Kelet-Európában rendszerváltás után miért nem olyan feltételekkel engedték be a külföldi tőkét, ahogy Kínában?
Kínában azt mondták, anno a 80-as években,hogy igen jöjjön a külföldi tőke, autógyár, ilyen gyár, olyan gyár.De, csak vegyesvállalatként, ami azt jelenti,hogy az állam minden gyártástechnológiához, szabadalomhoz tudáshoz félhivatalos (szürke) módon hozzáférhet és hasznosíthatja.
Kína gyakorlatilag ezzel vált világhatalommá.Ma már megy nekik külföldi technika nélkül is a fejlődés, de a külföldi tőke, technika indította be a fejlődésüket.
Lehet mondani,hogy Csehország meg Lengyelország jobban áll, mint Magyarország, alacsonyabb az áfa, alapvetően jobbak a bérek is.De, ezenkívül a gazdaságuk ugyanúgy nem létezik, mint a magyar.Ugyanúgy nincsenek helyi tulajdonú ipari vagy szolgáltatóvállalatok.Ez pedig az elrontott rendszerváltás miatt van és a külföldi tőke feltétel nélküli kiszolgálása miatt.
Akkor kellett volna az asztalra csapni és megmondani, oké gyertek, de minden tudást, szabadalmat, gyártástechnikát megosztotok.
Más idő, más helyzet, más nagyság.
Elhittük a nyugatiaknak, hogy majd mi is építhetünk cukrászdát Bécsben és fel se merült az emberekben az, hogy alkalmatlan emberek meg tolvaj gazemberek ülnek azokban a pozíciókban ahol az ország sorsáról döntenek majd.
Valószínűleg azért, mert óriási szükség volt rá abban a történelmi pillanatban.
Ugye az történt, hogy a Szovjetunió ÖSSZEOMLOTT, méghozzá nem külső katonai támadás, polgárháború vagy forradalom miatt - hanem GAZDASÁGILAG.
Az egész keleti blokk bedőlt, beadta a kulcsot, miután már évtizedek óta döglődött, a gazdasága versenyképtelenné vált.
A belföldi állami vállalatok veszteségesek és versenyképtelenek voltak, a lakosság kezében egyáltalán nem volt tőke (pont amiatt mert azt a korábbi rendszer államosította, kollektivizálta, állami tulajdonba vonta).
Mivel az állami vállalatok is versenyképtelenek és veszteségesek voltak, a privatizáció sem jelentett igazi megoldást: tulajdonképpen a legtöbb esetben a veszteséget privatizálták.
Akkoriban egyszerűen nem volt más opció, ahonnan tőke áramolhatott volna be a gazdaságba, mint nyugati irányból.
Hogy lehetett volna az egészet sokkal értelmesebben, szabályozottabban, jobban csinálni, az valószínű - de a posztkommunista országokban szinte senki sem tudta, HOGYAN, mivel éppen a fél évszázadnyi kommunizmus (államszocialista nemzetgazdaság) ölte ki a piaci logikát az emberek fejéből.
Se a politikusok, se az újdonsült vállalkozók, se az átlagemberek nem tudták valójában, hogyan kell jól csinálni a kapitalizmust, mivel kommunizmusban nőttek fel és szocializálódtak.
A kínai modell más, ott valójában NEM TÖRTÉNT RENDSZERVÁLTÁS, hanem reformok történtek, ugyannanak az állampártnak (a Kínai Kommunista Pártnak) a vezérlete alatt.
Miért? Mert Kína nem omlott össze gazdaságilag, a Szovjetunióval ellentétben, ezért talpon tudott maradni és az állampárt vezérletével reformokat eszközölni.
2-es és 3-as jól írja. Kínában rend volt és mélyszegénység, és száz meg száz millió munkaerő. Ezért nagyon olcsó volt ott dolgoztatni. A multiknak így is megérte, mert 2 napi kinai bérért az USA-ban egy órát dolgoztak (lehet túlzok, de nagyjából ez az arány).
Az igazság az szerintem, ha mi integrálódni akartunk volna Európába akkor még jobban be kellett volna engedni a külföldi tőkét. Jelenleg is csak nagyon körülményesen tud külföldi termőföldet választani, és ez hatalmas pocséklás, ugyanis a magyar gazdák nem tudják hatékonyan megművelni a földeket. Lehet, hogy a holland befektetők sok termést kivinnének, de ami leesne a kamionról még az is több lenne, mint amit most a magyar mezőgazdaság kitermel. A vámpolitika sosem jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!