Ha a 300ft-os fagyin is van haszon, miért adja a többség 400-450 forintért?

Egyszerű, a szabadpiacos gazdasági modellben a legtöbb áru árát a kereslet és a kínálat függvénye határozza meg. Ebben a rendszerben az eladónak az az érdeke, hogy a lehető legmagasabb áron adja el a terméket, míg a vevőnek az, hogy a lehető legolcsóbban jusson hozzá az adott áruhoz. Ha az eladó egy olyan szinten próbálja eladni az áruját, amely magasabb a többi eladó azonos tulajdonságokkal rendelkező árujával, akkor a vevők máshol fogják elkölteni a pénzüket. Ha viszont a vevők hajlandóak magasabb árat fizetni, akkor előbb-utóbb minden eladó arra az árszintre fogja beárazni a terméket (ezt hívják piaci áregyensúlynak).

Gondolj bele, tegyük fel, hogy te veszel egy aranyrudat. Rá pár évre az arany ára megugrik, és az eredeti ár 150%-áért tudnál megválni tőle. Most akkor te beérnéd azzal, hogy "csak" az eredeti ár 110%-áért adod el, így 10%-os haszont könyvelve el, vagy inkább 50%-os haszont szeretnél?

5: mi a probléma? Ha valakinek megéri így is fizetni a fagylaltért ennyit, akkor van kereslet.

Ha az embereket érdekelné a minőség, akkor nem járnának oda, ennyiért nem vennék meg a nagyüzemit, de ezek szerint nem érdekli őket.

Ha az ár fontos, ha nagy a család és gyakran fagyiznátok, akkor olcsóbban kijössz, ha veszel egy nagy doboz finom jégkrémet. Ízlés kérdése, hogy melyik márkát találod jobbnak, finomabbnak. Pl. egy átlag Carte Dor bodozban van szerintem 8 gombócnyi jégkrém és csak 2000 ft.

De az is lehet, hogy még 8-nál is több gombócnyi van benne, mert nem tudom most mekkora kanállal szedik a gombócokat. Amikor gyerek voltam, akkor még szinte öklömnyi kanállal szedték, majdnem teniszlabda méretű gombócok voltak, utána átálltak kisebb kanálra mindenhol áremelés mellett.

Lehet, hogy most már annál is kisebbek a fagyiskanalak.