Miért van az, hogy egyesek beismerik, hogy a politikusok csak magukért vannak ott, ahol vannak, de a következő percben már éltetik is az egyiket?

Ez szerintem teljesen paradox. Az emberek teljesen tisztában vannak vele, hogy csak úgy juthat be valaki a vezetés berkeibe, ha hozzásimul, puszipajtása lesz a rablóbandának, és mégis vannak olyanok, akik képesek egy egész pártot az elvakultságig imádni, miközben hittel vallják, hogy a politikában csak tolvajok vannak.

Különösen igaz ez valamelyik nagypárt (MSZP, FIDESZ) híveire, akik olyan pártokat imádnak a halálig, amelyek már bebizonyították, hogy alkalmatlanok a vezetésre.

És nem azért, mert nincs a tagjaiknak tudásuk, csak egyszerűen kényelmesebb nekik ellézengeni, pénzeket sikkasztani és testvériesen szétosztani egymás között, miközben az MSZP-s átlagemberek ordítanak, hogy köcs*g FIDESZ, a FIDESZ-esek pedig ordítanak, hogy szemét MSZP.

Nem értitek, hogy teljesen felesleges egymás torkát harapnotok valamelyik politikusotokért, mert valószínűleg csak azért kerülhetett oda, ahol van, mert ő is simulékony volt? Nem értitek meg, hogy Magyarországon kívül vannak nagyobb hatalmak is, akik azt szeretnék, hogy lehetőleg háború nélkül Magyarország legyen minél inkább függő helyzetbe tőlük és minél jobban ki tudják használni az itt élőket és ennek egyik eszközeként a mi politikai elitünk segítségét kérik, akiket ti annyira imádtok?

De ha ezt is tudjátok, akkor meg miért imádjátok őket annyira, hogy ádáz vitába szálltok értük egy másik magyar, egy másik ember ellen, aki valószínűleg ugyanolyan tisztességes, mint ti, csak neki is kimosta a másik nagypárt az agyát?