A magyar oktatás hol tart ehhez képest? Amikor nálunk a hiányszakmákat sem képesek rendesen felmérni, nem hogy szakembereket képezzenek?
"A svéd oktatási rendszeraz iskolára előkészítéstől az egyetemi oktatásig világosan körülhatárolt szisztémaként működik, alapvetően a kötelező és a nem kötelező iskolázás intézményei alkotják azt.
Az oktatási intézményeket nagyrészt az állam tartja fenn a magyar viszonyokhoz képest bőkezűen, de működnek magánkézben levő iskolák is. Az nemzeti oktatási célokat, az oktatás irányelveit és a tananyagot a parlament és a kormány határozta meg. A Nemzeti Oktatási Iroda háromévenként felülvizsgálja az iskolarendszer működését, és a tapasztalatairól beszámol a parlamentnek, valamint a kormánynak.
Az iskolázás minden szintje - az egyetemi oktatást is beleértve – a résztvevők számára ingyenes. Nem kell fizetni a taneszközökért, az iskolai étkezésért, az utazásért és az orvosi ellátásért sem.
Az általunk óvodának nevezett intézményt nem találjuk a rendszerben, viszont ha a szülőknek igényük mutatkozik gyermekük napközbeni felügyeletére, egy és tizenkét éves koruk között a svéd gyerekekre ún. családi „óvodákban” vigyáznak (többnyire ötéves korig veszik ezt igénybe). Az iskolára előkészítés nem kötelező, de a beiskolázás előtt egy évvel, azaz a hatévesek számára erősen ajánlott.
Az iskolázás gerincét a kilenc évfolyamos compulsory school, kötelező iskola képezi, ahova 7-től 16 éves korukig járnak a gyerekek.
Speciális iskolájuk van a vak és a hallássérült tanulóknak, ahol a normál kötelező iskoláéval egyenrangú tudást biztosítanak számukra, egy évvel meghosszabbítható tanulmányi idő (tíz év) alatt.19 éves korukig élvezhetik a kötelező iskolázás rendszerét a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok (számukra comprehensive iskola, vagy komolyabb nehézségek esetén "training school" áll rendelkezésre).
16 éves kor után választható a nem kötelező, hároméves időtartamú upper secondary school, felső középiskola, amely alapvetően kétféle lehet: - a magasabb (egyetemi) tanulmányokra természet- és társadalomtudományi irányban felkészítő, - vagy szakképzés jellegű, de találkozni a kettő kombinációjával is. A tanítás anyaga a felső középiskolákban a nemzeti programból, az adott intézmény saját, választott programjából és egyénre szabott programokból áll. Tizenhét nemzeti program létezik a felső középiskolák számára. Ezek mindegyike magában foglalja a nyolc fő tantárgyat (angol, svéd, matematika, művészeti tevékenység, testnevelés és egészség, természettudomány, társadalomtudomány, vallás), az adott program speciális tantárgyait, választható kurzusokat és projekt munkát. Külön intézmények találhatóak ezen a szinten azon 16 éven felüliek részére, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Az ő számukra négy évig tart a felső középiskolai képzés, amely a normál középiskoláénál kevesebb elméleti elemet tartalmaz, inkább szakmaorientált jellegű.
A felső középiskola elvégzése után a tanulmányok folytathatóak egyetemen vagy főiskolán. Megjegyzendő, hogy felsőfokú tanulmányok esetében a második vagy többedik diploma megszerzéséért sem kell a hallgatónak fizetni.
Az iskolarendszer részét képezik a felnőttoktatás színterei, mint például a folk high school-ok (népfőiskolák), amelyek középszintű képzéseket nyújtanak, vagy az új bevándorlók számára folyamatosan induló svéd nyelvi kurzusok, vagy tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok és felnőttek számára működtetett speciális intézmények, vagy a középiskola utáni egyéves tréning programok.”
Így néz ki egy oktatási rendszer, egy fejlett országban.
"Az nemzeti oktatási célokat, az oktatás irányelveit és a tananyagot a parlament és a kormány határozta meg. A Nemzeti Oktatási Iroda háromévenként felülvizsgálja az iskolarendszer működését, és a tapasztalatairól beszámol a parlamentnek, valamint a kormánynak."
Hol jár a magyar kormány ehhez képest például akkor, amikor nézetkülönbség van azzal kapcsolatban, hogy a segély alanyi jogon járjon, vagy be kelljen-e hozzá járni az iskolába?
El tudnátok képzelni, hogy az MSZP, és a FIDESZ politikusai konszenzusra jutnak, és támogatnak egy pl. három évre szóló közoktatási programot?
Akkor, amikor a parlagfű írtását sem képesek végbevinni?
Ez a különbség pl egy rendes ORSZÁG, és Magyar"ország" között.
válasza:Tökéletes persze hogy nem lehet semmi, de ennyire elb@szni valamit? Ráadásul soha észre nem venni? Álmodozni a nyugati színvonalról? Euróról? Fellendülésről?
