Mit szóltok hozzá, hogy Orbán jövőre megduplázza a családi adókedvezmény összegét?

30# Azzal, hogy nincs szociális helyzetre való megkölönböztetés az adókedvezményt illetően azt érjük el, hogy a gazdagok akiknek nagyobb a bevételük és többet költnek sokkal több támogatást is kapnak mint a szegények akik kevesebb bevételből gazdálkodnak és költenek. De pont a gazdagoknál nem érvényesül ösztönzőként a több támogatás a gyerekvállalást illetően, nagyjából kidobott pénzről beszélünk mivel olyanoknak adunk pénzt akiknek amúgy is van és nem is érünk el vele semmit. A szegényebb rétegeknek nagyobb adkedvezményt kellene adni, mivel náluk okoz problémát az anyagi helyzetre való tekintettel a gyerekvállalás. A nem dolgozó réteg pedig a legkevesebb bevétel és költekezés után mindenképp a legkevesebb adókedvezményt kapná összegét tekintve még ha lefelé növelnénk az adókedvezmény arányának mértékét, tehát őket nem befolyásolná a nagyobb arányú adókedvezmény mert rájuk sehogy sem érvényesülne ha nem lenne bevételük és csak minimális a kiadásuk.

Ha nem teszünk különbséget a támogatás mértékében a szociális helyzetre való tekintettel a társadalmi rétegek még nagyobb eltávolodását érjük el ami mindenképpen oda vezet, hogy csökken a gyerekszületések száma. Sosem a felső társadalmi rétegek fognak nagy mértékben szaporodni ezt akármit is csinálsz mindig is így volt. Ha pedig mindenképp azt akarod, hogy ne a legalja népség szaporodjon akkor további szociális intézkedések kellenek amelyekkel csökkenteni lehet a legalja társadalmi réteg számát felzárkóztatással. Csak éppen ahogy korábban is most se arról szól a fidesz családtámogatási programja, hogy valóban megoldást nyújtson vagy legalább lassítsa a közelgő demográfiai katasztrófát, hanem a saját érdekeit nézve olyan támogatást nyújt annak a társadalmi csoportnak amellyel bebiztosítja magát a választásokon, hiszen a tehetős rétegnek van a legtöbb befolyása és a legtöbb veszteni valója ha ez a támogatási rendszer megváltozna egy kormánváltás esetén. A tehetős réteg tovább pénzelésével lehet a NER vállalkozásokat tovább pörgetni, hiszen ez réteg az amelyik költekezik, befektet stb. A CSOK vagy a babaváró hitel szintén erre az elképzelésre reflektáltak, hiszen általuk is a tehetős rétegek juthattak a legnagyobb támogatásokhoz, miközben a NER által leuralt építőipart pörgette fel és szintén a NER érdekeinek megfelelően az ingatlanárak drasztikus emelésében játszott csak szerepet, miközben egyre nehezebbé tette a fiatalok lakáshoz jutását és ezáltal a családalapítást. Tehát a fidesz teljes családtámogatási rendszere a CSOK-tól kezdve a babaváró hitelen át az adókedvezményeig a megvalósult formában nem más mint közpénzből finanszírozott önös érdekű nemzetárulás.

31# Nem értek veled egyet. A matek stimt, én is azt írtam, hogy amíg a pénzesebb rétegnek a családtámogatás elenyésző összegnek számít, náluk nem hat ösztönzőleg. Viszont ők pörgetik a gazdaságot, ahogy te is írtad, ami nem feltétlenül önös NER érdek, ez lenne az általános társadalmi érdek is. Aki tud, költsön, de lehetőleg ne csak az állam pénzét. Viszont ha valaki nem NER körökbe tartozik kimondottan, az ebben az osztályban azt gondolom pont nem a fidesz szavazó rétege, hanem az a felvilágosultabb társadalmi csoport, akik nagyon is tisztán látnak. Éppen a szegényeket lehet megvásárolni egy zsák krumplival.

