Miért nem állították vissza a rendszerváltás idején a nemesi címeket Magyarországon?

Mert nem a feudális királyság rendszeréhez tértek vissza, hanem egy modern, demokratikus, parlamentáris, polgári, kapitalista Magyarország megteremtésében gondolkodtak. Egy ilyen rendszerben nincs funkciója a nemesi címeknek, azok helye a történelmi hagyományokban van. Az, hogy a rendszerváltás céljai mennyiben valósultak meg, az nem érinti azt a tényt így visszamenőleg, hogy a rendszerváltó magyar társadalom többségének eszébe sem jutott, hogy a nemesi címeket visszaállítsa.

Ezért.

2-es. nézd meg angliát, fejlett kapitalista rendszere van, mégis vannak nemesek.

sőt Norvégiában is van nemes, és még sok más fejlett országban.

szóval az,hogy valahol vannak nemesek,az nem jelenti azt,hogy az egy elmaradott feudális királyság.

"Ha nem érted ez miért releváns a kérdésben, akkor kérlek szánj még egy kis időt a tanulásra, de ha már kiöregedtél, akkor próbálj meg valahogy visszakerülni az iskolapadba"

Remélem, nem fogod megkérdezni, hogy miért pontozták le a válaszodat...

Az 1947. évi IV. törvény szerint tilos használni a vitézi címmel egyetemben.

Miért lett volna jó visszaállítani, mennyivel vitte volna előrébb a magyar társadalmat?

Vannak olyan országok, ahol használják, de egyről sem tudok, ahol visszaállították volna az egyszer már eltörölt címeket.

Magyarországon egyébként a feudalizmus az 1848 évi áprilisi törvényekkel és az 1853-as jobbágykérdés rendezéssel megszűnt. A nemesi címek a feudális időkben birtokolt kiváltságaikat (adómentesség pl.) elvesztették. Innentől kezdve tényleges jelentősége a régi presztízst jelentő beidegződéseken túl nem volt. Nálunk ráadásul olyan drasztikus, földrengésszerű államszerkezeti változások történtek az elkövetkező évszázadban, mint az OMM szétesése, a köztársaság kikiáltása, a proletárdiktatúra létrejötte, a király nélküli királyság összeeszkábolása a szétrabolt történelmi Magyar Királyság romjain, az ország szuverenitásának kétszeres elvesztése először a német, majd a szovjet megszállás idején, és később 1989-ben a köztársaság restaurációja. Ahogy az előttem szóló megemlíti, már 1947-ben törvényben határolódik el a magyar társadalom a nemesi címek korábbi, már amúgy is funkciótlan és antidemokratikus intézményétől, ráadasul egy vesztes háború utáni indulathullám is a régi világtól való elszakadást ösztönözte.

Egészen más volt a helyzet tehát nálunk, mint olyan országokban ahol a kapitalista termelési módra való átállás nem járt együtt az államforma megváltoztatásával és bár néha vitatják, de hagyományőrzés és az állam stabilitása miatt szimbolikus szerepben megtartották a királyság államformáját és némely jellemző külsőségét.

Tehát az, hogy miért van egyes országokban és miért nincs nálunk, az az adott ország évszázadokra nyúló hagyományaihoz, a hagyományokhoz való viszonyulásukhoz, saját egyedi történelmi útjukhoz köthető. Míg van olyan ország, ahol e hagyományhoz való kötődés a kulturális önazonosságot, az állam stabilitását erősíti, addig nálunk vitatott múltja miatt a társadalom megosztottságát mélyítette volna, ezért nem volt egy-két szélütöttön kívül senki, aki komolyan gondolta volna, hogy a nemesi címek intézményét értelme lenne a rendszerváltáskor visszahozni az új Magyar Köztársaságba.