Hogyan változtatnátok meg, tennétek eredményesebbé a magyarországi oktatást?

Sehogy!!!

Ugyanis a munkaerőpiac, nem igényel senkit és semmit.

Diplomásból van annyi mint égen a csillag, és azt mondják könnyebben elhelyezkednek diplomával. " Persze, hisz ma már lassan a takarítók is csak diplomások lehetnek", mert így reagált a piac a túlkínálatra. Sokszor hallom, nincs szakmunkás, sem kőműves sem ács." Persze, hiszen minek menne el a munkaügyi központokban toborzó munkaadóknak 90e Ft ért napi sok tonnát felelősen emelgetni, mikor egy portás is 100e ft t kap!

Nem az oktatáson kell ezt az egészet kezdeni, hanem a munkaerő díjjazásán és a munkaerőpiac valós értelmezésén.

Ne hogy már a kabátot varjuk a gombhoz!

Mert akkor csak azt érjuk el, amit az orvosokkal.

Képzünk képzünk, teljesen feleslegesen, mert vagy kimennek, vagy nem ott helyezkednek el, ahol kamatoztathatnák a megszerzett tudást.

Nos.

Első lépésben mindig az oktatókat kell megvizsgálni. Minden tanár, minden évben, kötelezően járjon elmeorvoshoz. Most ez lehet hülyén hangzik, de vannak olyan tanárok, nem is kevesen, akik képtelenek a mai gyerekeknek tanítani, és nem fogják fel, hogy a hetvenes évek óta jelentősen megváltoztak a fiatalok.

Utána jönne a kisiskolák felszámolása, és egy iskolabusz hálózat kiépítése.

Az alapképzés, az első nyolc osztály dolga a képességek fejlesztése lenne. Nem kerülhetnek ki funkcionális analfabéták az első nyolc osztályból! A Meixner féle oktatási módszereket kötelezővé tenném. A speciális nevelési igényűekre több pénzt fordítanék, azért mert valaki diszkalkuliás, még lehet belőle történész, vagy orvos.

Kötelezővé tenném a társadalomismeret tantárgyat, ahol egyrészt az államformával, más felől a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket adnának át, valamint heti egy órában az eszperantó oktatását, ami Európa közös nyelve.

A hatodik osztálytól kezdve kompetenciatesztekkel segítenénk a diákok elhelyezkedését. Sokaknak az a baja, hogy azt sem tudják, hogy mi való nekik, és utána jönnek a csalódások.

A középfokú oktatást nem nagyon változtatnám meg, annyi lenne a különbség, hogy a szakmunkásoknak lenne egy fél év pluszba, amikor már nem tanulnak, hanem szakmai gyakorlaton vannak, és fizetésért dolgoznak. Fontos, hogy legyen inkább kevesebb, jól felszerelt iskola, mint sok, de gyatra munkaeszközzel bíró. Akit ócska eszközökkel tanítanak meg a szakmájára, az rossz szakember lesz. Ezen kívül gimnáziumban és szakközépiskolában megszüntetném az "osztályt" évfolyam lenne, és a diákok bizonyos minimum keretszámokkal maguk választhatnák ki, hogy mit, és hogyan akarnak tanulni. Persze, ugyanúgy lenne matematika, csak aki akarja, az a minimumot tanulja, aki meg akarja, az heti 5 órában ismerkedhet a számokkal.

Az érettséginél fokozatot vezetnék be.

Alapfok: Egy hülyéknek való teszt lényegében. Annyit bizonyít, hogy oké, nem vagy teljesen hülye az adott tárgyból. okj-s képzésnél, egyetemnél, stb NEM érvényes! Azaz, aki ezt leteszi, annak az ilyen tanfolyamoknál és képzéseknél úgy kell tekinteni, mint ha az adott tárgyból nem lenne érettségije.

A középfok azt igazolja, hogy a felsőfokú szakképzésen részt vehet, okj-s tanfolyamokon is, de egyetemre nem jelentkezhet.

A felsőfokú érettségi jogosítana fel arra, hogy egyetemre/főiskolára mehess.

Miért is lenne ez jó? Egyszerű: egy adott szakra csak a követelményeket legjobban ismerők jutnának be.

A felvételi pontszám az érettségi tárgyak százalékos összege lenne, plusz extra pontok, maximum 300-ig. 170 pont alatt nem lehet szakot indítani! A nyelvtudásért sok pontot adnék, de kivenném a szülésért járó pontokat, a bizonyítottan, több éve tanulási nehézségekkel küzdők vagy a mélyszegény családokban élők pedig minimum 60 százalékos érettségi esetén kaphatnának pluszpontot. Ennyi szociális érzéknek helye kell hogy legyen az oktatásban.

A felsőoktatáshoz nem nyúlnék, ezek után az magától szabályozódna.

