Kiről mondható ki, hogy magyar? És milyen okkal?

Magyar, akinek fáj Trianon?

Ez a legszánalmasabb dolgok egyike, amit hallottam. Ma már senki nem él, akinek ez fájna. A következő generációknak már természetesek az új határok, nem siránkozunk a múlton. A középkort sem sírjuk vissza.

Inkább előre nézz, és tegyél minél többet magadért, a családodért, és az országért.

"Ma már senki nem él, akinek ez fájna."

Azért én ezt nem jelenteném ki.

Ezzel én sem értek egyet, hogy akinek fáj Trianon. Engem idegesít is, amikor valaki még ezen lovagol. Régen megtörtént, békében vagyunk, és őszintén szólva kint maradt magyarok megpróbálhattak volna visszajönni vagy következő generációt rugdoshatták volna ide vissza. Aki nem jött vissza, valamiért megfelelt ez vagy beletörődött. Innentől nincs min lovagolni. Egyéb őszinteség: jelenleg szerintem bárhol jobb ennél. Ez pont nem volt hazafi mondat, ez van.

De önmagában magyar: aki ide született magyar bejegyzéssel, hosszútávon itt élt, itt alapított családot. Még az is magyar, aki valamiért kiköltözött felnőttkorában és megőrzi a nyelvét például.

Hazafinak mondható, aki hazaszeretetként nem akar elmenni és esetleg tesz is valamit hazájáért. Utóbbi nálam most azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet ellen tenni akar.

Mármint miként akarod tudni, hogy valaki hogyan tekinthető magyarnak? Nemzetiségileg, jogilag, etnikailag vagy milyen téren?

Nemzetiséget tekintve nehéz bekategórialzálni, de akinek magyar az anyanyelve, magyar kulturában nevelkedett és gyakorolja az már garantáltan magyarnak számít.

Tacskó, akinek apukája és anyukája is tacskó, az tacskó.

Tacskó, akinek egyik szülője foxi, akkor tacsó is, foxi is azaz tacsoxi. Ha a tacskónak az anyukája volt tacskó, apukája foxi, akkor inkább tacskó, mint foxi.