Hogy kell értelmezni ezt a bérstatisztikát?

Nem teljesen, jövedelem nem csak a munkabér lehet.

Benne van, aki mondjuk végig dolgozott túlórákkal, és az is, aki 11 vagy kevesebbet hónapot dolgozott, vagy más formában szerzett jövedelmet. De pont az a lényeg, hogy mindeki benne van, aki rendelkezett valamilyen jövedelemmel.

Viszont itt egy másik lista (szintén 2020-ig), ami tartalmazza a csak munkaviszonyból származó jövedelmet.

[link]

"azaz az emberek kevesebb mint 10%-a keres csak ennyit?"

Nem kevesebb, hanem pontosan a 10%-a.

Már megszünt a decilis szerinti mérés, helyette kvintilis (ötöd) van.

[link]

[link]

"Jövedelmi ötödök: a népesség egy főre jutó éves nettó jövedelme alapján sorba rendezett ötödei."

"nagyon hihetetlennek tűnik"

Pedig ez ennyi. Az átlagbér módszertani számítása jelentősen eltér. Csak a mintavételezés idején aktív munkaviszonnyal rendelkezőket számolja, és bizonyos csoportokat kihagynak a statisztikából.

Itt viszont a teljes népesség benne van. Akár napi bejelentéssel, szezonális munkával, betegszabadsággal. De összegezve ez az összes, amit az emberek egy év alatt keresnek. Bár a módszertan nem írja pontosan mit is ért "népesség" alatt, hogy a gyerekek, hajléktalanok, munkanélküliek benne vannak-e.

Csak egy példa: 500+ fős multinál dolgozunk, most volt az éves tájékoztató.

Tavaly elküdtek 80 főt a gyártó sorról, és felvettek 3 mérnököt. A béremelés párszáz forint. Ennek ellenére a cégnél az átlagbér jelentősen növekedett.

Ez a statisztika ugyanilyen. Szoktam vele viccelődni, hogy először csak 300 ezer volt az átlagbér, aztán hozzaadták a Lölöét is, így kijött a 600.

7:

Szerinted Mészáros Lőrinc munkabérként vesz ki a cégeiből pénzt és adózik utána 43%-ot, mikor osztalékként 15% adóval is megúszhatná? Ezt az érvelést sosem értettem. Egy beosztott vezető magas bérrel persze kereshet az átlagnál többet, de egy tulajdonos miért munkaviszonyként akarna meggazdagodni a vállalkozásából.