Hol találhatok részletes infót a Magyarország által beterjesztett,2014-től érvényes közös EU-s agrárpolitika alapelveiről?

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid (latinul: aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. Színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag, melynek mikroorganizmusoktól mentes, olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius-fokig túlhűthető.[5]

A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekulák alkotják. A víz egy amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is.

A vendéglátásban a vezetékes és palackozott ivóvízzel, a forrásvízzel, a szikvízzel, az ásványi anyaggal dúsított ivóvízzel, az ízesített vízzel, a természetes ásványvízzel és a gyógyvízzel találkozhatunk. Napjainkban az ivóvizet már előállítják, kitermelik, és csővezetékeken keresztül juttatják el a felhasználókig. Régen főleg kútból/gémeskútból húzták fel a vizet, bár még most is vannak ilyen kutak.

Tartalomjegyzék

1 Az ivóvizek fajtái

2 Előfordulása a Földön

3 Az ivóvíz

4 Élettani jelentősége

5 Az alapelemek egyike

6 Tulajdonságai

6.1 A víz mint oldószer

6.2 Túlhűtött víz

6.3 A Mpemba-paradoxon

6.4 A víz sűrűségmaximuma

7 Kapcsolódó szócikkek

8 Jegyzetek

9 További információk

Az ivóvizek fajtái

Vezetékes ivóvíz

Palackozott ivóvíz

Forrásvíz

Szikvíz

Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz

Ízesített víz

Természetes ásványvíz

Előfordulása a Földön

Vízkörforgás

A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz-tartalékokkal, a források 25%-ával.

Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete.[6] Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80%-áért.[7]

Geológiai értelemben a víz egyszerre két csoportba tartozik:

Ásvány

Kőzet

Ásványként az oxidásványok ásványosztályba és annak 1. alosztályába (egyszerű oxidok közé) tartozik, és a SiO2-hoz hasonló tetraéderes elemi cellái hatszöges kristályrendszerű (hexagonális) kristálykifejlődést eredményeznek. Általános megjelenési formája a hatszöges oszlop lenne, ennek azonban leggyakoribb és legismertebb a kezdeti fázisa a hópihe, a hatszöges oszlop metszete.

Kőzetként monomineralikus, a hidrogén-oxid ásványból álló üledékes kőzet. Ezt nem befolyásolja a folyékony halmazállapot, ahogy a higany is lehet ásványos terméselem, sőt a földgáz is kőzetfajta.

Az ivóvíz

A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik. [1]

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:

Színtelen, átlátszó:

a vas-oxid-hidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag és homok zavarossá tehetik a vizet. A festékanyagok olyan színűre színezik a vizet, amilyen színűek.

Szagtalan:

A kén-hidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.

Kellemes ízű:

A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek.

Kellemes hőfokú legyen:

A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.

Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók adják.

Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:

A vizsgálólaboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát-, de különösen a nitritszennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. A vas- és mangánszennyeződéseket levegőztetéssel, homokrétegen és aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ózonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet. A háztartási és ipari víztisztítás jelenleg igen elterjedt módszere még a fordított ozmózis elve alapján történő víztisztítás.

A 18. század előtti írásokban az édes (iható) vizeket jónak nevezték.

Élettani jelentősége

Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a vízhiányt.

A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nagyon fontos az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.

A vizekben élő állatok számára nélkülözhetetlen. Az oldott oxigént lélegzik kopoltyújukkal, másrészt télen, mivel 4 °C-on a legsűrűbb, a 4 °C-os víz a vizek aljára süllyed, és ezek után nem érintkezik a hideg levegővel, ezért nem fagy meg. Így az állatok áttelelhetnek megfagyás nélkül a tavak alsó részeiben.

Az alapelemek egyike

Szökőkút

A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike.

Tulajdonságai

A víz poláris molekula

Két vízmolekula összekapcsolódása hidrogén-híd kötéssel folyékony vízben

A jégkristály kialakulásakor minden vízmolekula másik négy vízmolekulához kapcsolódik hidrogén-híd kötéssel

A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4 °C-on a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak általában csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt, vagyis molekularácsot alkotnak. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Nagy hőmérséklet hatására (pl. olvadt fém) termikus bomlás következik be, azaz hidrogénre és oxigénre bomlik – ezek elegye az igen robbanékony durranógáz.

A víz sűrűsége 4 °C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m³.

