A debreceni lakosok kapnak esővíz gyűjtő tartályokat az akkumulátor gyártól,mert napi 40 ezer köbméter víz lesz az igénye az akku gyárnak... Erről mi a véleményetek vagy mit szóltok hozzá?

"Vízáteresztő képessége: 60 m3/sec! "

A Tisza ma reggeli vízhozama 130 m3/sec volt Tiszabercelnél, erre jön még ~30 m3/sec a Bodrogból. Ha kimaxolod a csatornát akkor elvezeted a Tisza kb harmadát és mostanában elég gyakran vannak rekord alacsony vízállások.

21 - Abban igazad van, hogy hiányos volt az info: a Keleti kibocsátása Bakonszegnél 15 m3/sec.

Tehát a Keleti nem folyamatosan veszi ki a 60 m3-t - ez egy max. érték.

A Keletit zsilippel szabályozzák a vízfelhasználás mértékében. Irdatlan mennyiségű víztartalék. Szükség esetén felhúzzák a zsilipet, és indul a gravitációs vízkivétel... (pl. a tiszai ciánmérgezés esetén is lezárták a Keletit, így Debrecent nem érintette a cián szennyezés (és a halastavakat sem!). Balmazújvárosnál is zárható a Keleti. Árvizek idején sok vizet parkolópályára lehet állítani.

Még egy adalék a tényekhez:

A TEVA (hazánk egyik legnagyobb gyógyszergyára) a Nagyerdő szélén üzemel már at 1960-as évektől kezdve. Rendkívül veszélyes vegyi üzem - mint mindegyik gyógyszergyár.

Jelenleg a TEVA másfél kilométeres körzetében az alábbiak működnek: vízügyi telephely 30-40 vízkivételi kúttal, klinika, egyetem, kollégiumok, idősek otthona, legalább 10 étterem, 4-5 csillagos szállodák, állatkert, a legnagyobb játszótér, strand, gyógyfürdő lakónegyedek, lovarda, szabadtéri színpad, 20 ezres stadion stb. stb.

És a világon senkit sem zavar a TEVA...

A DGÖ-ben sem a vízzel van a baj!

#21

Teljesen más szint, de 70 éve az Aral tórol is azt gondolták, hogy az Amu-darja és a Szir-darja vizének lenyúlásából nem lesz gond, aztán meg lehet nézni hogy néz ki ma.

Ugyanígy a Jordán folyó túlhasználata és a Holt-tenger vízszintjének csökkenése is intő példa lehetne, ha bárki venné a fáradságot, hogy hatásvizsgálatot végezzen.

Valóban.

Akkor aggódj tovább, ha jól esik - a tények téged sem zavarnak...

#22:

"Tehát a Keleti nem folyamatosan veszi ki a 60 m3-t - ez egy max. érték."

És itt kezdődnek a gondok. A Debrecen mellé települő 3 gyár napi vízigénye átlagosan 24 000 köbméter ami ~17m3/sec. Ha az a cél, hogy a Berettyóba lefollyon a 15m3/sec akkor a Keleti-zsilipen 7/24-ben 50% feletti átbocsátás szükséges, hogy ne csökkenjen a csatorna vízszintje, azaz 30-32 köbméter másodpercenként ez erősen minimum lenne ezután, az öntözés még ezen felül jön. Ez pár napja a Tisza vízhozamának a NEGYEDE volt.

A friss adatok szerint a Tisza,Bodrog,Hernád és Sajó együttes hozama ma épp 184m3/sec, ha ebből 35-40 köbmétert kiveszel az már jelentős mennyiség.

Persze lehet arra játszani, hogy időszakosan csökkentjük a Tiszai vízkivételt és a Berettyó felé a vízleadást. Ha épül egy új zsilip akkor a felső 55km-en durván 7 millió köbméter víz van, 50 nap alatt 1,2 millió köbméter, egy 100 napos extrém aszály alatt 2,4 millió köbméter a 3 gyár fogyasztása, azaza vízszint harmadával csökkenne a csatornán, ezt teljesen áteresztésse, vízkivétel nélkül 28 nap alatt tudnánk újratölteni. Ha van alsó vízkivétel akkor 40-50 nap.

