Magyar Péter azzal, hogy nem támogatja a hivatalban lévő ellenzéki egyéni képviselőket már most biztos a Fidesz 2026-os kétharmada?
A budapesti egyéni körzeteket legutóbb simán megnyerték az ellenzéki jelöltek.
Ha Magyar Péter TISZA pártja jelölteket indít ellenük, akkor egy háromosztatú politikai térben: kb.
Fideszes jelölt 35%
Ellenzéki inkumbens jelölt 30%
TISZA 30%
Mi Hazánk 5%.
A választás pedig még mindig egyfordulós, vagyis simán győz a Fidesz.
Így 16 olyan kerületet veszít az ellenzék amit még a kiütéses 2022-es vereség alkalmával is megnyert.
Vagyis ha veszít is valamennyi szavazatot a 2022-es 3 milliónyi szavazójából a Fidesz, ez így is magabiztos Fidesz 2/3-ot jelent...
Szerintem még a DK is be fog jutni. És nem azért mondom, mert én ennek örülök. De félő, hogy Magyar ezzel a csökönyösségével pont a DK malmára fogja hajtani a vizet. Na, akkor mit fog csinálni MP ha lesz pl. 39% Tisza, 36% Fidesz, 10% DK, meg 15% Mi Hazánk? Akkor kivel fog összefogni hogy meglegyen a többsége a kormányzáshoz?
Vagy nekiáll kisebbségben kormányozni a 39%-ával, és ezekkel pártokkal fog egyezkedni minden egyes törvényjavaslat megszavazása előtt?
#9
Egyetértek veled. Ha szükséges lesz, akkor koalícióra lép a FIDESZ-szel, és akkor a TISZA elolvad. (MDF, SZDSZ, FKGP)
> Ha Magyar Péter TISZA pártja jelölteket indít ellenük, akkor egy háromosztatú politikai térben: kb.
> Fideszes jelölt 35%
> Ellenzéki inkumbens jelölt 30%
> TISZA 30%
> Mi Hazánk 5%.
Szerintem alig számít az, hogy ki az, aki a jelenleg hivatalban lévő jelölt. Egy polgármester választásnál még nagyobb szerepe van annak, hogy ki a jelölt, annak milyen személyisége, habitusa, világnézete, értékrendje van, hogy áll a települése/kerülete lokális problémáihoz. De már ott is a választók egy jelentős része nem személyre, hanem pártlogóra szavaz.
Országgyűlési választásnál meg a személy maga még ennél is kevesebbet számít. Szerintem a választók túlnyomó többsége nem tudja megmondani, hogy melyik országgyűlési képviselőre szavazott legutóbb, nem ismerné fel egy fénykép alapján, vagy nem tudná megnevezni, hogy ehhez képest ki nyerte az adott körzetet. Meg az emberek érzik is, hogy sokszor pártfegyelem van, az adott párt képviselői együtt szavaznak, függetlenül az egyéni véleményektől és szempontoktól, az adott választási körzetre gyakorolt specifikus hatásától. Illetve egy-egy képviselőnek alig van beleszólása abba, hogy milyen jogszabályok születnek. Arra meg, hogy kit küldünk be, hogy aztán megnyomja az X gombot amikor azt mondják neki, hogy azt kell megnyomni, az lényegében szinte mindegy.
Maximum egy tucat olyan egyéni képviselő van, ahol a személy maga nagyobb súllyal eshet latba, mint a pártszimpátia, illetve ott is inkább megferdíti a jelölt a pártszimpátiát, tehát az adott körzet listás szavazatainak az arányát görbíti az egyéni jelölt támogatottságához. Fordítva is, ha egy párt vállalhatatlan jelöltet indít, az nem csak a jelölt, hanem a párt támogatottságát is visszavághatja.
Pl. 2022-ben az ellenzéki összefogás listájára 1 947 331 szavazat érkezett, az általuk jelölt képviselőkre 1 983 708 szavazat. Az egyéni és listás eredmények között leginkább csak akkor van jelentősebb eltérés, ha egyéniben indul egy párt jelöltje vagy egy független képviselő, de a párt nem tud országos listát állítani. Vagy akkor, ha egy pártnak van országos listája, de nem tud az adott körzetben jelöltet állítani.
Ebből fakadóan én aligha tartom reálisnak azt, hogy általános lenne, hogy egy 5–10%-os országos támogatással bíró párt/szövetség egyéni jelöltje 30%-os szavazatarányt tudhatna magáénak. Ahogy azt sem, hogy egy az adott körzetben 40%-os támogatással bíró párt jelöltje ne közelítőleg az egyéni voksok 40%-át kapná meg.
Győzz meg az ellenkezőjéről, de én nem látom azt, hogy különösebb jelentősége lenne annak, hogy egy jelölt inkumbens jelölt-e vagy sem.
~ ~ ~
Az, hogy egy párt – új vagy régi – indul a választáson az szerintem teljesen rendben van. Egy adott pártnak lehet fontosabb a saját értékrendjének a képviselete, mint az, hogy egy adott kormány most, vagy 4–8 év múlva lesz-e leváltva. Más pártnak meg elsődleges fontosságú célja, hogy a kormányt leváltsa, az sem baj, ha nem ő kerül hatalomra. Lehet, hogy ezek nem az én álláspontommal járnak kéz a kézben, de nyilván majd a szavazók eldöntik, hogy milyen szempontok alapján melyik pártra adják a voksukat.
De ha két rivális ellenzéki erő fő szempontnak a kormány leváltását is tűzi ki, akkor ki lépjen vissza?
- Az, aki már próbálta így is, úgy is, egyedül is, szövetségben is, de nem sikerült, viszont nem is tud felmutatni olyan innovációt, ami miatt azt kellene gondolnunk, hogy most más lesz a helyzet?
- Vagy az, aki jelenleg nagyobb támogatottsággal bír, mint bármelyik ellenzéki párt bármikor az elmúlt 16 évben, sőt nagyobbal, mint az ellenzéki pártok együttes támogatottsága?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!