A liberális influencerek/megmondóemberek miért nem állnak ki sosem vitázni az ellenoldallal?

Van az ellenzéki oldalnak egy tartalomgyártói megmondó rétege akiknek többszázezres elérésük van. Nagyon bátran tudják hangoztatni a saját igazukat a saját kényelmes kis stúdiójuk melegében a saját kameréjuk előtt. De valamiért sosem látjuk őket, hogy ütköztetnék az érveiket egy olyan emberrel, aki az ellenoldalon áll, és mást gondol a világról. Pedig egyre több a platform, és egyre több a vitaműsor.

Mégis csak a jobboldali tartalomgyártók akarják igazán a vitákat. Ott van pl. Varga Ádám a Fair Right csatorna tulajdonosa. Folyamatosan propagandistázza az ellenoldal, mégis ő az aki minden helyzetbe beleáll. Tud érvelni, gondolatokat megfogalmazni. Egyszerűen szemtelenül jól vitázik. És hívta már többször a Fókuszcsoportos srácokat, Pottyondi Edinát, a Partizános Tóth Jakabot. Gyáván megfutamodott mindegyik.

De, ha már a Partizán szóba került, ott van Gulyás Marci is. Rendszeresen megsértődik, ha egy Fideszes politikus nem megy el hozzá interjút adni, és állandóan az oldalak közötti párbeszéd fontosságáról beszél. Akkor őt miért nem látjuk soha egy Csattban, vagy egy Nyílt Sisakban? És nem csak őt, senkit ebből a libsi csapatból. Egyedül Puzsér mer néha bevállalni 1-1 ilyesmit, de ő meg inkább ne tenné, mert csak trollkodni, meg ordibálni tud. De pl. Ábrahám Robival, vagy Dopemannel Puzsérnak se volt mersze leülni.

Miért nem mernek vitázni az ellenzéki véleményvezérek? Gyávák? Vagy ennyire fájdalmas lenne kitekinteni a buborékból, és kimászni a komfortzónából?