Miért "Orbán Viktorozik" a baloldal?

Biztos rosszul emlékszem, de én akkor sem láttam olyan húdenagy fejlődést, amikor Orbán kormányzott!

Amúgy meg úgyis ő fog nyerni jövőre, majd meglátjuk mi lesz!

Hát én láttam olyan plakátokat is, hogy "Gyurcsány a hibás".

Szóval szerintem egyik sem jobb a másiknál. Nekem az az igen tömör véleményem, hogy mindketten elmehetnének már a francba, csak az a baj, hogy a talpnyalóik akkor is a helyükön maradnának.

Menne jól az ország szekere, ha mindketten EGY IRÁNYBA tolnák. Erre viszont semmi esélyt nem látok, és most nem is szeretnék arról vitát nyitni, hogy melyik oldal a hibás, mert szerintem mindkettő az. Ahogy szokták mondani, az egyik 19, a másik egy híján 20...

Én csak azt látom, ha bármelyik oldal elkezdene valamit, a másik oldal azonnal lehurrogja, csak azért, mert a másik mondta. Valamivel több kompromisszumkészség kellene mindkét oldalon, talán akkor jobban haladna az a szekér.

Pedro

persze aztán majd akkor lesz a legdurvább a helyzet, ha választást nyer az ellenzék, mert akkor aztán lehet őket hibáztatni...

most még vhogy kihúzzák, aztán 1 év múlva már a Fidesznek se lesz semmilyen használható ötlete...

ja, ő volt az istenkirály, mert legalább bevallotta, h hazudik... biztos hallottátok már a mesét a rókáról meg a tyúkokról... mikor lebeszéli a gazdát arról, h kutyát vegyen az ólat vigyázni...

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy együgyű gazda. Egész életében tett vett, dolgozott keményen, mégsem jutott ötről a hatra egész életében.

Történt egyszer, hogy észrevette, fogynak a tyúkok a tyúkudvarból. Hiába próbálta nyakon csípni a tolvajt, sehogy sem sikerült. Gondolta, keres magának egy őrzőt, aki megvédi a baromfikat a titokzatos tolvajtól.

- Válassz engem. - mondta a kutya. - Jó a szemem, jó az orrom, éles a fülem. Meghallom, meglátom, megszagolom, ha jön a tolvaj. Akkor majd sarokba szorítom, hangosan ugatok, és te elfoghatod.

- Válassz inkább engem - mondta a róka. Az én fülem élesebb, az orrom jobban szagol, a szemem jobban lát, mint ennek itt. - és a kutya felé bökött - Én nem verlek fel ronda ugatással éjjeli álmodból, hanem lefogom helyetted a tolvajt. Ezt a ronda korcsot meg zavard el, mert ahogy látom, csak a tyúkjaidra fáj a foga.

Tetszett a gazdának a róka beszéde, meg aztán csinosabbnak is látta, mint a gubancos szőrű kutyát. Felfogadta hát a sima beszédű vörös komát a tyúkudvar őrzésére. Látszólag minden rendben volt, a róka minden reggel tisztelettudóan jelentette, hogy az éjjel nem történt semmi, mind megvannak a tyúkok, csak a kutya ugatott hangosan a kerítésen túl. A gazdának tetszett ez a nyájasság és tisztelet, és megerősítette a rókát tisztségében, bár mint ha tyúkok kevesebben lettek volna, mint annak előtte.

Történt egy éjjel, hogy a gazdát zaj verte fel éjjeli álmából. Kiszaladt az udvarra, és látja ám, hogy a róka épp egy tyúk tollát tépdesi veszettül, és a nyakát próbálja átharapni.

- Mit művelsz ?! - rivallt a gazda a rókára.

A róka azonnal elengedte a tyúkot, és így szólt a gazdához:

- Hazudtam neked. Bizony én fosztogattam az udvarodat, én loptam a csirkéidet és tyúkjaidat, én rágtam össze a tojásokat. De csak mostanáig. Direkt csaptam zajt, hogy meghalld, és kigyere. Sőt, örülök neki, hogy most minden kiderült, mert egyébként épp mától vegetáriánus lettem, megundorodtam a húsevéstől és a hazudozástól, hogy be kellett csapnom téged. Amúgy meg a kutya sokkal több csirkét lopott volna, és még jobban becsapott volna téged. Én csak meg akartalak óvni ettől. Látod, most igazat beszélek, úgyhogy tarts meg hivatalomban, mert innentől kezdve már bízhatsz bennem...

Az együgyű gazda hitt a Rókának, és bízott benne. Meg is maradt a Róka hivatalában.

Egy nap csirkehúslevest szeretett volna enni a gazda.

