Magyaroszág csak telefon kiépítettségben volt nagyon elmaradott a Kádár rendszerben, vagy gáz és csatornahálózatban is?

"Mert vidéken az 1970+ es évek végéig, 80-as évek elejéig a vezetékes víz is ritka volt"

Annyira ritka volt, hogy a minden házhoz bekötött vezetékes víz mellett utcai kutak is voltak ha nem is minden, de minden második sarkon. Amit aztán a kapitalisták azonnal le is szereltettek, mert nehogy már a lakosság INGYEN vízhez jusson.

Romániában akkora áramszünetek voltak, hogy az űrből is látszott, sötét volt mint Észak-Korea. Internet szolgáltatásban is azért olyan sikeresek ezek az országok, mert sok helyen nem volt eleve kiépített telefon infrastruktúra, amihez alkalmazkodni kellett, - mint mondjuk Németországban ahol még mindig ADSL-el tolja a nép java - hanem egyből fektették a koaxot meg optikát. Lásd Teszári Zoltán - DIGI. Átugrottak egy technológiát - kiépült ugyan a telefonhálózat idővel, de addigra már mindegy volt.

Viszont vezetékes víz és szennyvíz tekintetében nagyon jól állt Magyarország, igazából már a 2. világháború előtt is sok helyen volt vidéken - a '70-es, '80-as évekre pedig egyáltalán nem igaz, hogy ritka lett volna. A Kádár kockák java már összkomfortosan épült - az infrastruktúra építés része volt a szocialista iparnak. Mikor a hírekben arról olvasol, hogy milyen elhanyagolt a magyar vezetékhálózat ( [link] ) az mind akkoriban épült, a rendszerváltásra már csak nagyon szegény ingatlanokból hiányzott.

A földgáz az már inkább a '80-as évektől kezdett csak terjedni, de akkortól kezdve elég gyorsan. Az olajválságot követően cél volt rohamtempóban átállítani a lakosságot más tüzelésre és a Szovjetunió is örült, ha gázt értékesíthet a szocialista országoknak (amibe mai napig be vagyunk skatulyázva).

Erős a szórás. Általánosságban elmondható, hogy a gázhálózat a lakosság számára széleskörben a 1960-as évektől kezdett elterjedni, de inkább a 70-es évekre lehet azt mondani, hogy a nagyobb városokban kiépült a lakossági gázhálózat, kisebb településeken, kisvárosokban, nagyobb falvakban ez inkább a 80-as években történt meg, de még ekkor is sokszor úgy beszélhetünk róla, hogy adott településen elérhető volt a gázhálózat, de a településen belül viszont több környéken, utcában nem. Példának okáért nálunk csak a 90-es évek elején lett gáz úgy, hogy az utcában lakók ezt kikövetelték és hát az nagy szó volt, hogy nem kell fával fűteni. Apám onnantól kezdve a termosztátot őrizte, mint a szent grált és ha nővérem hozzányúlt, akkor leb.szta. A Goldberg családban azon a jeleneten, amikor az apa ordít, hogy ki nyúlt a termosztáthoz, azon majdnem megfulladtam a röhögéstől.

A csatornahálózat építése az a 60-as években kezdődött meg a nagyobb városokban (megyejogú városok) és hát nyilván elsősorban a belvárost érintette, majd a 70-80-as években folytatódott nagyobb, közepes méretű városokban, tehát itt még mindig nem beszélhetünk a nagyközségekről, falvakról... A 90-es években kezdett kiépülni a kisvárosokban és később a falvakban is, a törekvésnek az oka az EU-s csatlakozás volt, ugyanis környezetvédelmi előírásoknak megkellett felelnünk, így nem tudom X százalék megvolt adva amit el kell érni és ezt teljesítettük is, majd az EU-s csatlakozás után EU-s pénzekből teljesítettük azt, hogy még tovább bővülhessen a csatornahálózat, sok falut de akár kisvárost is ekkor ért csak el a csatornahálózat.

A telefonhálózat katasztrofális volt a szocializmusban, úgyhogy bár a 80-as években lakossági körökben is előfordult a telefon, de egyrészt nem volt jellemző, másrészt várni kellett úgy, mintha űrtechnikát kapnál a kezedbe, harmadrészt ahol volt, ott se volt zökkenőmentes annak használata. Egyszerűen a kommunistáknak nem volt érdeke az, hogy bárki eltudjon érni bárkit telefonon. Annyi volt csak, amennyire volt kapacitás, hogy azt "felügyelni" tudják.

A 90-es évektől beszélhetünk arról, hogy lakossági telefonhálózat, ekkor a MATÁV építette a hálózatát, vidéken, akár már falvakban is, de nem túlzottan gyorsan történt ez, én gyerekként Pécsett laktam, kb. 95 környékén lett telefonunk.

Vízhálózatra jól emlékszel a 80-as évekre bár elterjedt volt a vízhálózat a kisebb településeken is, de nem mindenhol volt még a kisebb településeken belül, értsd nem minden utcában. Valahol csak a 90-es évek elején lett vezetékes víz. Azonban általánosságban elmondható az, hogy a 70-80-as évekre elérte a vízhálózat a kisebb településeket is. Itt kezdetben igényről lehetett beszélni, az 50-es években a falvakban igény sem volt erre, ott volt a kút, miért kellett volna nekik vezetéken víz?

