Mennyire reális és helyeselhető a Kormány adósságcsökkentési programja?

22:18

"Olvasd el a jelentős közgazdászok és elemzők véleményét. Az egész terv rossz."

Inkább pozitívnak nevezném a fogadtatását. A megfogalmazott célkitűzéseket többnyire helyeslik, ugyanakkor várakozó állásponton vannak az eddig nem ismertetett részletek vonatkozásában, továbbá felhívják a figyelmet az esetleges kockázatokra.

23:32

"...hanem arra, hogy mások jobban éljenek itthon belőle."

A belső kereslet és fogyasztás felpörgetése révén szeretnék élénkíteni a gazdaságot, ezért akarnak több pénzt hagyni az emberek zsebében. Középtávon hatásos lehet.

"És nem lesz ennek az ára egy humanitárius katasztrófa?"

Humanitárius katasztrófa lesz abból, hogy kevesebb lesz az egyetemi férőhely, vagy felülvizsgálják a kamu rokkantnyugdíjakat? Nooormális?

"Felrémlett bennem egy másik nagy adósságcsökkentő, Nicolae Ceaușescu Romániából."

A helyzet az, hogy amit művelsz, ócska hangulatkeltés.

Kb. mintha bármire, amit javasolnál, hoznék egy párhuzamot, hogy Hitler/Sztálin/Mao/Mussolini/Pol Pot is csinált hasonlót.

Államadósságot nemcsak Ceauşescu csökkentett, hanem mondjuk Clinton vagy Johnson is. Nehezedre esne a mostani magyar kormányt kivételesen nem Ceauşescuhoz hasonlítani?

Ócska provokáció ez, nem kérdés.

"Olvasd el a jelentős közgazdászok és elemzők véleményét. Az egész terv rossz."

Bár utálom a Fideszt, de ha a közgazdászok szerint rossz, akkor valamit igen jól csinálnak!

"Igen, de az erőltetett adósságcsökkentésnek is nagy társadalmi ára lehet. Biztos, hogy megéri?"

Természetesen.

"Az 1. megoldást választanám. Én nem vagyok jobbikos, de hajlok Vona javaslatára, miszerint tárgyalásokat kellene kezdeni az államadósság átütemezéséről vagy részleges elengedéséről, mert ami most van az már nem szedhető be civilizált módon a lakosságtól."

Nem is civilizált módon kell beszedni. Az államadósságot ki kell fizetni bármiáron, nem tologatni, görgetni.

Hogy a gyengébbek is értsék!

Államadósság növekedése egy átvitt értelmű példán:

A nagypapa minden hétvégén étterembe vitte Pistikét. Ott finomakat ettek hitelbe.

Egyszer csak a nagypapa meghal.

Pistike kéri a nagymamáját, hogy vigye őt az étterembe, ott olyan jókat lehet enni és még mosogatni sem kell utána.

Nagymama elmagyarázza Pistikének, hogy ha továbbra is ott esznek, Pistikének nemsokára semmije sem marad és még a többi ember után is neki kell mosogatni.

Mire Pistike: Jaj nagymama én úgy utállak, bárcsak élne még a nagypapa és mehetnék az étterembe hitelbe enni, azok voltak a szép idők.

Nagyon sok ember még most is Pistike módjára gondolkodik.