Budapest csődközeli helyzetének okáról mi lehet közelebb az igazsághoz? Kari tényleg eltapsolt többszáz milliárdot?

Milyen csődközeli helyzetéhez? :)

Bezzeg az ország többi része..

Normális kérdés normális választ kíván. Ahhoz, hogy megértsük Budapest gazdálkodási gondjait, érdemes megnőzni annak előtörténetét is. Most távolabbról nekiindulva így nézett ki Tarlós utolsó 3 évében a fővárosi költségvetés:

2017-ben: bevételek 252 mrd, kiadások 440 mrd, egyenleg - 187 mrd

2018-ban: bevétel 251 mrd, kiadás 408 mrd, egyenleg -158 mrd

2019-ben: bevétel 285 mrd, kiadás 422 mrd, egyenleg -137 mrd

Látható, hogy minden évben súlyos milliárdos mínuszban volt a főváros. Ezt akkor hogyan oldották meg? Egyrészt hitelfelvétellel, másrészt kormányzati támogatásokkal, harmadrészt pedig az értékpapír állomány bevételeiből és/vagy értékesítéséből/cseréjéből. Ennek ellenére Budapest adóssága már felfutó pályán volt és általánosságban elmondható volt, hogy nagyobb projektet a főváros önerőből nem, vagy csak nehezen tud teljesíteni, azokhoz kell a kormány.

Ezek azért fontos megállapítások, mert ha olvasgatsz a témában, akkor a kormánybarát kommunikációt elemezve belebotolhatsz egy bizonyos "Tarlós 200 milliárd megtakarítást hagyott hátra" dumába. Nekem erről megvan a véleményem, itt olvashatsz róla a 31-es hozzászólásban egyéb témákkal együtt: https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__12..

Amit kronológiailag fontos tisztázni, hogy 2020-ban a főváros rengeteg turizmusból származó bevételtől esett el, illetve a kormány is elvonta, vagy felfüggesztette a bevételeit, úgymint a gépjármúadót és az iparűzési adó egy részét (nem az egészet). Ugyanez történt bevételek egy másik részével is pl. parkolási díjakkal, miközben megtiltották az önkormányzatoknak, hogy ők maguk adót emelhessenek. Ezek az elvonások 2021-ben és 2022-ben is életben maradtak, amik így hosszútávon is csökkentették a főváros (és szinte minden más önkormányzat) bevételeit. És amikor azt mondom, hogy csökkentek a bevételek, azt értsd úgy, hogy a sokkal több bevételhez is hozzáférhetett volna a főváros, ha nem lettek volna ezek a korlátozások. Az infláció okán Ft összegben kifejezve természetesen minden nőtt, ezért nagyon fontos, hogy mikor tájékozódni próbálsz a témában, akkor ne csak azt nézd, hogy az adott bevétel hogyan változott, hanem azt is, hogy mellette a költségek is hogyan változtak és ezeknek mi az egyenlege.

Apropó költségek, értelemszerűen a fővárost is érinti és érintette az infláció, ahogy azok a különleges költségek is, amiket a COVID, vagy éppen a tavalyi energiaválság eredményezett. Ezek kompenzációjára a kormány általában szokott pénzt osztogatni, de ezekből Budapest rendre (indoklás nélkül) kiesett.

Most legforróbban a szolidaritási hozzájáruláson megy a vita, ami míg 2019-ben 10 milliárd volt a főváros számára (mint fizetendő adó a kormány felé), addig idén 58 milliárd lett. Ennek hatására megtörtént az, ami eddig sosem, márpedig az, hogy Budapesttől több pénzt von el a kormány, mint amennyi támogatást megad, így pedig Budapest nettó befizetője lett az államháztartásnak, ami viszont még a törvényt is sérti. Ezt a bíróság is kimondta, de jelenleg is mennek a pereskedések.

Egyébként a kormány szűkmarkú támogatásai már Tarlós idejében is problémások voltak pl. a BKK esetében, ahol évente fix 12 milliárddal szállt be a kormány (egészen a mai napig egyébként), míg infláció és sok egyéb költségnövekmény attól még létezik a világon, de azokat évről évre a fővárosnak kell kigazdálkodnia.

Nem megyek bele mélyen a számokba, mert egyébként sem elemeztem évről évre a főváros cash flow-ját, de ha össze kéne foglaljam, akkor a következőket emelném ki:

1. A fővárosnak mind 2020-ban a COVID miatt, mind pedig 2022-ben az energiaválság miatt nagyon meglódultak a kiadásai.

2. A kormány számos bevételi forrását vagy elvonta, vagy felfüggesztette.

3. A kormány megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek, szóval az, hogy a költségvetés kibillenését a bevételi oldalon orvosolják, az lehetetlen lett.

4. Ezzel szemben a kormány tényszerűen alultámogatta (ha egyáltalán nevezhetjük így a támogatás teljes hiányát) a fővárost, miközben pedig növelte annak adóterhét és így az a precedens nélküli állapot alakult ki, hogy a főváros nettó befizetőjévé vált a kormánynak.

5. Ezt az egész szituációt még szorozzuk meg az elmúlt évek inflációjával.

6. Ezt az egészet szorozzuk meg azzal is, hogy az EU-ban nálunk a legmagasabb a jegybanki alapkamat, ami Isten tudja hogyan növelheti a főváros pénzügyi költségeit, de biztos vagyok benne, hogy az is milliárdokban mérhető.

7. Ezzel szemben, mikor a kormány kommunikációját hallgatom, akkor olyanokat hallok, hogy "nem kellene műanyag karókra pazarolni a pénzt", meghogy "bezzeg tanácsadókra és főnöki fizetésemelésre telik", amik persze jogos kifogások, de aligha okolhatók ezek a milliós tételek a százmilliárdos Budapest költségvetési gondjaiért, avagy másképp fogalmazva, nem azzal lesz érdemben kevesebb a vízszámla gondunk, hogy naponta egy pohárral kevesebbet iszunk, hanem attól, hogy megszüntetjük a csőtörést.