A kelet-európai országok miért nem volt "megengedve",hogy olyan gazdaságfejlesztő módszerekhez folyamodjanak, mint a kínaiak?

#2.: Ja, vagy úgy.

Nos, nálunk az állam nemhogy nem támogatta az amúgy ígéretes és nagymúltú vállalatainkat a rendszerváltás környékén és után sem, hanem éppen élősködött rajtuk.

Lásd pl. A Videoton története 1938-1990 c. könyvből, amely 88-95. oldalán olvasható, hogy a befektető Thomson állami támogatásokat kapott a francia kormánytól, míg a Videoton a magyar politikai élettől csupán gáncsoskodást, értetlenkedést, különadókat.

Aztán:

"a szándéknyilatkozattal körvonalazott Thomson–VIDEOTON Televízió Értékesítő Vállalat és még a nem privatizált vállalatrészek, mint a Televízió Gyár, Számítástechnikai Gyár, Alkatrész Rt.,

VIDEOTON Automatika Közös Vállalat – olyan erőforrásokkal és olyan

tőkével rendelkeztek, amely felülmúlta az életben maradt sokkal gyengébb

lábon álló más magyar vállalatok lehetőségeit. Vagyis a válasz úgy elvben,

mint a gyakorlatban: létezett fenntartható pálya!

A külső tényezők között nem kerülhető meg az a politikai légkör sem,

amely a VIDEOTON 1989–1992 közti élet-halál harcát körbevette.

Az antalli ígéretből csak egy levél maradt, amelyben

megköszönte Kázsmér Jánosnak a tájékoztatást.

Kázsmér János 1990. július 19-én felmentését kérte. Sajnos az utána következő vezetők képtelenek voltak a vállalatcsoport konszolidálására. Jellemző a vezetők kiválasztása, amely a miniszter felelősségét egyértelműsíti,

hisz gyakorlat, megfelelő szakmai ismeretek nélküli embereket neveztek ki

világmércével is mérhető hatalmas vállalat élére.

A regnáló miniszter, Bod Péter Ákos hozzáállását jellemzi Kázsmér János visszaemlékezése a keretes írásban.

Ma már csak mendemondák alapján tudjuk, hogy Antall József elképzelését a székesfehérvári MDF és SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége)

helyi képviselői torpedózták meg." - 160. oldal.

[link]