Szerintetek már hányadik roma-generáció nő fel úgy, hogy nem látja dolgozni a szüleit? Milyen veszélyt jelenthet ez a társadalomra nézve?

"Olyan vicces vagy :D kár hogy ez nem a humor kategória. Szóval, ha van egy kupac trágyád a trágya 90% lószar 10% disznószar, akkor te most joggal mondhatod, hogy a kupacod tartalma 100% lószar?"

A szúnyog csíp attól függetlenül is, hogy a hím egyedek nem csípnek. Orosz maffia is létezik, hiába nem minden orosz maffiózó. A pitbull veszélyes kutya, bár vannak nyilván beteg példányai, amik nem veszélyesek. Bár te nyilván így fogalmazol:

-Nincs olyan, hogy szúnyogcsípés, mert nem minden szúnyog tud csípni!

-Nem létezik orosz maffia! Ez egy rasszista általánosítás! Néhány orosz esetleg maffiózó, de orosz maffia nincsen!

-Gyermekgyilkosság nincs, mert nem minden gyereket ölnek meg, így ez általánosítás!

A fogyatékos hülyeségeiddel etesd a többi antimagyart, mert akinek van egy csöpp esze, az nem nyeli be a nyelvtani baromságaidat!

A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kézműves munkákat adott területen elvégezve, a területet felosztották egymás között, vándorjeleket hagyva egymásnak.

Kisebb családokban jártak, kb 20-30 ember tartozott egy-egy karavánba és általában befogadták a kitaszított embereket maguk közé. Alapvetően fémművességgel, szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglakoztak. Erre utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos stb.

Már a régi romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgálatot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyarcigányok leghíresebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok).

Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer-, használtcikk- (például régiségüzletek) és a színesfém-kereskedelem. Régen sokan szegkovácsok, vályogvetők voltak, egyesek ma a körhintás mesterséget űzik. A kalányos cigányok főként a famunkák szakértői voltak. A paraszti háztartásokban szükséges faeszközöket, szerszámokat készítették (kanál, orsó, teknő, vályú, seprű, a juhászatokban a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök, stb.) és ezeket árusították a lakóhelyüktől 20-25 kilométeres körzetben levő falvakban.

A cigányság klasszikus munkalehetőségei a második világháború után megszűntek.

A rendszerváltás után pedig a szocializmus ideje alatt végzett munkáktól is elestek.

Végül a hibás romapolitika, és segélyezési rendszer miatt a felzárkózás lehetőségei beszűkültek.

"kifejezés a görög ατσιγανος (atsziganosz) szóra vezethető vissza, amelynek egykori jelentése „törvénnyel szemben álló”, „kívülálló”, „érinthetetlen” volt. Azért kapták ezt a nevet, mert vándoroltak."

Ez hazugság! Azért kapták ezt a nevet, mert bűnöztek, nem tartották be a szabályokat! Nem véletlen, hogy inkább a romát használnák, ami nem utal bűnöző múltjukra. Íme a cigánybűnözők elleni fellépés Európában:

"I. Maximilian német-római császár azonnali kitoloncolásukat és minden kiadott menlevél visszavonását rendeli el. A helyzet Franciaországban sem kedvezőbb, XII. Lajos 1504-ben érvényteleníti a cigányok birtokában lévő menleveleket, és helyenként megindul a kiűzésük. Néhány évvel később törvény tiltja letelepedésüket az ország területén. IX. Károly nem elégszik meg a teljes cigány/roma népesség kitoloncolásával, hanem testi fenyítésre, gályarabságra ítéli őket. Spanyolországban kis mértékben kedvezőbb volt a helyzetük. A kitoloncolás mellett megjelenik a letelepedés, mint alternatíva - vagy elhagyják az országot, vagy letelepednek és tisztességes életmódot folytatnak. Minden más esetet, illetve a lopást is gályarabsággal büntették. Az akkori Európai szinte valamennyi országában hoznak törvényeket, rendeleteket a cigány/roma népesség kitoloncolásáról, letelepítéséről (Portugália, Olaszország, Vatikán, stb.) Ezek közül az egyik legszigorúbb az 1534-es milánói rendelet, amely a cigányokat/romákat törvényen kívülinek deklarálja, megfosztva őket minden polgári jogtól, illetve az ellenük elkövetett bűntetteket nem minősíti törvényszegésnek."

Nyilván "nácik" voltak a törvényhozók, s még véletlenül sem a cigányok bűnöztek, gyilkoltak.

"A szúnyog csíp attól függetlenül is, hogy a hím egyedek nem csípnek. Orosz maffia is létezik, hiába nem minden orosz maffiózó. A pitbull veszélyes kutya, bár vannak nyilván beteg példányai, amik nem veszélyesek. Bár te nyilván így fogalmazol:

-Nincs olyan, hogy szúnyogcsípés, mert nem minden szúnyog tud csípni!