2. valaszolonak: en mar elegge reg volt, hogy kozepiskolaba jartam, egyetemet viszont tavaly vegeztem, es nincs igazad, mikor azt irod, hogy az egyetemi oktatason nem lenne mit valtoztatni! Ugy kene kezdeni, hogy a sok felesleges elmeleti targyat az egyetemi oktatasbol eltuntetni, a sok szobatudossal egyutt. Elmeletezni elmeletezzen, aki phd-zik, mar ha akar. Praxisorientaltan kellene oktatni az anyagot, CSAK irasbeli vizsgat tartani minden tantargybol, titkositt azonositokat adni a diakoknak, akik a vizsgalapjukra csak ezt irnak ra, hogy a rajuk pikkelo tanar ne tudjon kiszurni veluk. Gyakorlatokat eltorolni, vagy tenyleges gyakorlati orakat tartani, nem pedig a gyakorlatnak mondott orakat, ami az elmeleti anyag ismetlesebol all. Nagyobb lehetoseget kell adni a specializaciora, nem mindent boszme modon tanitani, es mindent ugyanolyan szinten kovetelni, hanem legyen a tananyag eleve sulypontozva, lehessen szakosodni.

En jogi egyetemet vegeztem, semmifele szakosodasra lehetosegem nem volt, az ocsem villamosmernok lesz, neki van, de igy is csak egy apro resze a tantargyaknak valszthato. Most nemetorszagban csinalok egy egyeves kepzest, itt sokkal gyakorlatibb az oktatas, a maganjog, buntetojog es a kozjog magva kotelezo, minden mas valaszthato, az oktatas sokkal gyakorlatibb, esetmegoldasbol all ossze a vizsga, nekem otthon az elso esetet zarovizsgan (!!!!) toltak az orrom ala. De beszeltem egy amerikaival, aki szerint a nemet oktatas tul elmeleti, vagyis naluk meg gyakorlatiasabb.

Ja, tandijat azonnal bevezetni, a diakokat annak megfeleloen savokra beosztani, hogy eddig hany kreditet szereztek, elert atlagokat megnezni es a felso felet mentesiteni a tandijfizetesi kotelezettseg alol. Letszamkorlatozas a jogasz, kozgazdasz, stb. szakokon, amibol tulkepzes folyik.

Van amiben egyetértek az előttem szólókkal, valamiben nem... Én így alakítanám át:

Általános iskola:

-Nem engedhetik tovább a gyereket alsóból, ha nem tud rendesen írni/olvasni/számolni.

-Ahol szükséges, felzárkóztató osztály létrehozása, mert nagyon sok kisebbségi gyerek kerül be úgy az iskolába, hogy szellemileg nagyon le van maradva a korcsoportjához képest, és hátráltatja az egész osztály haladását mind tanulásilag, és mind szociálisan.

-Cigány tanítókat képezni a hátrányos körzetekben, mert egy cigány kisgyermek sokszor jobban engedelmeskedik, ha látja, hogy a tanár is abból az etnikumból származik.

-A tanítók folyamatos alkalmassági ellenőrzése.

-Ahol nagyon elharapódzott a helyzet agresszió ügyben, biztonsági őrök bérlése.

Középiskola:

-Önismereti tesztek kitöltetése/ pályaválasztási tanácsadó az utolsó előtti évben, hogy a gyerek lássa, hova is lenne érdemes továbbmennie.

-A természettudományi tárgyak "érdekesebbé" tétele, hogy a gyerek ne csak annyit érzékeljen belőle, hogy már "megint elméletet kell tanulni, aminek nincs haszna". Ez történhet pl. kísérlettel, bemutató készítményekkel, "terepmunkával" etc.

-Szakmunkásképzés megerősítése, mert sajnos ma főleg azok mennek szakmunkásba, akiket nem vették fel jobb helyre. Gyakorlatorientált legyen a képzés, és lehetőleg ne a legrégebbi technikával történjen.

-Az érettségi szóbeli része idegen tanár előtt történjen középszinten is, elkerülve a szubjektív osztályzást.

-Felvételi alkalmassági visszahozása az olyan egyetemi/főiskolai képzéseknél, ahol emberekkel kell foglalkozni (pl. orvosira járok, és rengeteg olyan ember van, aki bár a pontjai alapján bejutott, de alkalmatlan a betegekkel való kommunikációra, mert beteg (van autista etc.), vagy "csak" mentálisan nincs rendben (idegességét a betegeken vezeti le, gyakran ordibál...)

-16 éves kor után a gyermek legyen eltanácsolható, ha súlyos magatartási vétségeket követ el.

-Minimum 1 emelt érettségi letétele az egyetemre jelentkezőknél

-Kötelező természettudományi érettségi, mert ma túlságosan nagy a humán túlsúly, de azt választani lehessen (földrajz, biológia, fizika, kémia, esetleg informatika).

Egyetem/főiskola

-A vizsgának csak írásbeli (esetleg gyakorlati) része legyen, az is anonim módon, megakadályozva a "pofára osztályzást" (ez pl. az orvosin különösen elterjedt).

-Elméleti tárgyak leredukálása, gyakorlatorientált képzés, a "nem annyira lényeges" elméleti tárgyak átrakása "szabadon választható" kategóriába.

-Sokkal nagyobb könyvtárhálózat kiépítése, hogy nagyobb lehetőség legyen a nyugodt tanulásra, illetve a tankönyvek kikölcsönzésére.

-Az internetes rendszer (ETR, Neptun) megreformálása, és megfelelő karbantartása, hogy ne fagyjon le, ha sokan szeretnének egyszerre a vizsgára jelentkezni...