Vajon tényleg ez a magyar jövő?
válasza:No egy konkrét példa
„Ha kétezer évvel ezelőtt valaki egyetlen dollárt tett volna be egy bankbetétbe, és évente mindössze két százalék lett volna azóta az éves kamat, mindez kamatos kamattal napjainkig százezertrillió dollárra nőtt volna”
Bogár László: Profit, kamat, spekuláció
A bank eredetileg ARANYRAKTÁR volt
TELJES TARTALÉKOLÁSÚ bank
Ahol a BETÉTES FIZETETT a pénze megőrzéséért!!!
Szó sem volt kamatról…
A részleges tartalékolású bank mint jogintézmény csak az utóbbi 200-300 évben vált legálissá…
És ami nagyon fontos
Részleges tartalékolású bank esetében a monetáris inflációt tekintve a bankbetétek esetében a NEGATÍV REÁLHOZAM mindig garantált….
Pl. 20%-al nő évente a forgalomban lévő pénzmennyiség és a betétes mondjuk – jó esetben – kap 10% kamatot…
Ergo
10%-ot bukik…lényegében jövedelmet vonnak el tőle…
Ebben a buliban elsősorban az állam nyer (nem csoda elvégre a rendszer lényege az állami bankjegy-kibocsátási monopólium)
+ azok akik a rendszert működtetik, ill. értik a működését (pl. a „csúnya” spekulánsok…)
válasza:Újabb példa
„Aligha véletlen, hogy valamennyi tradicionális szakrális kultúra tiltotta a kamatszedést, sőt előírta, hogy 7–12 évenként minden adósságot eltöröljenek, függetlenül attól, hogy hol tart a visszafizetése”
Bogár László: Profit, kamat, spekuláció
Lássuk a mondat első felét:
„valamennyi tradicionális szakrális kultúra tiltotta a kamatszedést”
ha szorosan értelmezzük akkor ez TELJES MÉRTÉKBEN HELYTELEN
csak a keresztény és az iszlám vallás tiltotta a kamatszedést..
A római jog pl. nagyon világosan szabályozta a kérdést… nekik csak a részleges tartalékolású bankkal volt bajuk…
+ a keresztény „UZSORA-MÁNIA” a jelenlegi részleges tartalékolású bankrendszer legalizálásának a valódi oka
Efféle rendszerben ugyanis nem lehet legálisan hitelt nyújtani, ellenben igény van a hitelezés iránt
No mi lesz ekkor?:
Innováció (ügyeskedés)
És FOGALMI ZŰRZAVAR
A középkori viszonyok kapcsán nagyon jó analógiai a mai iszlám bankrendszer, amely hasonló cseles módszerekkel kerüli meg a "hivatalos" kamatszedést (pl. lízing, repo ügyletek, stb – UGYANÚGY VAN KAMAT, csak sokkal bonyolultabb a történet és a végén már csak néhányan értik, hogy miről van szó…)
A Bogár-féle mondat második fele:
„, sőt előírta, hogy 7–12 évenként minden adósságot eltöröljenek, függetlenül attól, hogy hol tart a visszafizetése”
ez egyszerűen nonszensz…
válasza:A kamathoz
„Egy szabad, megkötésektől mentes gazdaságban a kamatrátát egyedül a gazdaságot alkotó egyének időpreferenciája határozza meg. A kölcsön lényege ui. az, hogy az emberek a jelenbeli fogyasztásukat (a jelenlegi pénzt) elcserélik egy jövőbeni fogyasztásra (egy olyan követelésre, ami egy jövőbeli időpontban esedékes). Ám miután az emberek a jelenlegi pénzt mindenkor többre értékelik, mint ugyanazt a pénzt egy későbbi időpontban, így a jelenbeli fogyasztásról csak prémium fejében hajlanók lemondani. Ez a prémium a kamat, melynek értéke attól függően változik, hogy az emberek épp mennyire preferálják a jelenlegi fogyasztást a jövőbelihez képest. Azaz, az emberek időpreferenciájának alakulásától függ.”
PS: a fenti link megvilágítja a fedezet nélküli pénzteremtés piactorzító hatását is.
Ez az utóbbi valóban logikus, és érdekes, de én mégis azt gondolom, hogy a pénz nem érték, csak érték-mérő eszköz. A pénz nem "jószág", vagyis nem lehet "fialtatni", hogy egyszerű legyek.
Szerintem hibás az elképzelés, hogy az egyik pénzből egy másik keletkezik.
Illetve persze keletkezni ugyan keletkezik, csak nem áll mögötte valós fedezet.
Ezért aki a pénzét bankba teszi, annak a számára nem jön létre valós érték, bár pénz az keletkezik.
Mindössze amikor egyszer a jövőben értékre váltaná, akkor kiderül majd, hogy ezt nem teheti meg, mert nem lesz rá fedezet, vagyis tul sok lesz a pénz, de nem lesz mögötte érték.
Amúgy a korai kereszténység, és az iszlám szakrális kultura, a római kultura már nem volt "szakrális". El is törölték később a kamatos pénz tilalmát. Az iszlám pedig a mai napig tiltja a kamatszedést.
A zsidóknál létezik a rabszolgák felszabadítsa, és a kölcsön elengedése, bár nem tudom idézni most pontosan a vonatkozó részt.
Mindenesetre ez csak a zsidóknak-zsidókkal szembeni tételeire igaz.
A zsidók, és gojok közötti viszonylatra nem. Éppeen ez a "trükkje".
válasza:„a pénz nem érték, csak érték-mérő eszköz.”