- Lám-lám, milyen egészségtelenül táplálkozol te gazdám! Nézz rám, én amióta nem eszem csirkét, milyen vidám vagyok. Testi-lelki megtisztuláson, katarzison estem át. Én hozzásegítelek, hogy te is megtapasztald a nagy élményt. Tulajdonképpen, meglepetésként, pusztán együtt érző szeretetből eddig is dolgoztam sorsod jobbításán. Összesen már csak két nyamvadt csirke próbálkozik, hogy egészséged tönkre tegye. A többit már sikerült eltakarítanom. Sokat fáradoztam rajta, de remélem, hálás leszel fáradozásomért.

- Micsoda gondos róka vagy te! Sokat olvastam már az egészségtelen táplálkozásról. Magam is érzem, hogy elnehezültem az utóbbi időben. Köszönöm Róka.– mondta az együgyű gazda.

- Ne is hálálkodj gazda! Én hivatástudatból teszem a dolgom. Egyre viszont figyelmeztetlek. Csak úgy tudod legyőzni rossz táplálkozási szokásodat, ha bizonyos mértékig állandóan kiteszed magad a kísértésnek. Ezért gondoskodj róla, hogy mindig tarts néhány csirkét, tyúkot, ezt-azt az udvarban. Nekem majd lesz rájuk gondom. Amikor nagyon teszi magát egyik–másik, hogy megkísértsen téged, én majd elintézem őket.

- Hálás vagyok Neked, Róka. Én ismét megerősítelek hivatalodban. Hány csirkét, tyúkot és egyéb kísértő baromfit hozzak az udvarba?

Így élt a Róka aztán az együgyű gazda hivatalában egészen addig, míg az együgyű gazda meg nem halt.

bocs, h hosszú voltam, azok kedvéért másoltam be, akik nem ismerték...

a hozzáfűznivalóm meg csak annyi: én is szidhatom őket nyugodtan, nem én választottam. De ettől még a módszereik ugyanolyan aljasok.

Jaj! Előző hozzászólásom lepontozása alapján úgy látom, ez is egy olyan kérdés, ahol kötelező lett volna a csordával együtt bőgni, különben kegyetlenül kivetnek maguk közül...

Nos, én megpróbáltam a szélsőséges nézetek közé egy kis kompromisszumkészséget is csempészni, de úgy látom felesleges kísérlet volt. Bár eddig sem szerettem (és nem is értettem) azokat az embereket, akik ész nélkül dicsőítették akár Orbánt, akár Gyurcsányt, természetesen a másik felet meg becsmérelték, és minden lehető módon lealázták. És az itteniek alapján továbbra is úgy látom, hogy nekem volt igazam.

Csak egy apró adalék, hátha van itt valaki, aki elgondolkodik rajta:

A Kossuth téren a Parlament szomszédságában van a Parlament Café, egy kellemes, csendes kávéház. Néha előfordulok ott, üzletfelekkel szoktam tárgyalni, mert jól lehet beszélgetni, nyugis kis hely. Gyakran megfordulnak ott az Országházból betérő neves politikusaink is. Nagy meglepetést okozott nekem, mikor egy kis társaságban két vezető politikus tért be, egymás vállát csapkodva, hangosan röhögve (erre ez a legjobb szó). Mivel a két politikus ellenkező táborba tartozik, ezen én nagyon meglepődtem és a kedves üzletfelem világosított fel, nagyon mulatva a meglepődésemen:

"Nem tudtad, hogy ezek jó barátok? Bent az ülésteremben majd megölik egymást, aztán jönnek ide, és együtt kávézgatnak, meg szórakoznak órákig. Tudod, ahogy a régi rómaiaknál is volt: panem et circenses, azaz kenyeret és cirkuszi előadást. Ami odabent folyik, nos hát az a cirkuszi előadás..."

(Hát igen, már csak a kenyér körül vannak problémák.) Na hát én meg valahogy azóta nem tudok hinni egyik politikai oldalnak sem, nemhogy isteníteni őket.

Ja, és majd elfelejtettem: HAJRÁ SZÉLSŐSÉGESEK! Ti aztán igazán az ország javát szolgáljátok!

Na, mostmár legalább van okotok lepontozni.

Pedro

Ez nem baloldali jelenség. Mikor Viktor volt hatalmon,akkor is az ellenzék szapulása volt a téma.

Egyébként ezt az egész pályás letámadást a Fidesz kezdte annak idején.Aztán a többiek mind átvették.

"a Fidesz próbál tenni valamit az országért, de a kormány mindig leszavazza"

Ja persze. Ők vonulnak ki az ülésteremből, mikor a kormányfő beszél, ők azok, akik a reformok ellen hangolták az országot, majd a kormánnyal pótoltatták az így keletkező hiányt, ugyanakkor nem mondták meg, hogy mit kéne tenni.