Ön szerint jó ötlet volt a középiskolás történelem tankönyvbe belerakni a mai magyar politikát?

Talán ez még egynek elmegy, de ha továbblapozunk, akkor már találkozunk propaganda színezettel. 18. "Magyarország és az Európai Unió" fejezet alatt a "Az együttműködés eredményei és nehézségei Kik az integráció nyertesei?" bekezdésnél egyrészt van egy tárgyi tévedés. A tananyag így fogalmaz az EU-s támogatásokról: "(2007–2013) 8200 milliárd forintnak megfelelő összeget, a második időszakban (2014–2020) 8300 milliárd forintnak megfelelő vissza nem térítendő támogatást kapott."

Namost, ez nincs így. A 2014-ben kezdődő ciklusban euróban is nagyobb támogatási keretet szavaztak meg Magyarországnak, ami mellé ha odatesszük a forint árfolyam romlását, márcsak józan ész alapján is belátható, hogy a két időszak nem egyezhet. De aki konkrétabban kíváncsi a számokra, az nézze meg ezen az oldalon az évi egyenlegeket: [link]

Következő szöveg: "Mindezzel párhuzamosan a magyar piac minden védelemtől mentesen megnyílt a nyugati, tőkeerősebb szereplők előtt, amelyek adott esetben hazai szereplőkkel szemben szerezhetik meg a magyar piacot."

Ez értelemszerűen igaz, mindig előnyben lesznek azok, akik nagyobb tőkével rendelkeznek és lehet, csak hiányolom kissé a történelmi kontextust. Kifejezetten akartuk és hívtuk a külföldi tőkét, pont azért, mert a magyar szereplők a rendszerváltás után teljesen kipurcantak a nyugati tőkétől függetlenül.

Folytassuk: "Sok esetben jellemző, hogy a Magyarországra érkező támogatásokból épített beruházásokat nyugati cégek valósítják meg, ám az elkészült épületek, beruházások természetesen a magyarországi életet segítik."

Ez meg így egyszerűen féligazság és lehet, hogy a tankönyv többi része jobban tárgyalja Magyarország akkori gazdasági helyzetét, de akkor arra nem hivatkozik vissza értelmesen. Értelemszerű, hogy ahol a magyar szereplőknek nincs kompetenciája (vasútgyártás, hídépítés, autógyártás stb.) ott külföldiek fogják felvenni a munkát, ami közben viszont magyar beszállítókat fognak foglalkoztatni és know-howt akarva-akaratlanul továbbadni.

Ezt azért fontos kiemelni, mert a hozzátett ábra viszont már aktuálpolitika Thomas Piketty publikációja alapján, ahol úgy állítják be a dolgokat, hogy az EU csatlakozás igazából vérszívás. Itt tapintható ki leginkább az EU ellenes propaganda árnyalt, szubkontextusokban felépített mivolta.

Az ábra azt mutatja, hogy több tőkejövedelem megy ki, mint be, csakhogy ezzel súlyos problémák vannak, amiket egyébként maga a szerző sem tagadott 2017-ben, de mentségére szóljon, hogy egy közgazdasági publikáció sokszor csak elméletek, hipotézisek, vitaindítók, vagy rávilágítások egyvelege, nem az a cél, hogy tényként tankönyvben adják elő különösebb kontextus nélkül.

Egyébként meg miért rossz az ábra EZZEL az árnyalt propaganda kontextussal? Mert nem teszi hozzá, hogy hány olyan külföldi cég van, amiknek semmi köze az EU-hoz (a tipikusan amerikai cégek, McDonald's, ExxonMobil stb.), nem teszi hozzá, hogy akik most tőkejövedelmet realizálnak, azok előtte mekkora befektetést teremtettek az országban és hogy annak eredményeként a tőkejövedelmüket mekkora arányban realizálják export értékesítésből (azaz ha egy német befektető gyárat épít Magyarországon, hogy a franciáknak értékesítsen cipőket, akkor pontosan mitől is lettek megfosztva a magyarok?). Erről egyébként készült egy összefoglaló írás ezelőtt: [link]