Nem kellene átalakítani a magyar oktatást, hogy gyakorlatiasabb legyen és az életre neveljen?
Jelenleg van egy "általános műveltség" nevezetű valami, aminek a keretében olyan dolgokat próbálnak belegyömöszölni gyermekeink fejébe, aminek a 90%-a lényegében semmit sem ér, mert nem használják majd életükben, ergo elfelejtik az egészet.
A matematikában a lényegi dolgokra kell fektetnünk a hangsúlyt, úgymint alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás, gyökvonás), százalékszámítás, törtek, mértékegységek, terület-kerület-felszín-térfogat számítás. A középiskolai matematikaoktatás 95%-ban elméleti síkon folyik, vagyis az ott tanított adatokra szinte senkinek nem lesz szüksége a következőkben.
Irodalomban sokkalta nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk az érzelmi oktatásra, hogy a gyerek átérezze mit tettek értünk nemzetünk nagyjai és ne az legyen, hogy meg kell tanulniuk Jókai életrajzát betéve és felnőtt korukban csak úgy emlékezzenek Jókaira, mint az egyik ember, aki rengeteg bosszúságot okozott nekik iskolai éveik alatt, mert ilyeket kellett tudni róla, hogy 1833-ban conjugista lett.
Testnevelésre több órát kell biztosítanunk, hogy fizikálisan jobb helyzetben legyenek gyermekeink.
Ének-zenében sokkal többet kell közös éneklésekre fektetni a hangsúlyt. Katona és népdalok énekeltetése.
Nem ártana egy kis erkölcsi nevelés is, bár itt a médiának hatalmasabb szerepe van, mint az iskolának.
Informatika nagyjából jól van ezen a szinten.
Még várok ötleteket.
De, át kellene. Az én nézőpontom:
Először is FEGYELMET kellene tartani. Semmi gond nem lenne, ha a gyerekek nem sz@rnának magasról a sulira.
Én tanultam, és jéééé, tudok összeadni. És ennek az értékéből nem vesz le az, hogy tudok másodfokú egyenletet is megoldani, meg logaritmust számolni.
A matektanítás folyhatna ezen a szinten, egy kiegészítéssel: FEGYELEM!
Magyarból én azt csinálnám, hogy van egy vers, vagy ilyesmi, kiadni 15 percre elemezni, gondolkodni rajta, aztán megbeszélni. Nekünk a tanárunk próbált ilyet csinálni, és jééééé, mekkora meglepetés, megbeszéltek minden mást, csak a verset nem. Hoppá! Nem írom le, mi kellene ide. (Óh, és én figyeltem, és tudok olvasni meg szöveget értelmezni is, hát nem furcsa? És ebből sem vesz el az, hogy tudom, hol született Jókai, bár abban egyetértünk, hogy nem is tesz hozzá)
Történelem: Szerény véleményem szerint, bár ezért itt sokan leköpnének a történelemoktatásnak semmi haszna. Tanuljunk történelmet alapszinten, mert általános műveltség, de a k.urva annnnyáát azoknak, akik kitalálták, hogy mi ezt a rakat évszámot megtanuljuk, meg olyan városokat, amik már rég nincsenek.
Ezt nem szeretném bővebben kifejteni, remélem érthető.
Informatikaoktatásra szükség van, heti több órában, mert ez a jövő. Emelni kellene a színvonalát és óraszámát.
Ének: na ne mááár! Jobban szeretnék értelmes és hasznosítható dolgokat tanulni. Ugyanez vonatkozik a rajzra. Nyolcadik fölött el kéne törölni. nem vesztenénk sokat. Amúgy is, nálunk még a jobb tanulók körében is ez a "végre pihenünk egy kicsit, nem figyelünk oda, megdumáljuk, amit akarunk" óra.
És ami felett jótékonyan szemet hunyunk: Természettudományok.
Valahol olyan mélyen a föld alatt, ahonnan már nagyon nehéz lenne felhozni, de nem lehetetlen. És szükséges is - lenne...
"Szerintem a történelem oktatás is egy romhalmaz.
Miért kell tanulni Francia országról meg Amerikáról ha Magyarországra az adott kis háborújuk nem volt hatással?
Minek annyi sok évszám amikor érettségin ott van az Atlasz és ki lehet olvasni.
Egyébként arra sincs garancia,hogy nincs hamisítva az egész.
Arról nem is beszélve,hogy szörnyen unalmasnak tartottam az egészet.
Olyan volt mint egy vers amit szóról szóra meg kellett tanulni. "
Az, hogyha van egy esemény, aminek ugyan nem volt hatása magyarországra azt azért kell megtanulnod, mert az alapműveltség része.
