Magyarország hány % ban van elgyarmatostva? És ebből hány % ot köszönhetünk a fidesznek és hányat az MSZP nek?

"Eu iparilag fejlett országainak nemérdeke hogy Mo fejlődjön, inkább az hogy olcsó munkerő legyen."

ezt meg miből gondolod?

Magyarország teljes egészében Magyarország, tehát 0%-ban van gyarmatosítva.

Ha a nemzetközi vállalatokra gondolsz, arra nem jó kifejezés a gyarmatosítás. De nézd meg a másik oldat is. Mi a helyzet a magyar vállalatokkal, amelyiknek külföldön is van érdekeltségük? Ők meg gyarmatosítók lennének?

A kérdéssel összhangban lévő, egzakt és tömör választ 13:27 adta meg. Ahhoz hozzáfűzni újat nem érdemes, elvenni belőle nem lehet. És még szellemes is.

Ha viszont arra gondolok, milyen benyomások hatására írta fel a kérdező a választ, már nehéz a helyzet. Kérdező: aki erre neked százalékos választ ad, légy meggyőződve arról, hogy hazudik.

A gyarmatosításnak elég pontos definíciója van, arra, ami ma Magyarországon van, még megközelítően se lehet leírni ezzel a fogalommal. A piacgazdaságnak is elég pontos szabályai vannak, és legfőképpen azt mi, a nép akartuk, nem a politikusok. Ha CSAK ők akarták volna, ma azok a személyek nem léteznének, mint politikusok. Ezek a szabályok pedig azt mondják, amit az evolúció: mindig az erősebb győz. Ezt a piac annyiban enyhíti, hogy de nem mindenáron.

A pillanatnyi helyzetet a két társulatnak betudni, tipikus kádárkori gondolkodásmód: én szegény szerencsétlent mindig mások tesznek tönkre. Csináljon már VALAKI valamit. Sült-galamb pedig nincs, csak ha levadászod, tüzet raksz és megsütöd.

Ha mégis, valamiféle arányt kellene felállítani arról, melyik társulat milyen mértékben cselekedett hibásan, arra nem vállalkozom, de néhány szempontot mondanék.

1. Az MSZP cselekvését nem lehet elválasztani az SZDSZ-től. Mindent együtt tettek, még ha marakodva is. Az MSZP-ben sok tiszta ember mellett rengeteg olyan káder maradt, aki a szocializmusban is sumákolva/dörgölőzve jutott előre, mert tudása nulla volt (a lenyúlás szakértelmén kívül). Ezt teljesítették ki a tágabb lehetőségekben, és ebben az SZDSz remek partner volt. De mindezek elsősorban a meghatározó első-másodvonalbeli vezetőkre vonatkoznak. Alapgond az eszméletlenül túlzásba vitt liberalizmus volt. Nem önmagában, hanem azért, mert a feltételei nem voltak meg, így tömegessé válhatott a korrupció, a dilettantizmus, és amikor ez rendszerré állt össze, már nem volt kiút. És meglehetősen tehetségtelennek bizonyultak a külső hatások kezelésére, beleértve az ellenzéki és szövetséges társaságokat is.

2. A Fidesz teljesen más alapelvek szerint működik, kezdettől fogva a fővezér és szűk környezete (barátai) határoztak meg mindent: irányvonalat, működési módot, stílust. Aki ki akart törni ebből, vagy kirúgták, vagy betörték. Mindre több példa akadt az idők során. Mindig a hatalom volt a fő cél, ennek bármit (az országot is) alárendeltek. A stílust a helyzet határozta-határozza meg. Amikor meg kellett akadályozni az ellenfél cselekvését, azt tették (akár az ország helyzetének drasztikus rontásával), amikor siránkozni kellett, siránkoztak, amikor ígérni kellett ígértek. Persze profi módon. Amikor kormányozni kell, azt is a hatalom - most már megtartásának - rendelik alá. Ha szembeszálltak az Eu-val, azt nem az ország érdeke vezérelte, hanem erőt kellett mutatni. Ha visszakoztak, hasonlóan, csak a szembeszállás veszélyesebbnek bizonyult. Ilyesmi helyes felismeréséhez megfelelő felkészültség kell, bár akadtak tévedések. A gazdagoknak kedvezés nem valami népnyúzás, hanem egyrészt ők is oda tartoznak, másrészt az onnan származó ellentételezés hasznosabb.

A matematikában ezt úgy hívják, célfüggvény szerinti optimalizálás.

13:42

"Mi a gyarmatosítás mértékegysége, hogy számolom ki?"

Csak neked mondom, a kérdező úgysem értené, hogy erre vannak mérőszámok.

A legjobb szerintem az, hogy összehasonlítjuk az országban lévő külföldi tulajdonú tőkeállományt a magyarok külföldön befektetett tőkeállományával. Ezzel az a baj, hogy nehéz mérni.

Egy másik fontos mérőszám a GNI és GDP különbsége, ami Magyarországon -7%. A nemzeti számlák is érdekesek: kereskedelmi mérleg, tőkemérleg, jövedelemmérleg.

Ha a centrum és periféria fogalmaiban gondolkodunk, akkor vannak centrumországok, vannak félperiféria-országok, periféria-országok és elszigetelt országok.

A centrumországok azok, akikhez ömlik a tőkejövedelem. Több befektetésük van külföldön, mint amennyi a külföldnek náluk. Ezenkívül népességimportőrök és tőkeexportőrök.

A periféria az, ahol befektet a centrum. De a periféria csóró, ő nem fektet be a centrumban. A periféria embereket (munkaerőt) exportál, és tőkét importál. A tőkejövedelmek kiáramlanak belőle, és bejön a működőtőke. Ilyen ország mondjuk Marokkó vagy Ukrajna. Vagy ilyen volt Magyarország a 90-es évek elején, közepén.

A félperiféria középen van. Tőkét exportál és importál is, de többet importál. Munkaerőt is importál (pl. még szegényebb országokból), de exportál is (a gazdagabbakba). Kap külföldről tőkejövedelmet, de fizet is. Magyarországgal pont ez a helyzet. Évről évre javul egyébként az itt befektetett külföldi tőke és a külföldi magyar befektetések és az ezekből jövő tőkejövedelmek aránya. Ezért Magyarország a perifériáról a félperiférián át a centrum felé halad, de megérkezni csak sok év múlva fog, és csak akkor, ha ügyes politikát folytat.

Pl. nem szabad, hogy a Jobbik hatalomra kerüljön, mert akkor visszacsúszunk a perifériára vagy onnan is kiesünk.

17

22

34