Miért nem tanítják az iskolában a magyar nyelv valódi eredetét, miért a finnugor eredetet állítják be az egyetlen lehetőségnek? Ez politikailag mit eredményezne?

Tegyük fel, én kitalálok egy elméletet, miszerint a földönkívüliek nyelve magyar, mi meg az ő leszármazottai vagyunk, ezért beszélünk magyarul. Ezt kéne tanítani, csak mert én kitaláltam?!

Szóval jobb helyeken, szerencsére nálunk is úgy működik a dolog, hogy van egy elmélet, amit többé kevésbé bizonyítanak, atöbbség ezt elfogadja, és ezt tanítják. Hogy aztán neked ez nem tetszik, te mást hiszel az egyéni szocprobléma, de ne akard másra ráerőszakolni az elméleteid, ha majd ásoknak sem tetszik a hivatalos változat, ők is megkeresik maguktól az alternatívákat. Vagy pedig bizonyísd a te változatod valamilyen szinten, és akkor azt is fogják tanítani.

Csak egyetérteni tudok az első hozzászólóval!

Mivel a leginkább bizonyított elmélet szerint rendelkezünk finnugor eredettel, így azt tanítják. És újabban nem zárják ki a más eredetet sem.

A legvalószínűbb elmélet szerint a magyarok finugorok voltak. De idővel találkoztak szkíta népekkel, valamint a hunokkal, és rengeteg dolgot átvettek tőlük. Ráadásul keveredtek is velük. Így az eredeti finnugor vérvonal meghígult, és átvette a helyét más. Mire ideértünk a Kárpát-medencébe, a kezdeti 1-2 törzsből 7 törzsünk lett. Erre jött ugye a 8. kabar törzs, valamint az itt lévő székelyek, és a később beteleülő besenyők, úzok, kunok, jászok. Hol van már ekkor a többezer éves finnugor eredet?

Vérvonal szerint már sehol. Nyelvben még valamennyire igen. Nagyon felhígult már.

Komolyan, téged miben befolyásol az, hogy a finnugor népektől származol-e vagy mástól?

Mi lenne más, ha kiderülne, hogy a latinoktól, etruszkoktól, szláv népektől, stb. számazunk?

Mert szerintem semmi!

Kedves kérdező, nem tudom, honnan veszed azt, hogy antropológiailag nem bizonyítható a dolog, mert ez egyszerűen nem igaz. A mai napig is élnek olyan népek-törzsek az Urál környékén, de még Ázsiában, Kína nyugati része táján, ha jól emlékszem, akik szintén a rokonaink, nyelvileg is, antropológiailag is. Az etruszk eredet mellett ellenben még ennyi bizonyíték sincs.

Amúgy egyetértek azzal, aki azt mondta, hogy a kérdés meglehetősen súlytalan. Teljesen mindegy, hogy kik voltak az őseink, a lényeg, hogy most itt vagyunk, és a fő kérdés az, hogy mihez kezdünk magunkkal eztán. Mert ha netán tényleg etruszk/sumér/földönkívüli eredetűek is lennénk, attól még ugyanúgy sz*rban lesz az ország és ugyanúgy teli lesz hülyékkel és bunkókkal, akik miatt ott is fog maradni eztán is, és akkor még inkább szégyellhetjük magunkat, hogy nem csak önmagunkban vagyunk sz*rok, hanem a nagyszerű őseinkhez képest még inkább eláshatjuk magunkat. Meg persze akkor is, ha tényleg finnugorok vagyunk.

K*ra nem múlik ezen az égvilágon semmi. Azon múlna rengeteg sok minden, ha végre felébredne a társadalom amúgy kollektíve, és nekilátnánk együtt kitolni a szekerünket a kátyúból. Ehhez viszont nem a múlttal kell foglalkozni, hanem a jelennel és a jövővel, csak sajna ez az, ami nem megy nekünk, mert túlságosan is sokaknak fontosabb még itt ezerszer a múlt, mint a jelen és a jövő.

"Hajrá" Magyarország...

Egyetemen, történelem szakon a professzorunktól többféle elméletet tanultunk, és megjegyezte, hogy ő sem hisz a finnugor genetikai rokonságban, és valószínűsíthető, hogy a finnugor nyelv egyik ősi változatát csak felvettük. (Például, érdekes módon, a népzenénk bizonyos ősi elemei nem hasonlítanak más finnugor népek többségének zenéjére, hanem inkább török/ázsiai elemekkel rokonítható, s ezeket a 16-18. század közt nem vehettük át az oszmánoktól).

A saját véleményem szerint a magyar nép rendelkezik a vándorlásainak és a történelmének köszönhetően a legváltozatosabb génállománnyal, legkeverékebb népek egyikei vagyunk. (Például egy indológus hölgy azt állítja, hogy Észak-Indiában vannak a magyaroknak rokonai, de a japánok is "testvérként" tekintenek ránk).

Egyébként különböztessétek már meg egy nép genetikai és nyelvi eredetét! A kérdező a magyar nyelv eredetét kérdezte, és nem a vérvonalunkra kíváncsi.

Számos példa van arra a világban, hogy egy népcsoport felveszi (általában egy elnyomó) társadalom nyelvét és a saját magáét elfeledi (esetleg a felvett nyelvbe beépíti egyes nyelvtani szerkezeteit és szókincsének egy részét).