A Fideszes magszavazó valójában szó szerint szerelmes Orbán Viktorba?

Vicc nélkül írom ezt.

Megnéztem most pár videót az elkötelezett Fideszes hívekről (akik ma már őszülő nénik és bácsik többnyire, illetve határon túliak a tusványosi eseményen) és ugyanaz az áhítat figyelhető meg náluk: Orbánt egy jövőbe látó zseniként írják le, visszatérő motívum az erős, határozott vezető képe és a kizárólagosság érzete, hogy vele bármi sikerülhet, nélküle azonban semmi.

Nem nácizás, de ha visszanézek Hitlerről videókat, ott pont ezzel a túláradó szerelemmel rohantak elé nők tömegei, annyi gyereke lehetett volna, amennyit akar.

Ha az ember szerelmes, akkor nagyon nehéz ebből az állapotból kiábrándítani, hogy lássa a rózsaszín felhőtől a valóságot. Tehát a politikusnak elég csak ezt az érzelmi állapotot fenntartani, a kormányzás, a tényleges tettek egyáltalán nem érdeklik ezt a magszavazót. Ahogyan egy férfi bármire rá tud venni egy szerelmes nőt, úgy az ilyen politikus is úgy kis tudja forgatni a vagyonából, jövőjéből ezt a fajta a szavazót, ahogyan akarja. Aki még jobban is fogja szeretni érte.

Legalábbis ezt látom, mert észérvek ma már egyszerűen nem szólnak amellett, hogy bárki jó szívvel erre az országot csóróságba züllesztő, szemforgató, minden hájjal megkent gyáva alakra szavazzon.