Milyen lenne ma Magyarország, ha véletlenül '45-ben a nagyhatalmak kavarásakor a vasfüggöny nyugati oldalára kerül?

"Ennek ellenére 46ban már felhúzták a vasfüggönyt. muhahaha"

Szezon meg a fazon esete. Vasfüggöny mint a szovjet érdekszféra szinonímája Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében hangzott el először.

Magyarországi határzárat viszont 1949-ben kezdték építeni.

Na látod!

Az okok teljesen lényegtelenek.

Háromból kettő élből elvetette. Vagyis a bekövetkeztének az esélye minimális volt.

Churchill amúgy már az első világháborúban is próbálkozott balkáni partraszállással még tengerészeti ügyi miniszterként. Abba is belebukott.

Ha másért nem is, ezért sem fogadták volna el az ötletét.

Hogy most mi lenne, azt nem tudom megmondani, de biztos jobb lenne a jelenleginél.

Amúgy a teheráni és a jaltai konferenciákon a három vízfejű lezsírozta egymás között, hogy melyik ország melyik érdekszférába kerül.

56-ban volt még egy lehetőségünk, de önerőből már csak a létszámuk miatt is lehetetlenség lett volna a szovjeteket kiűzni innen, a nyugati blokk pedig a hidegháború kellős közepén nem merte megkockáztatni a katonai segítséget.

"Amúgy a teheráni és a jaltai konferenciákon a három vízfejű lezsírozta egymás között, hogy melyik ország melyik érdekszférába kerül."

Tévedés.

Ott csak Lengyelországról és Németországról döntöttek.

Másról nem.

A híres cetlire írkálós %-os dolog egy Churchill-Sztálin találkozón történt Moszkvában.

Viszont, mint már azt említettem, 1948-ig nem dőlt el biztosan, hogy Magyarországon "kommunizmus" lesz és nem szabad demokrácia.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy '45-ben voltak szabad választások és úgy is működhettek a dolgok, hogy nem a komcsik győztek.

"a nyugati blokk pedig a hidegháború kellős közepén nem merte megkockáztatni a katonai segítséget."

Nem is lett volna muszáj.

Elég lett volna, ha kimondják, hogy Magyarországot baráti országnak tekintik és lerohanását casus bellinek tekintik.

A szovjetek arra is számítottak, hogy ez fog történni. Először azért vonultak ki.

De a nyugatnak fontosabb volt Szuez és azért cserébe, hogy Moszkva enged Szuezben, Washington engedett Magyarországon.

A szuezi válság ekkor nekünk sajnos nagyon rosszkor jött, de biztos vagyok abban, ha az nem történik, konkrét katonai segítséget akkor sem kaptunk volna, mert ha az 50-es években egymásnak ugrik a nyugati és a kommunista blokk, az kb. a III. világháború kitörésével ér fel, és ezt nem merték volna vállalni egy számukra stratégiailag kevésbé fontos ország miatt.

Max. fegyverekkel támogattak volna minket olyan módon, mint Amerika a Afganisztánt a 80-as években vagy a szovjetek a vietkongokat Vietnámban.

"A szuezi válság ekkor nekünk sajnos nagyon rosszkor jött, de biztos vagyok abban, ha az nem történik, konkrét katonai segítséget akkor sem kaptunk volna"

Én sem tartom valószínűnek.

De, mint a szovjet kivonulás jelzi, Moszkvának már az is elég volt, hogy nem kizárható a dolog.

Szuez kapcsán pedig Washington leszögezte, hogy ha a fene fenét eszik, akkor sem avatkoznak be. Ez adta meg a szovjeteknek a végső lökést.

"mert ha az 50-es években egymásnak ugrik a nyugati és a kommunista blokk, az kb. a III. világháború kitörésével ér fel"

Nem csak kb.

De ahhoz, hogy mi jól járjunk, nem kell feltétlenül beavatkozás. Elég lett volna csak a fenyegetőzés is. Nem voltunk mi olyan nagy hal, hogy a megtartásunkért Hruscsov kockáztassa a világháborút.