Ha nem rendelkezik nem-monetáris használati értékkel, akkor úgy játszol a mennyiségével, ahogy akarsz…
Ergo
Szabad utat nyitsz a burkolt adókivetésnek…
„pénz nem "jószág", vagyis nem lehet "fialtatni",”
Ha árupénzben gondolkodsz pl. aranyban, vagy 100%-ban fedezett aranycertifikátban, akkor a pénzmennyiség lényegében konstans
Itt max méregdrágán tudsz újabb (arany)pénzt betenni a rendszerbe, pl. bányászat, vagy ékszerek beolvasztása…
Itt nem tudod „fialtatni” a pénzt…
Itt nincs kamatozó bankbetét… (a 100%-os aranystandard értelemszerűen nem összeegyeztethető a részleges tartalékolású bankokkal, ez nem azonos az 1914 előtti részleges tartalékolású aranystandard rendszerrel)
Itt te fizetsz a pénzed megőrzéséért…
A valódi hitelügylet pedig nem „fialtatás”, hanem lényegében közvetett befektetés… lényegében szavazattal nem rendelkező részvénytulajdon… kockázatvállalással... persze egy ilyen rendszerben is lehetnek befektetési alapok és pénzügyi közvetítők…
„Szerintem hibás az elképzelés, hogy az egyik pénzből egy másik keletkezik”
ezt csak egyféleképpen tudod megakadályozni: 100%-os aranystandarddal és forgalmi aranypénzzel ill. a hitelpénz-teremtés explicit tiltásával (a hitelpénz-teremtés nem azonos a hitelközvetítéssel)
„Ezért aki a pénzét bankba teszi, annak a számára nem jön létre valós érték,”
Ha a betét valóban betét, tehát nem lehet betét mögött hitelt kihelyezni, akkor nincsen fedezetnélküli pénzteremtés... ezt legjobban aranystandarddal tudod elérni… és a persze a betétes se kap kamataot, hanem fizet a pénze megőrzéséért…
válasza:A korai kereszténységnek semmi baja sem volt a kamattal…
Még olyan bankár pápa (I Szent Callixtus) is volt az ókori Rómában, aki részleges tartalékolású bankot üzemeltetett és elvesztette a betétesek pénzét…
Ennek kapcsán az alábbi linken
elérhető könyv (MONEY,BANK CREDIT AND ECONOMIC CYCLES)
54. oldalán találsz infót (THE FAILURE OF THE CHRISTIAN CALLISTUS’S BANK)
a római jog pontosan ismerte a fedezet nélküli pénzteremtés veszélyeit
ennek kapcsán a fenti link 20. oldalán találsz infót
(The Discovery by Roman Legal Experts of the
General Legal Principles Governing the Monetary Irregular-Deposit Contract . 20 oldal)
A keresztény uzsora-mánia részleges tartalékolású bank-modell segítő hatásával kapcsolatban pedig a
a fenti link 64. oldalán találsz infót (THE CANONICAL BAN ON USURY AND THE
“DEPOSITUM CONFESSATUM”)
A zsidók pedig – bár jogi szürkezóna volt –
ismerték a hitelpénz intézményét (a fedezet nélküli számlapénz teremtés lényegében egyidős a pénzzel, az első kezdetleges részleges tartalékolású „bankok” az ókori görögöktől datálódtak… )
Ezzel kapcsolatban az 56. oldal 33-as lábjegyzetét ajánlom
Idézet:
„33Under the Roman Empire, some large, influential temples continued
to double as banks. Among these were the temples at Delos, Delphi,
Sardis (Artemis), and most importantly, Jerusalem, where Hebrews, rich
and poor, traditionally deposited their money. This is the context in
which we must interpret Jesus’s expulsion of the money changers from
the temple in Jerusalem, as described in the New Testament”
PS: antiszemita lózungoknak nem kéne bedőlni…
válasza:Egy wikipedia idézet a szent pápához….
“was put in charge of collected funds by his master Carpophorus, funds which were given as alms by other Christians for the care of widows and orphans; Callixtus lost the funds and fled from Rome,
…………..He was released at the request of the creditors, who hoped he might be able to recover some of the money, but was rearrested for fighting in a synagogue when he tried to borrow money or collect debts from some Jews.”
Callixtus kihitelezte a keresztények pénzét
Ergo
Lényegében részleges tartalékolású bankot alapított…
És mindezek ellenére szent lett…
Mi több pápa…
A bankárok azonban nem őt választották „védőszentjüknek” (bizony még ilyen is van…) – rossz ómennek tartották, hogy csődbement…
A kánonjogban a hitelezés a niceia zsinattal jelenik meg:
„The First Council of Nicaea, in 325, forbade clergy from engaging in usury[8] (canon 17). At the time, usury was interest of any kind, and the canon merely forbade the clergy to lend money on interest above 1 percent per month (12.7% APR). Later ecumenical councils applied this regulation to the laity.”
Tehát a niceai zsinat szerint AZ EGYHÁZ a pénzéből maximum „mindössze” 12,7%-os KAMAT MELLETT NYÚJTHATOTT HITELT…
Ezt azonban árupénzben, pl. aranyban vagy ezüstben értették
Ergo
Ez olyan mintha ma vki
40-50%-os kamatra adna hitelt… (per év)
A katolikus egyház mindössze 1179-ban intézett frontális támadást a kamat intézménye ellen
„Canon 25 excommunicates those who engage in usury.”
válasza: válasza:"de én mégis azt gondolom, hogy a pénz nem érték, csak érték-mérő eszköz. A pénz nem "jószág", vagyis nem lehet "fialtatni", hogy egyszerű legyek.
Szerintem hibás az elképzelés, hogy az egyik pénzből egy másik keletkezik. "
Ebből is látszik, hogy miért iszod Bogár úr szavait. Szintén közgazdasági analfabéta vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!