorna.

2. A magasabb kamat kevesebb megtérülő beruházást jelent -> beruházási, és (hitelből) fogyasztási kereslet csökken -> infláció csökken. Ez az ún. hitelcsatorna

3. Magasabb kamat mellett több ügyfél kockázatosabbá válik -> kevesebb hitel ->kisebb kereslet. Többit lásd 2esnél.

3. Magasabb kamat mellet jobban megéri adósságpapírban (pl. kötvény) tartani a pénzt, ezáltal az egyéb eszközárak (ingatlan, részvény) csökkenek (nem nőnek annyira) -> infláció csökken. Ez az eszközár csatorna. Van még más is, de ezek a fontosabbak.

Azaz alacsonyabb kamat, olcsóbb hitelek -> nagyobb kereslet (beruházás, fogyasztás), de nagyobb infláció.

Itt és a 2.es pontnál látszik, hogy az infláció csökkentése és a gazdasági növekedés között rövid távon gyakran lehet ellentmondás. Hosszútávon az infláció káros a növekedésre, illetve a kamatokat is megdobják (már 1-2 éves időtávon is), mivel ha évente pl. 10%-os az infláció, akkor ahhoz, hogy a megtakarító legalább a pénzének reálértékét megőrizze, legalább 10%-os kamatot kell elvárnia.

Ráadásul az inflációnak vannak további káros hatásai is (sok van, ha érdekel nézz utána wikin, vagy máshol --> google).

Az állampapír hozamokat direkt nem írtam ide, mert az nem feltétlenül függ az alapkamattól. Kisebb nem nagyon szokott lenni az alapkamatnál, de attól, hogy alacsonyabb az alapkamat, még nem lesz alacsonyabb feltétlen a kötvényhozam, ha nagy az államcsőd kockázata. Lásd Görögország: EKB alapkamat 2% körül, állampapírok már lassan 20%-nál, de lehet már több is.

Tehát a konkluzió: ez kizárólag rövid távon lehet hasznos, hosszútávon már károsabb jóval, így pontosan illeszkedik, a jobbikos kókler, primitív politikájába.

Erről meg végképp fogalmam sincs, mert a maginfláció élelmiszerek, és energia nélkül számolt inflációt jelent.

És mint tudjuk, általában ezeknek az ára emelkedik a legintenzívebben, azaz inflációhoz a hozzájárulásuk a legnagyobb.

Tehát ha nem maginflációval számolnánk, akkor még nagyobb kamatemelés kellene (feleslegesen, mert ezek a tényezők csak rövid távon hatnak, nem hosszútávú trend), hogy az inflációt alacsonyan lehessen tartani.

Tehát, ahogy egy kedves szerzőm mondta:

Ezek sötétek, mint a néger segglyuka.