A múlt század elején Budapest világszinten is a zsidóság egyik központja volt?

A 2. században kitört zsidó felkelést a rómaiaknak 3 és fél év után, véres harcokkal sikerül leverni, és megtorlásul is zsidók teljes kiírtása is felmerült, ami nem történt meg, de annak a felkelésnek lett a következménye, hogy a zsidók egy része önként, egy részük pedig kényszerből elhagyta Izrael földjét, és kúlönböző területeken letelepedve, évszázadokon keresztül megőrízték a vallásulat.

A 20. század elején Izrael állam nem létezik, Palesztina angol gyarmat, területén főleg arabok élnek.

A zsidóság zöme Európában él ekkor, de az évszázadok alatt többször is tömegesen váltottak országot, pl a lengyel zsidóság Spanyolországból menekült át az inkvizíció üldözése elől.

A zsidók tehát szétszóródva, ugyanakkor közösséget alkotva éltek Európa szerte, és Észak-Amerikában.

Létszámuk több millió, csak Lengyelország területén kb 3 millió zsidó élt.

Budapestnek is megvolt a zsidó közössége, és sok zsidó élt vidéken is, de ez nem magyar sajátosság volt.

A zsidóság az évszázadok során asszimilálódott a befogadó nemzetekkel, ugyanakkor a vallásuk egy nemzeteken átívelő kapocs is volt.

A Judapest elnevezés azonban inkább utólag kitalált gúnynév.

Radnóti a numerus clausus miatt nem fért be az ELTE-re, így került Szegedre, ahol befért, pedig Szegeden is jelentős volt a zsidóság aránya. (Pl. a Nagyzsinagóga és a Fogadalmi Templom felépülése közötti időben a Nagyzsinagóga volt a legnagyobb befogadóképességű hitéleti épület Szegeden) Ebből arra következtetek, hogy Budapesten volt a legnagyobb a zsidók aránya, a legalábbis az értelmiség körében.

A "zsidóság központja" biztos nem volt, legfeljebb a magyarországi neológ zsidóságé. Bár mondjuk a neológia fő ideológusa a szegedi rabbi volt (Lőw Lipót, majd a fia Emmánuel). Talán anyagi értelemben volt Budapest a központ: a legazdagabb zsidó iparmágnások ott éltek.

Dehogy nem állított.

"Most már értem miért mondták sokan "Judapest"-nek, hát tényleg nagyon erős volt a jelenlétük,"