Ki tudná összefogni az ellenzéket?

#10 Te most kevered a saját állításodat, hogy egy tisztán listás választásnál az ellenzék összeállva megakadályozta volna, hogy a fidesz alakíthasson kormányt azzal, hogy a mostani választási rendszerben elnyert mandátumokkal a parlamentben összeállva megakadályozhatták volna a fidesz kormányra kerülését.

Pont az a lényeg, hogy NEM tisztán listás választás van nálunk, ha az lett volna akkor nem ilyen mandátumarányok lettek volna és a szavazók sem így szavaztak volna.

"A mondandód végére meg annyit, hogy most pont arról beszélünk, hogy egy más választási rendszerben az ellenzéknek nem kellene közösen indulni, összefognia meg csak a bejutás után kellenne. "

Sokszor írtam már le itt is, hogy pont a mostani választási rendszerben nem kell senkinek összefognia senkivel. Az egyéni körzetek a döntők a választás szempontjából és ott nem kell abszolút többség a győzelemhez. Csak a legtöbb szavazatot kell megszerezni a párt jelöltjeinek. Ez lehet akár 31% is ha eggyel több szavazatot kaptak mint a következő jelölt. És itt jön a képbe hogy ez miért nem jó neked - mert a jelöltjeitek nem tudnak több szavazatot szerezni a fideszes jelöltnél. Nem a választási rendszer miatt hanem mert nem tudnak az ellenzéki pártok jobb jelöltet felkínálni, az emberek még sem elégedetlenek a fideszes jelöltekkel, a fidesszel magával sem olyan mértékben ahogy azt te is próbálod láttatni.

Pont ezért jó a vegyes rendszer, mert nem csak az számít hogy ki-kivel fog össze hanem az is hogy valójában kinek, kinek a jelöltjének van elég nagy támogatottsága. Ha előre összeállnak, mint legutóbb az ellenzéki összefogás, ott már konkrétan az látszik, hogy az adott egyéni körzetben ezt támogatták/őt támogatták többen vagy más jelöltet. Így lehetett hogy 19 egyéni körzetet az összefogás vitt el. Ott az emberek konkrétan ezt a döntést hozták meg - de a többi 87 egyéni körzetben meg nemet mondtak rájuk.

Tisztán listás választásnál a szavazók is másképp hozzák meg a döntéseiket. Azt hinni, hogy akkor ugyanezek a szavazatarányok lettek volna éppen olyan butaság, mint hogy korábban azt hittétek majd ha minden ellenzéki párt összeáll akkor a korábban rájuk leadott szavazatok is összeadódnak. Csakhogy a szavazók nem ilyenek, ha más a választási helyzet akkor bizony másképpen döntenek.

Nem nem, én nem a mandátumokkal számoltam, hanem a listára leadott szavazatokkal. És 14-18 igenis az volt a helyzet, hogy ott volt a fidesz 45%-kal, míg az ellenzék 55%-kal a parlamentben.

Most nyílván csak ebből az eredményből tudok kiindulni, nem egy meg sem történt választás eredményeiből.

Én tudom, hogy milyen választás van nálunk, te(?) hoztad fel példának Lengyelországot, ahol csak listás választás van. Ha ott is vegyes rendszer van közel sem biztos, hogy nyertek volna, hiszen egymás ellen is indulnak, míg a Pis nevezve behúzza az első helyet, ahogy nálunk a fidesz.

Abban nincs vita köztünk, hogy jobb ellenzéki pártok kellenének, normális programokkal. De ebben a rendszerben ők sem tudnának igazán boldogulni, kicsinálnák végül őket. Lásd Jobbik. Mit ért el a 20%-ával? 0 egyéni körzetre volt elég. Vicc ez a választási rendszer. Igen, magas a fidesz támogatottsága, de közel sem akkora, mint amekkora túlhatalmuk van.

#12 Lengyelországot nem én hoztam fel példának, keversz valakivel.

A lényeget nem érted meg, akkor 2014-ben és 2018-ban azért lett annyi a listás szavazatok aránya mert olyan választási rendszerünk volt. Ha változna a rendszer akkor mások lennének az arányok, mert akkor az emberek más szempont szerint döntöttek volna.

Sokan pl. megosztották a szavazatukat - családtagom is - a listán a fidesz-kdnp-re szavazott de egyéniben a jobbikos jelöltre. Barátaink között is volt aki egyéniben ugyan a fideszes jelöltre szavazott de listán már az lmp-re. Ha viszont tisztán csak listás szavazás lett volna akkor lehet, hogy más lett volna a döntésük.

Most nagyon könnyen le lehetne váltani a kormányt. Pont ezért hallod az ellenzéktől minden választás előtt, hogy ők most már ezt meg azt fogják azonnal tenni, hiszen győznek és még 2/3-k is lesz talán - mert lehetne. Csak nem tudnak hozzá elég szavazót szerezni és ennek jól láthatóan pont az az akadálya, hogy összeálltak, miközben a pártok maguk teljesen ellentétes dolgokat hirdettek korábban.

" De ebben a rendszerben ők sem tudnának igazán boldogulni, kicsinálnák végül őket. Lásd Jobbik. Mit ért el a 20%-ával? 0 egyéni körzetre volt elég."

Pont ez a lényege a vegyes rendszernek, hogy sem az nem jelenik meg benne mint a csak egyéni körzeteken alapuló rendszerben a briteknél, hogy aki nem tud egy egész körzetben többséget szerezni az akkor sem jut be a parlamentbe ha amúgy 20% a támogatottságuk, meg az sem jelenik meg benne mint a tisztán listás választásokon, hogy az emberek a jelöltek személyébe egyáltalán nem tudnak beleszólni és a jelöltek közvetlenül egyáltalán nem felelősek a választóiknak, hiszen listáról jutottak be és a lista neveit, sorrendjét nem a választók döntik el.

De nyugodtan megnézheted pl. a francia választási rendszert is ahol a tisztán listás szavazás alapján pl. 2017-ben a Köztársaság lendületben párt a 43%-kal végül 308 mandátumot szerzett, de a Republikánusok 22%-kal már nem 157 mandátumot kaptak arányosan, hanem csak 112-t és a nagy rivális a Nemzeti Front meg alig 8 mandátumhoz jutott az 57 mandátum helyett ami arányában járhatott volna nekik a 8% feletti eredményükért - ha a győztes által szerzett szavazatok és mandátumok arányát nézzük.

A jobbik ugyan egy-egy körzetben nem tudott jelöltet szerezni, ellenben ott lehettek a parlamentben 23 képviselővel és összességében 12%-a a mandátumoknak az övék lett. Ezt tudták elérni. Az unió tagországai között is nagyon sokféle választási rendszer van és volt rá cikk amiben megpróbálták a magyar szavazatszámokkal megnézni az eredményeket. Minden esetben a vége fidesz kormány volt, csak éppen nem volt meg mindig a 2/3-os többség. Szerintem nézd ezt meg:

[link]

[link]