#5 Ennek örülök, hogy még csak nem is érted. (nem szarkazmus!)

Azért őrizte, hogy ne legyen túl sok a fogyasztás, mivel kilógott a seggünk a gatyából, ahogy kb. az elsöprő többségnek. :D A 90-es évek ilyen volt.

Mikor volt már telefon, akkor volt ugyan, de ne telefonáljál, mert pénzbe kerül, az arra volt, ha baj van vagy ha elakarnak téged érni. Mikor volt már gáz akkor 19-20 fok a házban, mert annál több ne fogyjon és a 19-20 fok sok volt, nagynénémnél 16 volt a standard, mert egyedül élt, egy fizuból, ha vendégek is voltak, akkor feltolta 18 fokra, a rengeteg tüdőgyulladás miatt amin az ember átesik úgy, hogy azt gondolja annak nincs következménye, a következménye az lett, hogy a tüdejének a jelentős része elhalt és öregkorára oxigénen volt az utolsó 5-7 évében. Mikor bejött a tejfölösdobozos okosság, még amellett is a többség már csak megszokásból is spórolt a gázzal. :D Ami már tényleg kabaré, de így volt. (az az okosság az volt, hogy kilehetett akasztani az órát, ezt a többség ismeri, aki élt a 90-es években, rá is b.sztak emiatt egy páran) Valaki innen indult és ehhez képest van a mihez képest amikor mérlegel na meg ítélkezik, valaki meg ebbe született ami van... no ez okozza a legtöbb ellentétet ma magyar és magyar között, és ezért nem értjük egymást, ki mit (vagy kit) és miért.

Az egész utca összefogott, így a költség némileg mérséklődött, továbbá némi kölcsön, amit szüleim fizettek évekig, na pl. egyik oka volt a spórolásnak, hogy azt fizetni kellett, de nem volt indokolatlan a dolog, anyám este ért haza a melóból, apám letolt egy éjszakai és egy nappali műszakot egyben, utána esett haza, és tél az még volt keményen, úgy kitudott hűlni a ház, hogy begyújthattál este, de a tűz mellett fagytál meg. A gáz bevezetése lehet, hogy sokaknak elérhetetlen volt, ezt én nem tudom, de a környékünkön is határozottan emlékszem, hogy a gáz bevezetése az olyan volt, mint ma bármi új, aminél egyesek kényszert éreznek arra, hogy szarnak titulálják úgy, hogy azt nem ismerik (nagyban nem változunk). Tehát voltak a "nem kell gáz" típusú emberek. De persze biztos van olyan bőven, aki a költsége miatt nem tudta kifizetni. Anyáméknál a fontossági sorrend az ilyen volt, első a lakhatás, és az, hogy külön szobája legyen a gyerekeknek és nekik (mivel nagy a korkülönbség köztem és a testvérem között), elsők között volt a viszonylagos kényelem is, ilyen pl. a gáz bevezetése is és amin spórolás volt, az a fogyasztás, ebbe nem csak a gáz, a víz és a villany tartozott bele, hanem az étel is, a ruházkodás is (amit nem úgy kell érteni, ahogy ma, hogy megyünk a kínaiba, hanem úgy, hogy hordtuk azt a göncöt, amit előtte mondjuk unokatestvérem hordott, azelőtt meg annak valamelyik rokona), ilyesmi. Szerencsétlen mai gyerekek azért gúnyolják egymást, mert valakin nincs márkás cucc. És én, aki hordta az unokatestvére nadrágját (nadrágszíjjal vagy hózentrógerrel, le ne essen), amit anyám barátnője vágott méretre, de a sípcsontom közepénél volt kb. a "térde" a gatyának, azaz unokatesómnak a térde ott volt, ott térdelte ki a gatyát. Nézem a régi fotókat és ezen röhögök, hogy néztünk ki, de nem voltak különbek az osztálytársaim sem, így nem volt min gúnyolódni. Szüleimnek nem volt autója, busszal közlekedtek, amit tudtak, a kertben megtermeltek. Ez, hogy kinél hogy van és hogyan van szegénység ez ilyenekből, hogy volt vagy nem volt gáz, nem szűrhető le. Volt pl. egy tök emlékezetes nyaram, egész nyáron szalonnát sütöttünk kint a kertben a szomszédokkal, leültünk, beszélgettünk, szalonnát sütöttünk. Felnőtt fejjel tudtam meg anyámtól, hogy az azért volt te kis hülye, mert annyi pénzünk volt csupán, hogy kenyérre volt pénz, a szomszéd meg úgy lett szomszéd, hogy elküldték a szüleik Magyarországra szerencsét találni 4 tábla szalonnával, nekik kenyérre se volt, ezért ültünk össze minden este. De nem akarlak hosszasan untatni ezekkel a történetekkel, "mikor keréknyomból ittuk az esővizet Vietnámban". :) Ez mind lóf.sz és esti fény, ahhoz képest ahogy nagyszüleim éltek vagy akár szüleim gyerekkorukban.

A 19 és a 21 fok között egyébként gázfűtéssel hidd el, hogy k....a nagy különbség van, pláne ha hidegek a falak, mert nem szigetelt a ház, hisz hát régen homlokzati szigetelés nem volt, próbáld ki. :D Na és figyelj, a régi mechanikus termosztát az több fokot leengedett ám, nem fél fok volt a kapcsolási tartomány.