Miért nem fog össze a nép egésze és építi újra a Magyar Birodalmat?

Trianont természetesen én is elítélem, sőt még annál is nagyobb veszteségnek tartom, mint ahogy szokták azt bírálni, de kicsit más okok miatt.

Magyarszág legnagyobb kincse épp a soknemzetiségű mivolta, soknyelvűsége volt. Ezzel a magyar uralkodó osztály nem jól sáfárkodott. A nemzetiségek magyarosítása mellett a szegénységgel sem törődtek. A Monarchia, és annak részeként a Magyar Királyság egy a szétdarabolás helyett inkább egy megszállást érdemelt volna meg, amelyek során a nemzetiségeket egyenragúsítják, az országot svájcias mintára átszervezik, legalább 12 vagy akár még több hivatalos nyelvvel. A szegénységet földosztással, agrárszocialisztikus és eegyéb szocialisztikus intézkedésekkel megszüntetik. Köteleezően demokratikus és igazságos alkotmányt irnak elő.

Ehelyett a Monarchiát szétdarabolták a hülye trianoni ,,győztesek'', de a kis az utódállamai illetve az elcsatolt területek új gazdái ugyanolyan nacionalista barmok voltak/lettek a maguk szemétdombján, mint a Monarchia volt. Nem megszüntették a reactionarius mintákat, csak megsokszorozták és tükrözték őket.

Édes Erdély nem azért szenvedett méltánytalnságot, mert immár nem egy Magyar Birodalom része, hanem azért, mert hagyományosan egy soknemezetiségű, kulturálisan igen gazdag és összeszövdött kis néprajzi kincsesbánya volt. Méltó sorsának annak kellett volna lennie, hog Közép-Európa svájca váljék belőle, némileg szocialistább vagy agrárszocialistább kivitelben, de ugyanazzal a soknyelvű soknemzetiségű toleranciával mint Svájc vagy akár a mai EU. A nemzetállam fogalma maga hülyeség. Barbárság volt édes Erdélyt, kincses Erdélyt bármilyen nemzetállamnak odalökni. Legfeljebb egy közép-európai svájcnak lett volna szabad odaadni, amely maga is 12 vagy még több nép közös hazájának tekinti magát, minden nyelvnek a teljes egyenranguságával, a parasztok, zsellérek, szegények támogatásával.

Kicsit a mához közelebbi dolgokra evezve, a rendszerváltás során az volt a fő gond, hogy a nép egy jelentős része már akkor is sérülékeny helyzetben élt, főleg az akkrori munkások parasztok egy része, és csak pár centi választotta el a nomortól. A hülyerendszerváltás meg pot belökte őket ebbe a nyomorba. Nekik a rendszerváltás során azt igérték, hogy :

,,Most itt piacgazdaság lesz, egy pillanatra most elengedjük a kezeteket, de aztán ha az államcsődöt elkerültük, Tiértetek is visszatérünk''.

Ebből az lett, hogy a nép szegénebb sebezhetőbb részét a munkásszállókról kidobálták az utcára (belőlük lettek a hajléktalanok), a gyárakat eldadták a munkásszállókkal együtt, mindenkit kiszórtak. Az igéret második feléről pedig ,,aztán ha az államcsődöt elkerültük, Tiértetek is visszatérünk'' meg persze szépen ,,elfeledkeztek'', az azóta eltelt 35 év alatt sem tértek vissza azokért, akik hátán-bőrén-vérén hajtották végre a rendszerváltást.

Aki ma a nép összefogását meg akarja teremteni, először ezeket a dolgokat kell begyógitania, összeforrasztani. A mai lakhatási szegénységet, pontosabban a ,,lakhatási fasizmust'' meg kell süntetni, államilag is lakásokat kell épiteni százezerszámra, mint az NDK-ban és a régi szocialista országokban, a hajléktanságot, mélyszegénységet meg kell szüntetni. A cigányság esetében meg kell vizsgálni, miylen értékeket hordoz. Hajdanában sok nyelvészeti és néprajzi emlékeket hordoztak, sőt, a tudósok komoly gyűjtőmmunkákat végeztek a legszegényebb legelszigeteltebb cigányok közt, talál maga Kodály is, de történt népmesegyűjtés is, ezek során épp a magyar népi paraszti szokások egy részét sikerült feljegyezni, megmenteni (mert ezek a szokások akkor már kihaltak a magyar parasztságnál, és csak a cigányok körében lehetet ekkor már a nyomaikat fellelni). Ma már sajnos a cigányok körében is feledésbe merültek népünk ősi emlékei, de ettől függetlenül a cigányokat meg kell óvni a mai jellegzetes mélynomortól, és valami, a magyar népléllkhez közelebb álló sajátos helyi arcú szocializmus félét kéne bevezetni mindenki számára.

Az elején az egyik mondat félreérthető lett. Szóval a Monarchia baja az volt, hogy nem törődött a szegényekkel, magyarosítani viszont magyarosított, pedig a a soknmezetiségűség maga is érték volt, amit inkább erősíteni, óvni kellett volna, a szegénységetm eg megszüntetni.

A szocializmussal meg az volt a baj, hogy csak nagyon elnagyolt módon foglalkozott a legsebezhetőbb néprétegek nyomorával. Léelegeztetőgépen tarotta ugyaan őket, de olyan fontos dolgokkal nem tudott foglakozni, hogy a cigányság néprajzi, nyelvi értéket képvisel. A hagyományos értékekekt válogatás nélkül hagyták megszűnni. Néhán dolgot jól csináltak, szocialista lakásipar, házgyárak, a nép lakhatása. De pl. a cigány nyelvet nem óvták meg, és a folklorismerteket sem. A rendszerváltás persze még ennél is durvábban lökte a nép sebezhetőbb részét a mélynyomorba, akkor szakadt végre ketté ez az ország társadalmilag. Egy néprajzi, helyi értékekere is figyelemmel lenni tudó, igen összetett kommunizmus félét kellett volna megteremteni inkább.