Az ingatlanpiac miatt miért van ekkora hiszti Magyarországon?

A hiszti valóban indokoltatlan:

" A K&H biztos jövő legújabb kutatása szerint a 30–59 éves korosztályban a saját lakással rendelkezők aránya 64 százalékról 75 százalékra nőtt."

[link]

"gyakorlatilag olyan értékű javakat kaptak az emberek, aminek az értékét nem termelték ki."

Kamu. Akkoriban még termeltek az emberek, ez a rendszerváltással szűnt meg.

Neked bizonyára van, te nem panaszkodsz, szerinted csak hiszti. Örülj neki.

Akinek nincs, az panaszkodik, mert annak nehéz.

#1: Egyrészt a felmérés egy kb. 1000 fős ügyfél mintából van, mert így működnek az ilyen felmérések.

Másrészt, ezek közül is, ha sajátnak tekintjük azt, amikor van még rá 10 év hitel. Most "akciósan" átlagos 8% THM-re. S amíg ezt a hitelt fizeti, átlag havi 160 ezres törlesztővel, addig más dolgokra kevésbé jut, a nettó 370 ezres magyar átlagfizetésből. Ha ketten vannak párban, akkor könnyebb. Amíg együtt vannak.

Nagyon nehéz a XXI. században megmondani, ki termelt ki mit. Ha az összes nyomorgó, aki harmadik világbeli országokban él, lakást, élelemezést, iskoláztatást kapna ,,ingyen'', az méltatlan lenne-e vagy sem? Ha marad a nyomor, akkor maradnak az erdőirtások, szűzföldfeltörések is, vagyis az állati korokozók emberre való átugrásának veszélye magas marad, ez pedig a mai globalizáltság mellett világjárványok rendszeres felbukkanását jelenti. Akkor persze meg jön a nyigás, hogy az állam segítse ki a magánvállalkozásokat. Igazából azt az állapotot, amikor az állam ennek igyekszik elébe menni, és egy világjárvány okozta gazdasági kárt megelőzve annak töredékéért eleve kiküszöböli a mélynyomort, tekinthetjük úgy is, hogy az állam mintegy ,,külső költségnek'', externáliának tekinti magát a mélynyomort mint olyat, és a külső költségekkel szembe eleve azok kiküszöbölésére törekszik.

Tulajdonképp ez megfeel a hétköznapi életből általánosított tapasztalatnak. A kabát, csizma se a padlóra kerül, hanem fogast, lábbelitartót ,,kap'', nem lérdezzük, hogy ,,megdologoznak-e'' érte, hanem valahogy csak úgy vesszük hogy a padlüra dobott kabát, csizma az ,,rendetlenség'', és a rendetlenséből előbb-utóbb valami ,,nagy baj'' származik. Ezek a hétköznapokban csak homályosan kimondott érzetek valójában komoly közgazdasági törvények kisléptékű lenyomatai. Ugye nevetséges a fogyatékos gyerek, aki belerúg a saját széthagyott tárgyaiba. Pedig Magyaroszág és a világ pont valami ilyesmit tesz. Nem akkor kell nyígani, amikor a mentő már be sem mer menni a nyomortelepre, csak rendőri felvezetéssel, és áll a bál hogy emgint meghalt valaki. A társadalom működésének egyszerűen költségei vannak, ezeket lehet halogatni, majd rétegeket feláldozni, de általában abból csak rosszabb lesz. Nyilván a történet nem ekkor kezdődött, hanem amikor valamikor a 80-as évek közepén (ami mögött amúgy még régebbi döntéssek huzodnak meg) nagyjából a népesség egy részének feláldozása mellett döntöttek (ami persze igazából a rendszerváltás után vette fel teljessé vált formáját, a társadalom kettészakadását).

Tömören összefoglalva: igazából a legalább százezer éves ,,törpapa-módszernél'' jobban valahogy igazán nem talált fel az emberiség. A törpök felhúznak együtt egy csomó gombaházat, mindenki nagyjából azt teszi amire alkatilag való, aztán mindenki kap egyet. Nem szarakodnak járványokkal meg betegségekkel meg legyengült törpökkel meg olyan rétegekkel akiknek már veszitenivalója sincs. Házat meg a nagy asztalnál kaját kapnak és kész, amit az akkori helyi tudomány nyújtani tud mindekinek, és nem tűrhetik el hogy valaki lebetegedjék éhezés hajléktalanság meg ilyen szarságok miatt.

Bocsánat, kicsit konkrétabbra fordítva a szót, én valahogy nem nagyon láttam, hogy a cigánytelepeken csupa fogalmatlan ember lenne, akik valami logikus ok miatt nyomorognak. Sok a sodródó, de azt nem mondanám, hogy alapból pszichopatákkal lenne tele. A klasszikus Durkheim-i anóma tünetei vannak jelen. A legtöbb gyerek és asszony amúgy képes lenne közösségépítésre, mármint ha nem eleve egy amortizálódott, önmagát ukratermelő mokuskerékbe születne bele. A kommunisták megsejtettek valami komolyabb igazságot ezzel kapcsolatban, bár sajnos a lényeget maguk is képtelenek voltak megvalósítani (nagyjából egy töredékét talán). Mindenestre a nyomor leginkább pazarlásnak tekinthető. Nem hatékony a nyomor nemzedékről nemzedékre való újratermelését hagyni, ennél sokkal többet lehetne tenni, és erre bizonyosan van valami vizió.

Ez hülyeség, mert csak akkor és ott van piacgazdaság ahol az állam nem szól bele.

Ez nem piacgazdaság hogy mindent megszabnak , meghatároznak .

Eltorzult minden.

A csok-kal is beleszóltak a piacgazdaságba.

De bármi amibe az állam belekontárkodik az már nem piaci alap.

A mezőgazdaságot is támogatja , már az se piaci alapokat követ.

Szóval ez pont olyan mint a szocialista rendszer volt.

Tudom hogy sokan nem értenek ezzel egyet de akkor is ez van.