Hogy működik a 2024es választás Magyarországon?

Magyarországon, a 2024-es választások közül az önkormányzati választás attól függően „működik”, hogy 2023. szeptember 1-én hány fő volt a település lakosságszáma, továbbá, hogy fővárosi kerület, megyei jogú város-e, vagy sem.

Az EP képviselő választás az, ahol országosan azonos szavazólapok vannak, ugyanabból a 11 listából lehet 1-re szavazni.

Ha a lakóhelycímed alapján olyan településen szavazol, ahol – a kérdésben írtak szerint – egyéni választókerületek vannak, akkor ott a 2023. szeptember 1-i lakosságszám meghaladta a tízezer főt.

Ebben az esetben…

1.) Ha a lakóhelycímed alapján Budapesten szavazol

1.) a.) az önkormányzati választás keretében

• egy szavazólapon szavazhatsz egy főpolgármester-jelöltre,

• egy szavazólapon szavazhatsz egy kerületbeli polgármester-jelöltre,

• egy szavazólapon szavazhatsz a fővárosi kerületben egy választókerületbeli önkormányzati képviselő-jelöltre,

• egy szavazólapon szavazhatsz egy fővárosi közgyűlés-jelölt listára.

1.) b.) Az EP választás keretében

• egy szavazólapon szavazhatsz egy EP listára.

2.) Ha a lakóhelycímed alapján megyei jogú városban szavazol

2.) a.) az önkormányzati választás keretében

• egy szavazólapon szavazhatsz egy városi polgármester-jelöltre,

• egy szavazólapon szavazhatsz egy választókerületbeli önkormányzati képviselő-jelöltre,

2.) b.) Az EP választás keretében

• egy szavazólapon szavazhatsz egy EP listára.

3.) Ha a lakóhelycímed alapján nem Budapesten és nem megyei jogú városban szavazol

3.) a.) az önkormányzati választás keretében

• egy szavazólapon szavazhatsz egy városi polgármester-jelöltre,

• egy szavazólapon szavazhatsz egy választókerületbeli önkormányzati képviselő-jelöltre,

• egy szavazólapon szavazhatsz egy vármegyei közgyűlés-jelölt listára.

3.) b.) Az EP választás keretében

• egy szavazólapon szavazhatsz egy EP listára.

Az önkormányzati jelöltek lehetnek függetlenek, illetve, egy vagy több jelölőszervezet által jelöltek; akár egyéni jelöltek, akár listás jelöltek. Jelölőszervezet lehet a közhiteles bírósági nyilvántartásban a választás kitűzésének napján (2024. március 12-én) érvényesen bejegyzett párt, illetve – szakszervezet kivételével – bármelyik civil szervezet, egyesület.

EP listát egy párt, vagy közösen több párt állíthat, olyan, amelyik a választás kitűzésének napján (2024. március 12-én) érvényesen bejegyzett párt volt a közhiteles bírósági nyilvántartásban.

Nem jól érted.

A szavazókör az a helyiség, ahol személyesen szavazni lehet.

Egyéni választókerület az a földrajzi terület, ahol a tízezer lakost meghaladó városban, fővárosi kerületben, ugyanazokra az egyéni képviselőjelöltekre lehet szavazni.

Az egyet úgy értettem, hogy külön szavazólap; a különböző mandátumokra egy-egy külön szavazólapon lehet szavazni.

𝗘𝗴𝘆 𝗸𝘂̈𝗹𝗼̈𝗻 𝘀𝘇𝗮𝘃𝗮𝘇𝗼́𝗹𝗮𝗽𝗼𝗻 𝘀𝘇𝗮𝘃𝗮𝘇𝗵𝗮𝘁 𝗲𝗴𝘆 𝘃𝗮́𝗿𝗺𝗲𝗴𝘆𝗲𝗶 𝗸𝗼̈𝘇𝗴𝘆𝘂̋𝗹𝗲́𝘀𝗶 𝗷𝗲𝗹𝗼̈𝗹𝘁-𝗹𝗶𝘀𝘁𝗮́𝗿𝗮; aki nem Budapesten és nem is megyei jogú városban szavaz.

A vármegyei közgyűlésbe jutáshoz nem egyéni jelöltek vannak, hanem listák; akárcsak a fővárosi közgyűlés szavazólapján, vagy az EP jelöltek szavazólapján.

Pl. itt megnézheted, hogy Nógrád vármegyében 7 vármegyei közgyűlési képviselő lista lesz: [link]

A jelölő szervezet(ek) jelképére, nevére kattintva láthatod, hogy a listán kik, milyen sorrendben szerepelnek.

Ebben a vármegyében a szavazólapon 7 karika lesz, egy-egy karikánál a listát állító párt, pártszövetség rövid és teljes neve, jelképe, és a listán szereplő legfeljebb első 5 jelölt neve, a jelöltség sorrendjében.

Érvényesen, egy listához tartozó karikába rajzolt egymást metsző két vonallal lehet; a vonalak metszéspontjának a karikán belül, vagy a karika körvonalán kell lennie.

𝗘𝗴𝘆 𝗹𝗶𝘀𝘁𝗮́𝗿𝗮 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁 𝗲́𝗿𝘃𝗲́𝗻𝘆𝗲𝘀𝗲𝗻 𝘀𝘇𝗮𝘃𝗮𝘇𝗻𝗶, úgy ahogy van; nem húzhatsz ki nevet, nem írhatsz hozzá, nem változtathatsz a sorrenden.

Amelyik egy jelölőszervezet által állított lista nem kapja meg az összes érvényes a szavazat legalább 5%-át, vagy két jelölőszervezet által közösen állított lista az összes érvényes szavazat legalább 10%-át, illetve három vagy több jelölőszervezet által közösen állított lista az összes érvényes szavazat legalább 15%-át: nem vesz részt a mandátumosztásban. Van egy módszer a mandátumosztásra, ami lényegében szavazatarányos mandátumot biztosít, annyiban eltérve, hogy csak egész számú mandátumot kaphat egy-egy lista. Annyi képviselő jut a közgyűlésbe a lista elejéről, ahány mandátumot kapott a lista.

Lakosságszám függő, hogy egy-egy vármegyében hány fős a vármegyei közgyűlés, összesen mennyi mandátumot osztanak.