Ezután még hajlandó valamelyikőtök támogatni Tarlóst?

"Pontosan mi a probléma?"

Tudsz olvasni? Ott van a cikkben a probléma

ha ebből nem jössz rá, akkor te valószínűleg osztod Tarlós nézeteit.

Ezek után a főpolgármester hosszú beszéde következett, amelyben elmondta, hogy Budapesten az első hajléktalanszálló létrehozóit Vecsei Miklósnak és Tarlós Istvánnak hívták, és ő sokkal többet tud a hajléktalan emberekről, mint mi gondolnánk, mert III. kerületi polgármestersége idején nagyon sokat foglalkozott a hajléktalansággal. Például álruhában járta az erdőket, ahol a hajléktalan emberek élnek, a családja 10 éve támogat egy hajléktalan családot, a felesége pénzt, ruhát, gyógyszert visz nekik, a fia pedig a zsebpénzét adta oda nekik.

Tarlós István elmondása szerint az nem tartható, ami ma a fővárosban folyik. Az aluljárók nem arra valók, hogy abban emberek éljenek. Nemrégiben neki kellett megvédenie az egyik munkatársát, akit egy Fedél Nélkül árus zaklatott és molesztált. Sok bejelentés érkezik arról is, hogy bérkoldusok ugrálnak az autók között emberéleteket veszélyeztetve. Tarthatatlan szerinte továbbá, hogy a vidékiek tömegesen érkeznek Budapestre lakásért és ellátásért. Tarthatatlan, hogy az összlakosság 20%-a budapesti, míg a hajléktalan emberek kb. 60%-a él a fővárosban.

Tarlós István azt is elmondta, hogy a civil szervezetek sorra jönnek hozzá. Ezeknek a szervezeteknek azonban nincs se pénzük, se lakásuk, se felelősségük. A fővárosnak viszont van valamennyi lakása, valamennyi pénze és a főpolgármesternek van felelőssége – a hajléktalan emberek felé, és a hajléktalan emberek okozta atrocitásokat elszenvedő többség felé is. Ő nem empátiahiánnyal küzd, hanem ezekkel a problémákkal.

Ezek után kifejtette, hogy 1988 és 1993 között nagy volt Magyarországon a tulajdonra törekvés: ekkor felvásárolták az önkormányzati lakások nagy részét. Ma már nincsenek bérlakások, amik vannak, azok is nagyon rossz állapotúak. A bérházakat nem lehet felújítani, mert nincs rá pénz. Nagyon sokan pályáznak a bérlakásokra, és nincs elég lakás. Ő korábban sokat lobbizott Demszky Gábornál, hogy vonják be a bankokat a bérlakások építésébe, mert az önkormányzat önerőből nem tud lakásokat építeni.

Tarlós István ismételten elmondta, hogy ő nem tud minden civil szervezettel tárgyalni, és nem is hiszi, hogy mindegyiket a jó szándék vezérli. Szerinte az AVM egyoldalú véleményt, illetve kritikát fogalmaz meg.

Az ellátórendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy neki az a véleménye, hogy nem szabad a szűkös forrásokat szétforgácsolni. Kiválasztott két „autentikus szervezetet”, a Máltai Szeretetszolgálatot és a Menhely Alapítványt, melyek rendelkezni fognak a forrásokkal.

Ezek után újra szóhoz jutottunk. Géza igyekezett reagálni az elmondottakra. Elmondta, hogy milyen fontos szerepe volt mindig is Budapesten a bevándorlásnak, és a vidékről a fővárosba költözött emberek jelentős része már Budapesten vált hajléktalanná. Géza arról is beszélt, hogy az egyik hajléktalan tagunk a NEFMI-ben dolgozik, és rajta keresztül részt vettünk a minisztérium hajléktalansággal kapcsolatos rövid távú stratégiájának kidolgozásában. Majd arról beszélt, hogy milyen fontos lenne a munkalehetőség a hajléktalan embereknek, amiről a főpolgármester is többször beszélt már.

Ekkor a főpolgármester ismét magához ragadta a szót és arról beszélt, hogy a hajléktalan emberek nem akarnak dolgozni. Ekkor Mariann közbevetette, hogy az emberek akarnak dolgozni, csak nincsen munkalehetőség, és kérte Gézát, hogy meséljen a saját helyzetéről, de ezt a főpolgármester elhárította azzal, hogy kirívó negatív példák persze vannak, de általában van munka annak, aki akar dolgozni. Majd példákkal illusztrálta a hajléktalan emberek lustaságát: elmondta, hogy abban a hajléktalan családban sem akar dolgozni a férfi, akit az ő családja 10 éve támogat. Egyszer felvetette neki, hogy miért nem dolgozik, amire az volt a válasz, hogy ő nem dolgozni, hanem megélni akar. Az is előfordult, hogy amikor munkát ajánlottak egy hajléktalan embernek, akkor ő közölte, hogy csak a Kempinskiben hajlandó dolgozni. Ekkor Mariann közbevetette, hogy kirívó negatív példák persze vannak, de a hajléktalan emberek nagy többsége nagyon szeretne dolgozni.

Erre a főpolgármester elmondta, hogy most szervezik, hogy a közmű cégeknél munkát fognak adni a munkaképes felnőtteknek. Aki tud, annak dolgoznia kell. Véleménye szerint az nem működik, hogy valaki otthon nem akar dolgozni, feljön Budapestre és osztályfőnöki órákat tart.

Ekkor visszavettük a szót és Mariann elmondta, hogy az AVM nem szeretné, hogy emberek az aluljárókban éljenek, sőt, azt sem szeretnénk, hogy szállón éljenek, hanem azt szeretnénk, hogy lakásokban éljenek, amire a legjobb megoldást a szociális bérlakások jelentik. Ekkor a főpolgármester közbevágott, és kérdőre vonta Mariannt, hogy miért mondja, hogy nincs szükség hajléktalanszállókra. Mariann elmondta, hogy ilyet egyáltalán nem mondott. Azt mondta, hogy hosszú távon nem a szálló a megoldás, hanem a megfelelő lakhatás biztosítása. Erre a főpolgármester ismét megkérdezte, hogy miért mondjuk, hogy nincs szükség a szállókra és, hogy a közterületről egyből bérlakásba lehet költöztetni az embereket. Mariann kifejtette, hogy a szállókra egyelőre nagy szükség van, és valóban sok közterületen élő ember nem tudna fenntartani egy albérletet, de a szálló – ahogy a neve: „átmeneti szálló” is mutatja – átmeneti megoldás kellene, hogy legyen. Ma sajnos nem az, és mi szeretnénk, ha ez megváltozna, és aki tud, az lakásban élne.

Ekkor Géza megragadta az alkalmat és átadta az AVM köztéri jogi kisokosának egy példányát, kiemelve, hogy ebben a hajléktalan emberek jogai és kötelezettségei is benne vannak. Mind Pető György, mind a főpolgármester nagyon felháborodtak azon, hogy mi miért készítünk ilyen tájékoztató anyagokat a nélkül, hogy megmutatnánk azt a hatóságoknak és kikérnénk a Rendőrség és a Közterület-felügyelet véleményét. Elmondtuk, hogy több jogász ellenőrizte és jóváhagyta a kisokost, és az csupán a hatályos törvényeket tartalmazza. Ezt kétségbe vonták és azt mondták, hogy az ő jogászaik biztosan nem ezt mondanák.

Most sem világos?