Ennél jobban csak azokat bírom, akik eltörölnék az egész történelemoktatást, mert szerintük tud élni úgy az ember, hogy nem hallot mondjuk a fáraókról vagy az I világháborúról.
Amit változtatnék az oktatáson:
- Kevésbé magolósra csinálnám az egészet, mert sokszor a gyerekek nem megértik a dolgokat, hanem megjegyzik a dolgozatig. Aztán meg azt se tudják, ki volt az a Jókai.
- Testnevelésoktatás abszolút átszervezése, mert a négyütemű fekvőtámasznak nem sok haszna van. Ugyanígy a kúper tesztnek sincs.
- Megszüntetném a modultantárgyakat, helyette egységesíteném az egészet. 5-6-ban lehetne egészségtan (felvilágosítással, legalább ha a már a szülő nem mondja el a gyermekének, hogy mi van az ellenkező neműek két lába között), 7-8-ban társadalomismeret, melybe belefoglalnék egy kis ökonómiát (hogy ne zsidókat meg világméretű összeesküvéseket lássanak az emberek mögötte), egy kis politikát, egy kis vallásfilozófiát, stb. Középiskolába is mehetne a társadalomismeret és az egészségtan.
"Az, hogyha van egy esemény, aminek ugyan nem volt hatása magyarországra azt azért kell megtanulnod, mert az alapműveltség része."
Igen és ezzel megint visszakanyarodtunk az alapműveltség fogalmára amit valaki anno kitalált.
El is fogadnám az érvelést,de akkor rólunk miért a 0-val egyenlő az ismeretük a külföldieknek?
Egyetértek veled, mondjuk szerintem majdnem minden tantárgyon lehetne mit javítani.
Töri:
Én személy szerint szeretem a törit, ami nagy részben a tanárnak köszönhető, de ezen igazából csak annyit változtatnék, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnék azokra az eseményekre, amelyek a mostani politikában is szerepet játszanak.
Irodalom:
Egyetértek veled, hogy inkább át kéne érezni a verseket. Nem kellene annyi verselemzés, meg életrajz, és elég lenne mondjuk heti másfél órában tanulni.
Fizika:
Hát ez a tantárgy jelenleg szörnyű. Hivatalosan nem tudom, hogy hogyan kell kicserélni egy villanykörtét, de ki tudom számolni egy buborék térfogatváltozását, amíg a Balaton aljáról a felszínre ér. A fizika oktatást sokkal gyakorlatiasabbá tenném, mert egyébként lenne haszna.
Biológia:
Többet kéne foglalkozni az emberi testtel, és kevesebbet az állat- és növényvilággal. Bele kéne venni az egészségtant is, valamint elsősegélynyújtást is jó lenne oktatni.
Kémia:
Orvosoknak például kell, de gyakorlati haszna nagyon nincs. 10. osztályig kötelező, onnantól fakultációban lehet tanulni. Ez szerintem jó így ahogy van
Földrajz:
Az is nagyjából jó, ahogy van. Annyi, hogy szerintem többet kéne beszélni Magyarország földrajzáról, meg alapvető "túlélési ismereteket" is lehetne tanítani (Úgy értem, hogy mondjuk miket szabad megenni, ha eltévedünk, miket tilos, tájékozódás iránytű nélkül stb.)
Nyelvek:
Ezek azok a tárgyak, amiket úgy használunk, ahogy az iskolában megtanultuk. A nyelvoktatást maximálisan támogatom.
Matek:
Középiskolában tényleg szinte teljesen értelmetlen. A geometria még nem vészes, de az algebrát azt teljesen kivenném a tananyagból, és inkább logikafejlesztő gyakorlatokat tanítanék, mert másodfokú egyenletet soha az életben nem fogok megoldani, de logika az ugye mindig kell.
Készségtárgyak:
Szakkörökre módosítanám, aki jó benne, vagy érdekli, az járjon be, akinek se tehetsége, se kedve, azt meg ne nyúzzák fölöslegesen.
Ami a legfontosabb, az viszont az, hogy a tanárokat sokkal jobban megválogatnám. Most egy ilyen inkvizítor, aki tényleg nem tanít, csak a gyerekeket szadizza, annak nem szabadna iskolában dolgoznia.
"Középiskolában tényleg szinte teljesen értelmetlen. A geometria még nem vészes, de az algebrát azt teljesen kivenném a tananyagból, és inkább logikafejlesztő gyakorlatokat tanítanék, mert másodfokú egyenletet soha az életben nem fogok megoldani, de logika az ugye mindig kell."