A legnagyobb buknivalója nem annak van, akinek a gyerekek után kapott 100 ezer forint aprópénz, hanem annak, akinek ennek hiánya megélhetési problémákat okozna. Erre mondtam én azt, hogy akinek ez hiányzik a gyermekvállaláshoz (ez hat ösztönzően), annak el kellene inkább gondolkoznia, hogy valóban kellene-e gyermeket vállalnia, mert piros gatyát húz este Vityánk, reggel behúzza a kéziféket és azt mondja felezi a családtámogatást. Az igazi szakadék ezzel teremtődne meg, hiszen akinek ezen múlik a megélhetése az erősen lecsúszik. (Nyilván nem reális, hogy ilyen döntést hozzon, igen.)

Mellesleg az adókedvezmény adóalap csökkentő tényezőként van jelen, ami szerintem így fair. Bizonyos értelemben "jövedelem arányos" a kifizetés, hiszen egy jó nagy rétegben kvázi adómentessé válik már 2 gyerek után legalább az egyik szülő, de sok esetben akár mindkettő is. A felsőbb rétegekben pedig nem szokás 1-2 gyereknél többet vállalni, ellenben sokkal nagyobb a jövedelem, tehát arányaiban még mindig sokkal többet tesz be a közösbe ez a "fizetőképes" közeg, mint a többiek.

Egyszerűen nem lehet ezt a támogatást ennél jövedelem arányosabbá tenni, mert ha mondjuk a diplomás, jól kereső, sokat güriző réteggel csak eltartatod az alsóbb osztályokat, de sosem csurrantasz nekik semmit, akkor előbb-utóbb a makkja ki lesz az összesnek (aki nem NER érdekelt persze), összecsomagol és itt hagyja kicsiny országunkat. Katasztrófa pedig akkor várható igazán, mert egyre nagyobb társadalmi csoportokat kell eltartani egyre kevesebb pénzből. Ha ez a felső, állami rendszereket kevésbé terhelő réteg fokozatosan kiesik, de kvázi magas az adókedvezmények összege, egyre kevesebb lesz az adófizető állampolgár, vagyis kénytelenek lesznek támogatásokat elvonni és egyre nagyobb lesz a baj mindenféle társadalmi viszonylatban.

A csok-ot, babavárót most szándékosan nem keverem ide, mert nem ez volt a téma és szerintem nem is lehet egy kalap alá venni egy adókedvezménnyel, de az is megérne egy kérdést.

Őszintén szólva én egyáltalán nem adókedvezményben látom az ösztönző lehetőséget a gyermekvállalásra, hanem abban, amit valahol már írtam. Hogy a nők ne szenvedjenek brutális hátrányt a munkaerőpiacon azért, mert kiesnek 2-4 évre a munkából és lett egy-két-három kisgyerekük, vagyis nyűgösebb velük az élet. Szintén a középosztály alsóbb rétegeiben a legnagyobb probléma, hogy egyszerűen szenvednek a visszaállással, mert nem akarnak kisgyerekes anyát alkalmazni. Miért nem lehet mondjuk a munkáltatókat adókedvezménnyel ösztönözni, hogy akarják dolgoztatni az anyukákat? Miért nem lehet ösztönözni őket rugalmasabb munkarend bevezetésében? Miért nem lehet kellő számú bölcsődei férőhelyet biztosítani, vagy akár nagyobb munkáltatókat ösztönözni, hogy létesítsenek saját bölcsiket? És akkor még csak apróságokról beszéltünk, olyanokról nem, hogy lassan nem lesz állami szférában tanár, aki tanítsa a gyerekemet, vagy orvos, aki ellássa, ha beteg. Ezek már sokkal több agyalást igénylő reformok lennének ugye, ami hozhatna biztonságérzetet a fiatalok életébe.

Melyik számít többet? Ha van egy stabil szociális szféra alattam, tudom, hogy nem lesz gondom a munkával, eü-vel, oktatással, semmivel gyerekek mellett sem és még egy kis pénz csurran cseppen is utánuk havonta, vagy ha csak önmagában gyerekenként hozzád vágok havi néhány 10 ezret, amit az első betegségnél úgy is otthagysz a magán egészségügyi ellátásra?