-Nem létezik orosz maffia! Ez egy rasszista általánosítás! Néhány orosz esetleg maffiózó, de orosz maffia nincsen!

-Gyermekgyilkosság nincs, mert nem minden gyereket ölnek meg, így ez általánosítás!

A fogyatékos hülyeségeiddel etesd a többi antimagyart, mert akinek van egy csöpp esze, az nem nyeli be a nyelvtani baromságaidat!"

Az emberek nem szúnyogok, ahogy a szúnyogok hímnek vagy nősténynek születnek, úgy nem születnek bűnöző és nem-bűnöző romák cigányok. Valójában az orosz maffia egy szervezet, nem egy etnikum. Az orosz maffiába az lép be akinek vannak rá kapcsolatai meg ilyenek. Etnikumnak csak születhetsz nem léphetsz be.

Egyedül tán a pitbullos hasonlat egyedül helytálló. Vannak pitbullok amelyeket rosszul neveltek, támadnak szófogadatlanok, és vannak remekül nevelt pitbullok amik engedelmesek.

Egyébként repesnék az örömtől ha egyszer elmaradna aláírásképp a "kur*a anyád antimagyar" és társai.

A teljesség igényével:

A romák üldözése a 16. században kezdődött. A mohamedán török terjeszkedés ekkor már nyomasztóan nehezedett egész Európára, és a romákat színlelt kereszténységgel, pogánysággal kezdték vádolni, valamint azzal hogy török kémek.

Több országban megtiltották a velük való minden kereskedelmi és egyéb érintkezést. 1563-ban a tridenti zsinat úgy rendelkezett, hogy roma ember nem lehet a katolikus papság tagja.

Sokakat kivégeztek közülük, nemcsak lopás vétkéért, hanem sokszor azért is, ha az áthaladási tilalom ellenére az adott város vagy ország területén találták őket. A kitiltó rendeletek miatt a romák a "határok népei" lettek, egyik országból a másikba menekültek, de megtartották szabadságukat és a függetlenségüket a nem-romák (gádzsók) törvényeitől.

Részben ide is visszavezethetőek a kölcsönös előítéletek.

"A magyar gazdaságpolitika azonban a rendszerváltás után tételesen felszámolta az összes olyan szakterületet, ahol a cigányság munkalehetőséghez juthatott, és bevezették azt a segélyezési rendszert, ami leszoktatta a munkáról a cigányok legnagyobb részét, főleg vidéken."

Marhaságot írtál Helmi. Főleg vidéken élek. :D

Itt hiába van kilenc szakmád, technikumod vagy diplomád elhelyenkedni csak lapátos emberként tudsz a helyi önkormányzatnál, vízügynél vagy a tehenészetben. Másra nincs igény, a gyárakban is csak droidokra van szükség akik mennek napi 12órát és véletlenül sem gondolkodnak, ha netán egy megpróbál azonnal le is baxák.

"A magyar gazdaságpolitika azonban a rendszerváltás után tételesen felszámolta az összes olyan szakterületet, ahol a cigányság munkalehetőséghez juthatott, és bevezették azt a segélyezési rendszert, ami leszoktatta a munkáról a cigányok legnagyobb részét, főleg vidéken."

Marhaságot írtál Helmi. Főleg vidéken élek. :D

Itt hiába van kilenc szakmád, technikumod vagy diplomád elhelyezkedni csak lapátos emberként tudsz a helyi önkormányzatnál, vízügynél vagy a tehenészetben. Másra nincs igény, a gyárakban is csak droidokra van szükség akik mennek napi 12órát és véletlenül sem gondolkodnak, ha netán egy megpróbál azonnal le is baxák.

Ez igaz.

Viszont összességében is sokkal kevesebb a munkahelyek száma, mint a munkakeresők száma, bármilyen munkakörről is legyen szó. Leálltak a nagy autópálya építkezések, óriási építőipari beruházások országszerte, amelyek a válság előtt még előfordultak.

Egy másik probléma az, hogy a szallagmunkából is kevesebb van az autógyártás visszaesése miatt, és a mezőgazdaságot is sorozatos csapások érik.

Ezenfelül a szallagmunka fegyelmezett dolgozókat ígényel, és a cigányság közül éppen a leginkább elmaradott rétegek közül a legkevesebben alkalmasak erre.

Ezt tetézi az (egyébként nem alaptalan) előítélet ami miatt egy adott helyre mindíg hamarabb veszik fel a magyar jelentkezőt, mint a cigányt.

A munkaadónak öt perce alig ha van arra, hogy eldöntse, a jelentkező alkalmas-e.

Alig vállalják a kockázatot, hogy cigányokat alkalmazzanak, pedig amelyik elmegy oda jelentkezni, az nyilván dolgozni szeretne.

Ezért vgül nem is nagyon marad más lehetőségük, mint a gyes-re és segélyekre alapozni, és végül ismét benne maradnak a növekvő népesség, bűnözés csapdájában, és felnő megint egy generáció, aki nem lát dolgozni senkit maga körül.