- Ha egy másodfokú egyenlet megoldása gondot okoz, akkor ott nem nagyon lehet beszélni logikáról. A másodfokú egyenletek egy igen egyszerű és könnyen kezelhető (ellenben marha hatékony) eszköz, gondolkodási séma. Ha már ilyen szinten gondok vannak az új eljárások elsajátításával és használatával, akkor az az ember alkalmatlan marad az önálló, termékeny munkavégzésre, egyszerű betanított doridnak még alkalmas lesz.
- Pont az egyenletek, egyenletrendszerek egy központi része a középiskolás mateknak, ami egy teljesen új, magasabb szintű logikát, gondolkodási sémát ad, egy rendszerezett célirányos gondolkodást. Erre pedig az életben bőven lenne szükség (és fájó, hogy mennyi embernek nincsen, na ők tipikusan azok, akik vállvonogatva kérdezgették, hogy mégis minek kell matekot tanulni)
- a gimnáziumok feladata felkészíteni a későbbi esetleges továbbtanulásra. A matek pedig a legtöbb cuccra elengedhetetlen. Így is gáz, hogy évről évre gyengébb matek tudással kerülnek be az emberkék az egyetemekre, így azok első évében gyakorlatilag kénytelenek arra vesztegetni az időt, hogy az amúgy elvileg gimis anyagot tanítsák.
Tantárgyak:
Matek :a geometriát ,különválasztanám a többi részétől ,mivel aki nem készül mérnöknek az a paraleogramma szereksztése nélkül is értelmes ember lesz .
A többivel semmi baj.
Magyar: abszolút tanárfüggő,Van aki ,ha nem zokogsz amin szerinte kéne 1-est ad.
Töri:tény,hogy gyakorlati haszna nem sok van,de aki a feudális államban nem tud kiigazodni ,azt itt nem jut messzire.
Idegen nyelvek: Az élőket tanítattnám,mert tanultam latint ,meg ógörörgöt is amivel semmit nem érek .ez az egyetlen tárgy amit nagyjából normálisan tanítanak.
Földrajz: az atlaszt otthon is lehet olvasgatni ,ehhez nem kell külön óra.mert,hogy melyik hegység röghegység ,meg melyik a Csomolugma legmagasabb pontja,nem túl hasznos információk.Én is inkább valami alapvető túlélési ismeret.
Biológia:többet kéne az emberrel foglalkozni,nem azzal milyen színű a muslica szeme.
Kémia:Nagyjából annyi ,hogy tudom hogy 5,5 Ph körüli tusfürdőt keressem ,meg hogy nem iszogatjuk a hidrogénkloridot.
Fizika:Nem mozog eléggé gyakorlati síkon,mert mi szükségem lesz arra hogy a légkör nyomása 1/1000 a vízhez képest.
Testnevelés:
Az én tanárom olyan volt hogy 10 kör a suli körül[8dikban],hát a középmezőny úgy a csengetésre fejezte be ,az élboly 35 perc alatt.Ehhez semmiféle képesítés nem kell ,mert haszna sincs.Jelenlegi formájában értelmetlen.
Rajz:Úgy ahogy van felesleges.
Technika::Ugyaz a kategória mint a rajz
Ének:Legfeleslegesebb tantágy a világon
Informatika,alapszintek nagyjából elég
"Matek :a geometriát ,különválasztanám a többi részétől ,mivel aki nem készül mérnöknek az a paraleogramma szereksztése nélkül is értelmes ember lesz . "
a geometria az a része a mateknak, amit még "látni" is lehet, ott van előtted az ábra, és annak segítségével kell megtalálni az alkalmazandó eszközöket. Remekül fejleszti a lényeglátást és a kreativitást, más fajta rálátást és logikai készségeket fejleszt, mint a többi fajta matek.
Arról most nem is beszélve, hogy a geometria pont hogy várhatóan akár gyakrabban is előjöhet valós problémaként, hogy ha pl. veszel egy házat, mekkora felületetek lesznek benne, mekkora légteret kell felfűtened, mennyi anyag kell a kerítéshez, stb.
Tapasztalat, hogy a geometria remekül fejleszti az ember lényeglátását és gondolkodását (volt szerencsém olyan kultúrkörben is tanulni felsőoktatásban, ahol meg egyáltalán nem volt elemi geometria, és azt kell mondjam, hogy érezhető volt a gyerekek és a tanár matekpéldákhoz és egyáltalán a matekhoz való hozzáállásán)
Szerintem egy alapvető pénzügy nem ártana már általános iskolában, egészséges életmód és/vagy katonai alapismeretek.
Én rájöttem (19évesen), hogy amit hülyeségnek tartottam annak van értelme. Például: magyar nyelv és irodalom, matek és történelem. Most jöttem rá, hogy igenis volt értelme, de már mindegy. Már késő!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!