A víz folyékony és szilárd halmazában is a vízmolekulák között hidrogénkötések (hidrogénhíd-kötések) jönnek létre: az egyik vízmolekula hidrogénatomja kapcsolódik a másik vízmolekula oxigénatomjának egyik nemkötő elektronpárjához. A molekulák közti hidrogénkötésben álló hidrogén és oxigén atommagok nagyobb távolságra vannak egymástól, mint a molekulán belüli kovalens kötésben álló hidrogén és oxigén atommagok. Egy vízmolekula összesen 4 másik vízmolekulához képes hidrogénkötéssel kapcsolódni. A folyékony halmazállapotú vízben nem minden hidrogénkötés jön létre, kialakulásuk és felbomlásuk folyamatos, csak részleges rendezettség alakul ki. Azonban a víz jéggé fagyásakor – azaz a molekularácsos kristályszerkezet kialakulásakor – minden hidrogénkötés létrejön, a molekulák között teljes rendezettség alakul ki, amely egyúttal rosszabb térkihasználtságot eredményez, mint amit a molekulák a folyékony vízben megvalósítanak: a molekulák a jégben távolabb helyezkednek el egymástól, nagyobb teret töltenek be, mint a vízben. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9 %-kal). Ezért úszik a jég a vízen.[8][9]

A víz mint oldószer

A víz molekulája poláris molekula: az oxigénatomok felé eső molekularész kissé negatív, a hidrogénatomok felé eső rész pedig kissé pozitív töltésű. Ennek köszönhető, hogy a víz sok ionvegyület, például a konyhasó (NaCl) jó oldószere.

Túlhűtött víz

A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amik körül a jéggé alakulás megindulhat. Ez átlagosan -12 °C körül következik be. Az ilyen hőmérsékletű víz kisebb rázkódás vagy porszem hatására is azonnal látványosan (3–5 cm/s) kristályosodásnak indul, de nem fagy meg teljesen. A jégkristályok között marad folyékony halmazállapotú víz, ami csak -48 °C-on fagy tömör jéggé. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet ugyanis -48 °C-ig is le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna.[10] -48 °C-on azonban a víz szerkezete hirtelen jéggé alakul, melyet hangjelenség kísér. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik. A 0 és -48 fok közötti víz azért kezd el kristályosodni, mert a hidrogénhíd-kötések ekkor már képesek összetartani a vízmolekulákat. Elektromos töltés hatására a víz dermedéspontja megváltozik. Az egyébként szokásos -12 °C helyett, ha a felszín pozitív elektromos töltésű, akkor -7 °C lesz, míg negatív töltés esetén -18 °C-ig hűthető.[11]

A kialakult anyag tovább hűthető. -120 °C alatt a víz sűrűn folyóvá válik. -135 °C-nál üvegesen áttetsző lesz kristályszerkezet kialakulása nélkül.

A Mpemba-paradoxon

A vízcsepp leszakadása

A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség.[12]

A víz sűrűségmaximuma

A víz sűrűségmaximuma a fagyáspont felett van (4 Celsius-fok). A sűrűség és a hőmérséklet közötti összefüggés {\displaystyle D=1-6,63*10^{-6}*(t-4)^{2}} D=1-6,63*10^{{-6}}*(t-4)^{2}, de némi hiba van benne. Az összefüggés nem lineáris.

Kapcsolódó szócikkek

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Víz témájú médiaállományokat.

Wikiszótár

Nézd meg a víz címszót a Wikiszótárban!

Adattáblázat Balneológia Gyógyító fürdő Gőzfürdő

Természetvédelem Ivókúra Terápia Pszichrometria

Ásványi anyagok Szájfürdő Kút A víz világnapja

Sótalanítás Tengervíz Ásványvíz Kneipp kúra

Fiziológiás oldat Ivóvízhiány Holdi víz bázis

Vízkeménység hidrogén-peroxid amfoter

hidrogén oxigén sav lúg

édesvíz négy elem árvíz pH

Jegyzetek

Leigh, G. J. et al. 1998. Principles of chemical nomenclature: a guide to IUPAC recommendations, p. 99. Blackwell Science Ltd, UK. ISBN 0-86542-685-6

N. N. Greenwood, A. Earnshaw: Az elemek kémiája, 847. o. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ISBN 963-18-9144-5

A víz (BGIA GESTIS) (németül)

Biztonsági adatlap (jtbaker.com)

[link]

Rohamosan csökkennek a természeti erőforrások (2005. március 30.)

Ivóvíz hiány (2006. augusztus 16.)

víz - egy "különleges" anyag elérve: 2008-03-12

A víz (H2O). In Balázs Lórántné – J. Balázs Katalin: Kémia: Ennyit kell(ene) tudnod. Lektorálta: Mándics Dezső. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Akkord Kiadó – Panem Kiadó. 1999. 153–155 (150–158). o. ISBN 963-545-256-X

[link] A víz igazi fagyáspontja –48 °C

[link] A charge for freezing water at different temperatures

National Geographic Magyarország cikke a Mpemba-paradoxonról

További információk

Magyar Hidrológiai Társaság – a víz helyzete ma Magyarországon

EU-s normák

Kút létesítésének technológiája

Esővízgyűjtők készítésének technológiája

Vízpiac Magazin

Physicists discover new quantum state of water (2011-02-04)

Elképesztő: a világegyetem legnagyobb víztárolója egy kvazár körül. Mno.hu.

A 4 °C-os víz sűrűsége – YouTube videó