Kapjunk már a fejünkhöz emberek...
válasza:Le a kalappal. Tudnak ott északon valamit... És ahhoz mit szóltok, hogy a magyar kölök, aki általános első osztálya óta angolt tanul, 16 évesen alig tud valami mondatot összerakni? És nem csak a hülye, aki nem is jár be...
Én nem hiszem, hogy a magyar gyerekek ennyivel hülyébbek, mint más nemzetek gyerekei. Szerintem van valami gebasz ezzel a rendszerrel.
válasza: válasza: válasza:És igaziból nem is azzal van a baj, amelyik megy diplomázni, mert hát mi mást csinálna?
Általános után: fiam/lányom szakmunkásba ne menjél, oda a hülyék mennek! (És jé tényleg a legrosszabb tanulók mennek oda.) Sok helyen amúgy is annyira a béka s3gge alatt van a színvonal, az idióta gyerekek csordája erre még rátesz egy lapáttal, na meg nem ismeretlen helyzet, hogy pl. olyan oktatja a kölköket autószerelésre, akihez egyszer viszed el az autódat és onnantól kezdve valami mindig rossz rajta. Nem küldeném én sem jó szívvel a gyerekemet oda, amíg ez van.
Jó, hát elmegy a gyerek akkor szakközépbe, vagy gimibe. leérettségizik. Aztán? Kb. sehova nem vennék fel, max. árut tölteni, mert mindenhova ilyen-olyan végzettség, meg ilyen-olyan nyelvvizsgák kellenek, ha nem, akkor 5 év hasonló területen tapasztalat. ---> 70ezeré' gürizzek? Na nem ár!
És akkor elmegy továbbtanulni, mert majd azután lehet rendes állást taláni. ELvileg.
OKJ? A legtöbb abból sem jó semmire, az ingyen van x korig/az első, az csak duma, mert csak pár és csak pár helyen, de ott is vannak rejtett költségek. Mikor én néztem, akkor ilyen, hogy ingyen van, csak regisztrációs költség 70ezer, vizsgadíj 20, jegyzetek másik 20. És a franc se tudja értékeli-e valaki, az OKJ-t, hát amúgy is annyi rosszat hallani róla, hogy semmire se jó, hát akkor mi legyen?
Akkor legyen a diploma. Az azért mégis diploma, na!
Aztán elvégez valamit, amiből megint csak van több ezer és sehova sem kell már annyi és akkor csodálkozunk.
Szidják itt az egyetemistákat, hogy az állam pénzén, meg büfészak, meg csak azért van ott, hogy ne kelljen dolgozni, de mi egyebet csináljon a szerencsétlen?
Gyakorlatilag a fiatalok legnagyobb része bele is van kényszerítve abba, hogy menjen, mert ha nem megy, akkor jön mindenkitől, hogy nem lesz belőle semmi, idejutott, csak érettségije van, biztos hülye/nincs benne becsvágy stb. Mert a középiskolában lóf.aszt nem tanítanak neki, amivel el tudna helyezkedni valami munkahelyen, ahol nem minimálbért kap.
A diplomák meg... Nagyon jónevű egyetemre járok, nagyon jó szakra. ELvileg a fellépésemmel, a nyelvemmel keresem majda kenyerem. A vizsgák nagyrésze írásbeli. Vannak olyan fogalmak, amiket használunk, használtatnak velünk, de soha senki nem mondta el mi is az pontosan. Nem tanulunk vitázni, érvelni, a való életre semmi hasznos útravalót. Gyakorlatilag megtanuljuk, hogy minek hol nézzünk majd utána. Nyelvvizsgákat követelnek, de a nyelvoktatás milyen? Két félév, második félév fizetős és mi röhögünk a tanár kiejtésén.
És szerintem az is érdekes, hogy miket várnak el a munkaadók. Egy hangyaf.asznyi cégnél, könyvelőt keresnek, és elvárás, hogy angolul németül beszéljen középfokon, meg legyen meg a diploma, meg ilyen papír olyan papír, na meg a tapasztalat. És akkor fizet vagy 110 ezret? Hol élnek ezek komolyan?
Így van, és ez csak a svéd példa, amit én felhoztam. A többi nyugati ország, de főleg az északiak hasonlóan gondolkodnak.
Hogyha nekünk jan 1. től olyan lenne az oktatási rendszerünk, mint a svédeknek, akkor is kellene tizenöt, húsz év ahhoz, hogy a versenyképes szakemberek, diplomások munkába álljanak. Persze Svédország nem fog addig megállni, hogy minket bevárjon, hanem ők fejlődnek közben tovább.
Szerintem soha utól nem érjük ezeket az országokat.
válasza:"A magyar oktatás hol tart ehhez képest?"
Amint a táblázatból látszik, természettudományban a magyar diákok jobbak a svédeknél, olvasásban és matekban a svédek jobbak.
Egyébként 2-3-szor annyi pénzből könnyebb jó oktatási rendszert csinálni.
Gondolom ez néhány kiemelkedő diák eredménye, és nem országos átlag.
Arra céloztam a kérdéssel, hogy a nagy pártok képtelenek meghatározni egy ilyen fontos területen a közös nemzeti célkitűzéseket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!