Kétharmadot szerzett volna a Fidesz vasárnap parlamenti választás esetén?

Egy alternatív propagandista valóságban mindenképpen.

Viszont a létezőben minden településtípusban visszaszorult a fidesz támogatottsága.

[link]

Kétharmadot ért el volna és ehhez egyáltalán nem kell Mihazánkot belevenni.

[link]

Könnyen lehet. Mivel az egyéni képviselőknél a győztes mindent visz, és mivel van győztes kompenzáció is, így akár 40%-nyi szavazóval is kijöhet a 2/3, ha több ellenzéki párt indul külön-külön. Hiszen egy 40–25–20–15%-os eredménymegoszlás esetén egy fideszes egyéni képviselő bejut a parlamentbe. (Ha a választási körzetek 90%-ban hasonló a helyzet, akkor már 95 képviselőjük van a 199-ből.) Ha a listás mandátumokból is elvisz 40%-ot, akkor az 37 képviselő. Az összesen 132 képviselő, amihez még egyet kell valahogy összekaparni – akár egy függetlent maguk mellé állítani – és már meg is van a 2/3-os többség.

A magyar választási rendszer nem arányos, ami abból a szempontból nem jó, hogy a képviselők aránya nem tükrözi a választók arányát. De abból a szempontból jó (lenne, ha ilyen szituáció állna elő), hogy egy három vagy négyosztatú felállásban is biztosítja a kormányozhatóságot. Van ennél aránytalanabb rendszer is, ahol a győztes mindent visz (főleg ott, ahol erős elnöki rendszer van), meg van ennél arányosabb rendszer is.

Szóval igen, egy párt egy ilyen rendszerben akár 40%-kal is szerezhet 2/3-ot. És önmagában nem is ez a probléma. A kérdés inkább az, hogy az így 2/3-os parlamenti többséget nyert párt elhiteti-e önmagával és/vagy a választóival azt, hogy az emberek 2/3-nak a felhatalmazásával bír – ami nem igaz –, vagy annak tudatában, hogy kisebbséget képvisel, még ha a legnagyobb kisebbséget is, ennek tudatában méltányos a más pártra szavazó állampolgárokkal szemben, így az őket képviselő pártokkal szemben is (és mondjuk számára nem kardinális kérdésekben enged az ellenzéki kezdeményezéseknek is, esetleg bizonyos fontos kérdéseket népszavazásra bocsát).

#8 > 7)Az EU választási rendszere mennyivel arányosabb 44%-al vitte a Fidesz a mandátumok 60%-át?

Nem a 60%-át, hanem a 52,4%-át (a 21 mandátumból 11-et, és a 11 a 21-nek csak a 52,4%-a. 60% az 12,6 mandátum lenne.).

Az EP választás arányos, ha A és B párt is bejutott és A-ra kétszer annyian szavaztak, mint B-re, akkor A párt kb. kétszer annyi mandátumot kap, ha háromszor annyian szavaznak rá, akkor háromszor annyit. (Nyilván kerekítésekkel, mert eléggé etikátlan lenne 0,62%-nyi képviselőt küldenie egy pártnak az EP-be. Talán ha levágnánk a kezét, lábát, akkor esetleg, de úgy meg hogy szavazna?)

Magyarország 21 képviselővel van benne az EP-ben, így egy képviselő a választóknak kb. a 4,76%-át jelenti. Nálunk van egy 5%-os küszöb, aki ezt nem éri el, az nem jut be. Erre nem sok szükség lenne amúgy, de jelen választás szempontjából ez irreleváns is, hiszen senki nem ért el 4,76 és 5% közötti eredményt. A választók 10,8%-a olyan pártra szavazott – Momentum, MKKP, Jobbik, LMP stb… –, amelyiknek egyike sem érte el a 4,76%-ot. Nyilván érthető, hogy az ő választásuk „elveszett”.

A bejutott, az 5%-os küszöböt megugró pártokra adott szavazatoknak:

- 51,18%-a a Fideszé. 21*0,5118 ≈ 10,53, tehát kerekítve arányos a 11 mandátum.

- 33,21%-a a Tiszáé. 21*0,3321 ≈ 7,0 tehát kerekítve arányos a 7 mandátum.

- 9,06%-a DK-MSZP-Párbeszéd kapta. 21*0,0906 ≈ 1,9, tehát kerekítve arányos a 2 mandátum.

- 7,56%-a Mi Hazánké, 21*0,0756 ≈ 1,6, ami kerekítve inkább lenne 2 mandátum, de hát mivel csak 1 hely maradt, így csak 1 mandátumot kaptak.

Ennél arányosabb nem tudom, hogyan lehetne a rendszer. (Illetve lehetne ennél jobb rendszer is, pl. ami figyelembe venné a másodlagos preferenciákat, vagy az elutasítottságot, de ahhoz bonyolultabb választási módszer kellene.)

(Az EP tagállamokon belül arányos rendszer. Tagállamok között viszont vállaltan nem az, egy kicsit kedvez a kisebb államok irányába. Bár Magyarország csak az EU népességének a 2,14%-át adja – amivel csak 15–16 mandátum lenne az arányos –, az EP mandátumoknak mégis a 2,92%-át kapja meg.)