Pozsonyt miért csatolták Csehszlovákiához, Nagyváradot meg miért Romániához?

Az eredeti kérdésre válaszolva: a békediktátum, a hivatalos indoklásokkal szemben nemcsak etnikai szempontokat vett figyelembe, hanem gazdasági, infrastrukturális és pl határvédelmi, biztonságpolitikai szempontokat is.

Három fontos szempont volt az említett városok esetében:

1. Utólag, a légiközlekedés korszakából nézve ez vicces lehet (vagy szomorú), de a VASÚT fontos szempont volt. A román határt pl. úgy húzták meg, hogy a Királyháza - Szatmárnémeti - Nagykároly - Nagyvárad vasútvonal teljes egészében a román oldalt "gazdagítsa", minimális hozzáépítéssel össze lehetett kötni az Arad-Temesvár-Lugos vasúti pályával és közvetlen összeköttetésben volt Kolozsvárral. Itt megnézheted: [link]

2. Határvédelmi, hadászati szempont - a határmenti nagyvárosok román oldalon legyen, mert ott nagy kaszárnyák vannak, harcászati infrastruktúra, stb.

3. Gazdasági szempont - a legfejlettebb vidéki városok kerüljenek a "győztes oldalra", Romániához, minél nagyobb számban. Ezek hatalmas ipari, kereskedelmi csomópontok voltak!

A két város esete amúgy nagyban különbözik:

Nagyvárad a tömbmagyarság, a magyar nyelvterület része volt (a környező falvak még mindig magyar többségűek, a várost is nagy erőfeszítések árán sikerült 100 év alatt elrománosítani, és a lakosság ötöde még mindig magyar!).

Pozsony a magyar, a szlovák és a német nyelvterület HATÁRÁN helyezkedett el, tehát kicsit könnyebb megmagyarázni, hogyan került Szlovákiához.

De ismétlem, az etnikai szempont másodlagos volt, egyszerűen osztozkodtak a győztesek a prédán, mint minden háború esetében, a vesztesek kárára.

Mátyás király se nézte, mennyi magyar lakja Bécsm vagy Prága városát, amikor elfoglalta...

Az etnikai szempont a II. világhávorút lezáró békefolyamatok során csak annyiban számított, hogy az elcsatolt terület ÖSSZESSÉGÉN legyen román, szlovák, szerbhorvát vagy német lakossági többség.

De ezt nem úgy értették, hogy tiszteletben tartják a nyelvterületek határait, hanem úgy, hogy elindulnak a Kárpátoktól, Erdély keleti határaitól, és olyan mélyre tolják be a határt nyugatra, Magyarország rovására, hogy éppen még román többségű legyen az elcsatolt terület!

Ebben viszont szigorúak voltak az Antant hatalmak - ezért nem kapta meg Románia, amit eredetileg kért. A románok ugyanis a Tiszáig akarták Kelet-Magyarországot (a Tisza jó természetes határ lett volna és összeköttetés a Dunával, folyami hajózás terén).

De úgy már nem lett volna meg a román többség a területen, ezért nem engedték meg nekik.

Pont úgy jelölték ki a hatéárt, hogy éppen-éppen meglegyen a többség az etnikai elv indoklására: 53% román volt pl. a Romániához csatolt területen (Erdély és a Bánság, Partium, Máramaros oda csatolt részein).

Ilyen értelemben még "örülhettek" is az etnikai elvnek, különben ma Debrecent úgy hívnák, hogy Debrețin (mint a korabeli román területigények térképein) és a Kossuth-szobor helyén egy b.szott nagy Mihai Viteazul vagy Avram Iancu lenne a központban (és soktízezres román betelepített lakosság)!

Sajnos így alakították a határokat: éppenhogy román / szlovák többségű legyen a terület, de minél mélyebbre hatolva Magyarország területére, a legfontosabb gazdasági, kereskedelmi központokat, vasútvonalakat, a lehető legtöbb hajózható folyószakaszt és minél nagyobb területet magába foglalva.

#13 Búslakodni értelmetlen - de elfelejteni sem kell! Mondjuk nekünk, akik kívül maradtunk a határokon, nehezebb is elfelejteni, hiszen együtt élünk nap mint nap a "telepesekkel" és leszármazottaikkal, a mi nagyapáink és nagyanyáink által épített városokban.

Lehet velük együtt élni amúgy, ha nem is mindig zökkenőmentesen... És a románok még mindig a legtűrhetőbbek, kevésbé gyűlölnek mint a szlovákok, szerbek, vagy legújabban az ukránok.

Ezzel együtt, emlékeznünk kell arra, hogy mi itt otthon vagyunk, akkor is, ha az ország az övék (a város, a falu a miénk - és a mi őseink építették azt is, amelyiket már elrománosították!).

Büszke őslakosnak kell maradnunk, még ha győztek is a telepesek!

13

Tettünk is érte. A 19 század második felében zajlott erőszakos magyarosításnak az egész világban híre volt és nem sokan álltak mellénk ebben az ügyben. Trianon nem csak az I. világháború elvesztése miatt volt hanem az azt megelőző időben elkövetett kegyetlenkedések következménye. Inkább húzták úgy a határt hogy lehetőleg ne maradjon más nemzetiség Magyarországon még akkor is ha azzal több millió magyar került külföldre. Ez van. Persze lett volna innen visszaút ha a II. VH-ban jó helyre állnak.

15: Ja, biztos nagy híre volt. A fejlett makulátlan nyugaton tuti szörnyülködtek rajta. Az USA-ban ahol a feketéket szegregálták, nem használhattak még a fehérek számára kijelölt WC-ket sem és az államok zömében ekkor még mindig tiltották a vegyes házasságokat, sok államban még a szexuális aktust is.

A szociálisan érzékeny belgák több millió áldozattal járó népirtást rendeztek Kongóban. A britek és franciák pedig épp gyarmati uralom alatt tartották, az angol tudósok meg arról posztoltak a sajtóban hogy alsóbbrendű írek a négerekhez tehát a majmokhoz hasonlítanak. A szociáldarvinizmus és az eugenika fellegváraiban meg úgy az "egész világban" biztos azon kellett éppen botránkozni, hogy a Magyar Királyság területén a nemzetiségi nyelvű oktatás milyen hiányosságokban szenved. Bezzeg ha brit uralom alatt éltek volna a szlovákok akkor milyen jó lett volna nekik. Landoltak volna rögtön a koncentrációs táborokban, mint a búrok és a feketék Dél-Afrikában.

16

Itt most nem feketékről volt szó hanem fehér v fehér emberekről és igen az USA is többek között felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az etnikai tisztogatásokkal.

Itt egy jó kis akkor készült mű a témában:

[link]