A politikában mennyire van jelen a tömegpszichózis jelensége, hogy ha egy személy, párt nagyon sok embert tud megszólítani, pl. békemenet, esetleg holnap a nemzeti meneten, akkor ezzel nagyon megnő a népszerűsége?

Teljesen.

Ajánlom figyelmedbe Karinthy Frigyes: Barabbás című írását.

Úgy gondolom, ez jól bemutatja, mi a tömegpszichózis:

[link]

#3

Szívesen, örülök, hogy érdekesnek találtad! #2 voltam

Ott van az minden filmben. Tudnék mesélni nagyon sokat, főleg politikai témájú filmekről. Van egy egészen különleges is. Egy cia ügynök lakását elfoglalják egy generáció (lánya,apja,nagyszűlők). Ráadásul afroamerikaiak.

A cia ügynök feljelentést tesz, és megtudja nem rakhatja ki őket a jog, nem a lakástulajdonost védi, hanem a foglalókat.

A cia ügynök úgy rájuk ijeszt az afroamerikai családfőjére, hogy megígéri azonnal elhagyják a lakást. Azt mondja maradhatnak, amíg a lánya megszűli a gyereket. A film végén a cia ügynök (Kevin Costner), vacsorát készít időközben a lány megszűlt már csomagolni készülnek. - Minek mennének, hiszen van itt elég hely, étel. A családfő a kezébe adják a babát. - Az ön keresztnevét kapja. - De hiszen lány. - Nem számít, ha ön kirak minket...

(Hajrá lakásfoglalók, olyan megható a történet)

Szerintem nagyon keveritek a dolgokat.

A tömegpszichózis az a tömegBEN alakul ki és nem amikor valaki látja hogy máshol, mások tömegben valamit csinálnak. Akkor minden egyes közvetítésnél egy sportmeccsen a hatalmas stadionokból az összes otthon ülő pszichózisban kellene szenvedjen.

Az, hogy sokan mennek és állnak ki valaki mellett abból nem tömegpszichózis alakul ki, egyszerűen aki szimpatizál velük az láthatja, hogy sokan mások is ezt teszik, aki meg ellenérzésekkel van irántuk az meggondolhatja, hogy miképp viselkedjen legközelebb, hiszen még sem csak páran vannak, mint ahogy eredetileg gondolta.

Attól mert lát egy hatalmas tömeget nem lesz semmiféle pszichózisa senkinek. Hacsak nem éppen ellene rohan az a tömeg. De azt sem tömegpszichózisnak nevezik.

"A cia ügynök feljelentést tesz, és megtudja nem rakhatja ki őket a jog, nem a lakástulajdonost védi, hanem a foglalókat."

Már ez is egy tipikus példája az olyan tömegesen elterjedt tévhiteknek, amiket az emberek jól beszpnak.

Magyar jogban egy ilyen eset akkor valósul meg, ha a lakáshasználó már legalább 1 évig használja az adott dolgot. Akkor is a tulaj szemszögéből annyi a jelentősége, hogy a birtokvédelmet nem a jegyzőtől kell kérnie, hanem a bíróságtól.