Miért nem térült meg az országba fektetett tőke?

Az államosítások idején a társadalom ipari és mezőgazdasági tőkés rétege kényszerből teljes vagyonát "befektette" az országba. Ahogy utána egy teljes életük munkáját is.

Akkor mára miért nem látja azt a (kényszer)befektetett tőkét és eredményét sem az eredeti jogos tulajdonos, sem a lakosság nem érzékeli hogy jobb lenne tőle a sorsa?

Akkor miért nem előztük meg Ausztriát, ahol a tőke maradt a jogos tulajdonosoké? Hisz állítólagos "szakértők" kezébe került a hatalom, függetlenül attól hogy államosítások történtek-e vagy utána rendszerváltás.

Nem írtam volna ki ezt a kérdést, ha a "szakértők" tényleg úgy kezelték volna az ellopott tőkét, hogy mára minimum osztrák színvonalon élne a lakosság. De a diktatúra színvonalán sem élünk. Hanem az ország összeszerelő üzemekből álló gyarmattá süllyedt.

Ezért szükségtelen kerítést építeni az osztrák határra a nyugati orvosok és pedagógusok Magyarországra történő vándorlásának megakadályozása érdekében.

A rendszerváltás jobban elárulta a szüleimet mint a szocializmus. Mert a szocializmus az ellopott tőke és szabadság helyébe azért létrehozott nekik és a társadalomnak egy viszonylag elégedett életszínvonalat. Míg a rendszerváltás még csak az ellopott tőkét sem adta vissza nekik. És a társadalom is rosszabbul él mint a diktatúrában.

Van egy könyv, "Zürichi axiómák" címmel, de a könyv nélkül is mindenki rájöhetett arra a szabályra, hogy ha egy befektetésen veszítesz, akkor szállj ki és soha többé ne fektess be abba tőkét, időt vagy munkát. Vagyis ne ess a játékfüggők csapdájába, hogy a vesztés ellenére újra és újra befektetsz, hátha mégsem pénznyelő automata vagy feneketlen kút az ország és hátha majd megtérül. Na még egy kis munkát fektessünk be, ahogy na még egy kis pénzt is adók formájában. De az egykori államosított ország a mai napig is csak egy pénznyelő automatához hasonlít. Vagyis nem csak nem térül meg az eddig befektetett vagy kényszerbefektetett munka, tőke és idő, de a lakosság egyre rosszabbul él. Egyre rosszabbul élni munka, idő és pénz befektetése nélkül is lehet.

Mi erre a megoldás?

Persze egyik az, hogy akár Krokodil Dundi üzemmódban is, de kivonulni a társadalomból. Aminek egy előnye biztos hogy van: Tovább nem szóród a feneketlen kútba a munkádat, idődet és pénzedet, vagyis a tőkét. És további veszteség nem ér. Mint amikor egy korrupttá romlott vállalkozásból kimentesz a tőkédből amit csak lehet, majd az utcán állva fellélegzel, hogy így legalább nem szegényedsz tovább.

Netán van más megoldás is?

Mert a svájci befektetőkről íródott "Zürichi axiómák" szerint kizárólag a kiszállás a megoldás ilyen esetben. Mi magyarok találékonyak vagyunk, ezért írtam ki a kérdést, hátha...

Mi magyarok annyi munkát, időt és pénzt (kényszer)befektettünk az országba, hogy rég le kellett volna köröznünk nyugatot is. Például Ausztriát. Ennek ellenére mára az egykori gyűlölt diktatúrát sem köröztük le.