Ha a demokratikus ellenzék a Fidesz önkényes és illegitim választási törvény módosítása óta 2014-től bojkottálta volna az általános választásokat, akkor elérte volna, hogy az EU nyomást gyakoroljon a demokrácia visszaállítására Magyarországon?

Az EU-t ki is tessékelnénk az országból, ha beleszólna ilyen mértékben a belügybe.

Sőt, polgárháború is lenne.

Kérdező

A választásokat 2010-ben nyerte meg - a korábbi választási törvény szerint - a fidesz-kdnp olyan többséggel, hogy a parlamentben meg volt a szükséges 2/3-os többségük mind az alkotmány megváltoztatásához, mind a választási törvény megváltoztatásához.

EZ a demokrácia, hogy a választáson kéred az emberek felhatalmazását, ők ezt megadják, többséget szerzel és élsz a parlamentben ezzel a többségeddel, új törvényeket hozol.

Az alkotmány is a fennálló törvények szerint lett megváltoztatva = legitim és a választási törvények is. A választási törvény szerint már volt 3 parlamenti választás, mindegyiknél ott voltak a nemzetközi megfigyelők is, a pártok képviselői is. Mindegyik választáson a parlamentbe bejutottak akkor ellenzéki pártok jelöltkjei is egyéni körzetből és listáról egyaránt. Vagyis lehet nyerni ellenzékiként is a választáson.

Hogy nem lett többségük a parlamentben az kizárólag a szavazókon múlt. Nincs olyan választási törvény ahol a szavazók 53%-os szavazatával ne a fidesz-kdnp alapíthatott volna kormányt. Nincs ilyen. Ezzel szemben rengeteg olyan választási törvény létezik amivel még nagyobb többsége lenne a kormánypártoknak a parlamentben mint a mostani.

Jelenleg 9 párt képviselője ül a parlamentben. Kilenc párté és nem 1 párté. Attól mert nem sikerül nektek többséget szereznetek nem lesz egypárt rendszer. Csak azt jelenti, hogy a jelöltjeitek nem kellenek az embereknek ennyi idő után sem.

Értelmes ember már rég levonta volna a tanulságot, hogy akkor más jelöltekkel kellene megpróbálni mert velük nem megy.

#5 Az alkotmány újraírása 1990. óta kötelezettsége lett volna az összes parlamenti ciklusnak. Már 1994. után volt tervezete rá az akkori mszp-szdsz 2/3-os többségének, az alapot meg is tárgyalták, csak aztán a két kormánypárt közötti belső viták miatt nem volt parlament elé víve, mert úgy se szavazták volna meg.

A fidesz szándéka volt 1998-2002. között is, megfelelő többsége nem volt hozzá. Az alkotmányozás folyt az ellenzéki időszakuk alatt is és a fidesz mindig is azt mondta, hogy megfelelő többség esetén lesz végre új alkotmány az ideiglenesnek szánt alkotmány helyett. Ehhez készen is állt a tervezet. A felhatalmazást megkapták a törvény megalkotásához.

"A demokratikus eltörölt alkotmány szellemében (Sólyom László értekezett erről) a parlamenti ellenzéki pártokat és társadalmi szervezeteket is be kell vonni az alkotmányozás és választási törvény módosítás eljárásrendjébe. És konszenzusos elemeket kell elfogadni benne."

Te nem érted a demokráciát.

A parlamenti választáson NEM azért kap felhatalmazást egy politikai szövetség, hogy utána azt csinálja amit nem az ő szavazói szeretnének hanem a kisebbségbe került ellenzéke. Azért van 2/3-os többséghez kötve az alkotmány módosítása, mert így lesz elegendő felhatalmazás a képviselők mögött akik erről döntenek. Nem számít, hogy az 1 pártból vagy 8 pártból jön össze, a választók számítanak akik a megválasztott képviselők mögött állnak.

Volt róla társadalmi vita, volt róla vita a parlamentben is a pártok között - az ellenzék egyes pártjai ezen szándékosan nem vettek részt. Ezzel nem a fidesz zárta ki őket a vitából, őket nem érdekelte hogy részt vegyenek benne.

Olyan meg nincsen, hogy "És konszenzusos elemeket kell elfogadni benne.". Nem kell. Bármi amit elfogadnak annak meg kell lennie a 2/3-os támogatottságának a parlamentben. Pont.

"Egy demokratikus rendszerben az alkotmányozó nemzetgyűlés feladata az új alkotmány megalkotása, valamint a népnek szentesíteni kell ezt a törvényt külön. Mindezek elmaradtak."

Nem, nem az. Ez lehet egy módja, de nem kell hogy az legyen és a magyar törvényekben semmi ilyen nem is szerepelt. Egyetlen kormányzati ciklusban sem gondolkodtak hasonlóban, holott megpróbálkoztak alkotmány írásával. Ha nem kellett alkotmányozó nemzetgyűlés hozzá 1994-1998 között akkor nem kellett 2010-2014 között sem.