Halálbüntetés a gyakorlatban ?

Én csak teljesen egyértelmű esetben adnék halálbüntetést, akinél minden kétséget kizáró bizonyíték van. Pl ott a norvég tömeggyilkos, Breivik. Nála 100%, h ő követte el a gyilkosságokat, tehát nincs esély rá, h tévesen ítélik el. Olyan esetekre maradna az életfogyt, ahol bármi pici esély van az ártatlanságra. Tehát se videó nincs, se sok szemtanú, se semmi ilyesmi, ami egyértelműsítené.

A kérdés inkább az, h melyik a nagyobb büntetés? 20-30-40 év bezárva, a szabadulás reménye nélkül, vagy az azonnali halál?

Én a Kádár-rendszer ismérveit nagyon megfelelőnek találom.

1.) Szándékos emberölés minősített esete. Tehát aljas indokból mint például pénzért, vagy például különös kegyetlenséggel, stb ...

2.) A tényleges életfogytiglan értelmetlen. Régen 20 év volt, majd 20 év után FELTÉTELESEN szabadlábra helyezték, és a "feltételes" élete végéig tartott.

3.) Elég nehéz egy szándékos emberölés ügyében tévedni, ha minősített esetről beszélünk. Ott a nyomozóhatóság már nem csak azt bizonyítja hogy ki követte el, hanem azt is, hogy miért!

És amit kevesen tudnak a Kádár-rendszerről, a halálbüntetés kapcsán:

A jogerősen halálra ítéltek alig egytizedét végezték ki, mert egy olyan személy volt az országban, akinek joga volt a törvények fölé helyezve magát felülbírálni bármiféle bírósági ítéletet, mindenféle indoklás nélkül.

Ez pedig az elnöki tanács elnöke volt, vagyis Kádár. Minden halálbüntetés anyaga hozzá került kontrollra akkor is, ha az elítélt nem folyamodott kegyelemért.

DK-s

Az Elnöki Tanács tagja volt Kádár, de az elnöke nem ő volt:

[link]

Kádár idejében Dobi István (1952–1967) és Losonczi Pál (1967–1987) volt az Elnöki Tanács elnöke.

Tilosban parkolásért, gyorshajtásért, szabálytalan előzésért, tiltott helyen cigizésért, kéne elsősórban halálbűntetést adni.

Ja és a gyakorin az oknélküli törlésekért.

1) Halálbüntetést értelemszerűen gyilkosságért kell kiszabni.

2) Az életfogytiglani börtönnek nem látom értelmét, meg úgy általában a börtönnek sem.

3) Tévedés esetén a bírót kell kivégezni.

#3-nak:

Igazad van, összekevertem két beosztást. Nem az elnöki tanács elnökének volt ez a joga, hanem az MSZMP KB első titkárának.

Vagyis Kádarnak.

Arra emlékeztem, hogy a telj-hatalommal felruházott pozíció mindig az övé volt.

5

És mi van ha egy bűnözőt gyilkolnak le?

#5-nek:

A 3-as pontod következtében egy bíró sem szabna ki halálbüntetést.

ma 13:21

Nem értem.

ma 13:36

Ha teljesen biztosak a dolgukban, akkor nyugodtan elítélhetik a vádlottat. Ha nem teljesen biztosak benne, akkor eddig se kellett volna könnyedén osztogatniuk.

9

Mit nem értesz ?