A Kádár-rendszerben az emberek alapszükségeletei megvoltak, mert nem volt munkanélküliség, megfizethetőek voltak az élelmiszerek, stb.?

Kérdező, az alapvető szükségletek ki voltak elégítve. Nálunk nem volt áruhiány (ellentétben pl. Romániával). Olyan volt, hogy banánt mondjuk csak nagyvárosban és ott is csak alkalomszerűen lehetett kapni.

Munkanélküliség nem volt. Az élelmiszerek hatósági árasak voltak, így kifejezetten olcsók voltak. A fagylalt valamikor az 1980-as évek közepén lett szabadáras - pedig azt aligha lehet alapvető élelmiszernek nevezni.

#7-es, te hazudsz!

Itt ez a link:

[link]

Ebban a cikkben van egy grafion "A születéskor várható élettartam változása Magyarországon 1900 és 2009 között" címmel.

Ebből világosan látható, hogy a Kádár-korszakban férfiaknál 65-68 év között változott, míg nőknél 1960-ban 70 év volt, utána végig ennél több.

Akik visszasírják a Kádár korszakot, akkor sírnának igazán, ha az akkori körülmények között kellene élni.

Nekem semmi bajom nem volt akkor sem a rendszerrel, mi abba születtünk bele, és megszoktuk de vissza nézve nem látom annyira vidámnak, mint amennyire szeretik azt lefesteni.

Persze, volt mindenkinek munkája, sőt kötelező volt dolgozni, a KMK-t büntették.

Erre lehet nosztalgiát építeni, de akkor sem ért többet a pénzünk, mint mostsanság.

A munkaidő után még egy másik műszakot is ledolgoztak az emberek kapáltak, állatokat neveltek, vagy fusi munkát vállaltak, és még örültek is, hogy az 50-es évekhez képest egész jól meg lehetett élni.

Arról már ki beszél mostanság, hogy a 70-es években valóban beindult, de egyáltalnán nem olcsó lakásépítések ellenére, a lakosság jelentős része élt olyan házakban, lakásokban, ahol két-három generáció volt összezárva, sokban nem volt fürdőszoba, de még vezetékes víz sem.

Az természetes volt ha egy bevásárlás során néhány termék nem volt, és ha az akkori árakat az átlag fizetésekkel vetjük össze ott se jönne ki a matek, hogy lényegesen olcsóbb lett volna ámbár azt én is állítom, hogy az élelmiszerek minősége akkoriban sokkal jobb volt, de abban semmi meglepő nincs, mert a városlakók sem a húsboltokba mentek a csirkehúst megvenni, hanem a piacra, és élve megvették a csirkét, tyúkot, vagy, amit akartak, és abból tett az ebéd.

Az élelmiszerekből is volt olykor hiány, de a '70-es évekre az alapvető élelmiszerekből már nem tartós hiány.

Arról sem szeretnek megemlékezni, hogy mennyi alkoholista keserítette a családok életét a boldogságban fürödve.

Most sem rózsás a helyzet, de most kevesebb olyan esetről hallani, hogy a fizetéssel a zsebében elindul a dolgozó haza, és mikor részegen beesik az ajtón, a fizetésének csak a töredéke van meg.

A régi jó fizetéseket is sikerült egyetlen este alatt elinni, pedig akkor milyen olcsó volt minden...

Tudod mi volt akkoriban határozottan jobb?

Az emberek viselkedése.

Alig volt telefon, a kapcsolattartáshoz találkozni, beszélgetni kellett az embereknek és találkoztak is.

Politikán esélyük sem volt veszekedni, rendszeresen összejártak a rokonok baráti társaságok, sokszor segítettek egymásnak, majd vissza segítettek.

Sokáig nem is értettem, hogy az ilyen összejöveteleken miért nézik végig az állatokat, a veteményeskertet.

Azért, mert az volt a fontos és az valóban boldogság volt, ha szépen fejlődött minden.

Nehéz lenne olyan "régen jobb volt" kutatást végezni, ahol nem az kenne az eredmény, hogy a Kádár rendszerben sokkal jobb volt, mint mostanság.

Nekem is jobb volt, mert akkor voltam fiatal, nem volt semmi gondom, de akkor is állandó téma volt, hogy milyen drága minden, és már megint áremelés volt.

Felépült a házunk is, a kezdőtőkéhez éveken keresztül kellett kapálni néhány hektár cukorrépát, kukoricát felnevelni, leadni több tucat disznót, és kellett hozzá 20 éves lejáratú banki kölcsön.

Ennyit az olcsó, könnyen szerezhető házak legendájáról.

Amikor 3.60 volt egy kiló kenyér, a havi fizetés nem volt tán még 2000 forint sem, néhány év múlva pedig már 7.20-ért adtak egy kiló kenyeret.

A nagy pofáraesés mégis a '90-es években jött el, amikor szétszakadt a társadalom anyagilag is, egyik oldalon megjelentek a milliárdosok, a másik véglet a hajléktalanok.

Hajléktalant pl a Kádár rendszerben valóban nem láttunk.