A boomerek ellehetetlenítették a fiatalokat a saját lakhatástól, a fiatalok pedig ellehetetlenítik a boomereket majd a nyugdíjtól? Visszanyal a fagyi?

A sok családosoknak járó ingyen pénz (CSOK, babaváró), családi adókedvezmény verték fel az árakat, amihez a, kádár rendszerben fillérekért lakáshoz jutott boomer réteg is tapsolt, mert nekik tök mindegy már, mert van.

Vannak, akik szinte ingyen jutottak így lakáshoz, több lakásuk lett, amit most kiadnak annak, akinek sose lesz egy se.

Mindezt az adófizetők pénzéből.

Ezért van, hogy van ahol a családban senki se dolgozik, ingatlankiadásból élnek, másnak meg 2 munkahelyen kell dolgozni, hogy fizesse az albérletet.

Népességcsökkenés: Ha egy országban a születésszám tartósan alacsony, és a népesség nem nő meg, akkor hosszú távon csökken a lakosság mérete. Ez demográfiai kihívásokat jelenthet, például az idős lakosság növekedése, ami megnövelheti az egészségügyi és szociális ellátórendszer terheit.

Gazdasági hatások: Az alacsony születésszám és a népességcsökkenés hatással lehet az ország gazdaságára. Az aktív munkaerő és a termelőképesség csökkenhet, ami gazdasági problémákat okozhat.

Nyugdíjrendszer fenntarthatósága: Az elöregedő népesség és az alacsonyabb születésszám hosszú távon nyomást gyakorolhat a nyugdíjrendszerekre. Kevesebb munkavállaló fizet be a nyugdíjrendszerbe, miközben több nyugdíjazott vesz részt belőle.

Szociális ellátórendszer: Az elöregedő népesség több egészségügyi és szociális ellátást igényelhet, ami megnövelheti az állami kiadásokat.

Munkaerőhiány: Az alacsony születésszám és a csökkenő lakosság munkaerőhiányhoz vezethet bizonyos iparágakban és szektorokban.

Kulturális változások: Az ország lakosságának összetételének megváltozása kulturális változásokhoz vezethet, és megváltozhatnak a hagyományos társadalmi dinamikák.

Ezek az előrejelzések azonban nem egyértelműen negatívak, és az ország demográfiai helyzetétől és politikáitól függenek. A kormányzati intézkedések, például a családtámogatási programok és a bevándorlás szabályozása befolyásolhatja, hogy az ország hogyan reagál a demográfiai változásokra.

Fontos megjegyezni, hogy a demográfiai változások komplex kérdések, és számos tényezőtől függenek, beleértve a társadalom, a gazdaság és a politika alakulását. Az ilyen problémák megoldása hosszú távú és integrált megközelítést igényel a kormányoktól és a társadalomtól egyaránt.

#11: Magyarázd már el, hogy lehetett a Kádár-rendszerben (tömegesen) "fillérekért" lakáshoz jutni, főleg többhöz is, mikor egy embernek csak egy ingatlana lehetett.

Ha a tanácsi (önkormányzati) lakásokra gondolsz, azokért havonta lakbért kellett fizetni, bérlőcserénél meg magas "lelépési" díjat kért a régi bérlő. Amikor az ingatlankezelők eladták, akkor is fizetni kellett értük, ha nem is annyit, mint egy öröklakásért, de nem "filléreket". Sokszor nem azok a kispénzű emberek vették meg, akik benne laktak, hanem pénzes nyerészkedők.

Szüleim "szövetkezeti" lakást kaptak, kemény volt a 60-as években albérletben összegyűjteni a 10% "beugrót", azután meg havonta törleszteni kellett a 30 évre kapott OTP-kölcsönt.

#9: "Az azért megvan, hogy boomereknek az 1946 és 1964 közti korosztályt nevezzük? A nagy részük már most nyugdíjas korban van."

A kérdezőnek és hasonlóan gondolkodó kortársainak ez teljesen mindegy, nekik a "boomer" nem korosztályt jelent, hanem szitokszó mindenkire, akik tőlük korábban születtek, és akiket felelőssé lehet tenni minden valós vagy vélt nyomorukért.

Az ingatlanárakat nem a boomerek verték fel, hanem:

1. a szabadpiac. Értsd a Kádár-korban mindenkinek csak egy ingatlanja lehetett, nem volt befektteési célú vásárlás, csak használati célú

2. az ingatlanadó hiánya Ez alól mentesíteni lehetett volna a saját célra használt ingatlant, családonként egyet. Nyilván 1. egy picagazdaságban nem lehetséges, de 2. igen

3. A FED (=USA jegybank) kamatpolitikája, ami baromira lenyomta a kamatokat, emiatt világszerte olcsó lett a hitel, illetve megnőtt a kereslet a reálhozamot adó lakásra (megveszem, kiadom).