Ezek a számok egyértelműen nem kétségbe ejtőek, de fontos hozzátenni, hogy ezek mai számok. Mi lesz akkor, ha a felmelegedés miatt megváltozik a csapadékeloszlás? Mi lesz, ha gyakoribbak lesznek a hosszú aszályos hónapok?

És ami még ennél is gyorsabban üthet be: mi lesz akkor ha a geopolitikai és energiastratégiai érdekek miatt megváltozik a folyóink vízhozama? A Keleti-főcsatornát tápláló Tisza és annak összes mellékfolyója a szomszédainknál ered ami annyit jelent hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva nekik - lásd a ciánszennyezést.

A szlovákok megcsinálták a Siravát a Laborcon, a Domasat az Ondaván és a Hernádon is van elég szép duzzasztás Kassa fölött. Mi van akkor ha ezek azt mondják, hogy a meglévő tározókat kiegészítik tározós erőművel, hogy hatékonyan fel tudják használni a fotovoltaikus termelést? Én már jártam ilyenben Németországban, ott a turbinák másodpercenként 150 köbméter vizet tudtak felpumpálni a hegyre, ez majdnem annyi, mint a Tisza teljes vízhozama!

Ami a mi esetünkben még kritikusabb az Ukrajna és Románia. Az Ungon és a Latorcán, Talaboron most is vannak egész komoly építmények és a Kárpátok ukrajnai része nagyon sok helyen alkalmas újabb műtárgyak, tározók és szivattyús tározós erőművek létrehozására. Van egy olyan sejtésem, hogy a háború lezárása/befagyása után ezeken a területeken nagyon komoly fejlesztések fognak beindulni, hogy kihasználhassák a terület energiatermelési adottságait és ez jelentősen betenne a Tisza vízhozamának.

Ha a Tisza jelenlegi vízhozamának 20-25%-át elviszi a Keleti-főcsatorna és a közeljövőben télesülnek olyan beruzáházsok ami nagyon sok vizet visszatartanak, ami mennyíség meghaladhatja a vízhozam akár negyedét is akkor mihez fogunk kezdeni? Ez esetben Tiszalöknél hiányozni fog a víz fele.

Lehet ez utópisztikusan hangzik, de a jelenlegi trendek arra mutatnak, hogy ez be fog következni. Zöld átállás,orosz gázról történő leválás, szén és szénhidrogén alapú energiatermelés visszafogása, elektromos autózás... A temleésből kapacitások esnek ki, a villamosenergia igény pedig nőni fog, az olcsón és gyorsan telepíthető fotovoltaikus termelés a tározók nélkül nem old meg semmit.

Ilyen középtávú jővőkép mellett is elég lesz a Keleti-főcsatorna?

27 - Végre egy érdemi, korrekt vélemény - köszönöm!

Az aggályaidra válaszolva: 1970-80-90-ben a DEKO egymaga napi 24.000 m3 vizet használt - ez pont annyi, mint a DGÖ tervezett fogyasztása. De amíg a DEKO tiszta ivóvizet használt, addig a DGÖ-ben ez csak kis részben elvárás. ( a víztisztító kapacitás 100 ezer m3)

A rendszermódosulás után annyira visszaesett a vízfogyasztás, hogy 1990 végén felvetődött hogy a Keleti vizét kiemelő és azt Debrecenbe továbbító Balmazújváros mellett lévő telepet be is zárják! A fúrt kutak bőven ki tudták volna szolgálni a debreceni vízigényeket! Aztán egy szokatlanul bölcs döntés okán nem zárták be a kiemelőt, hanem egy napi minimummal továbbra is üzemben tartották, hogy ne rohadjon szét az egész rendszer. És most ez a vízmű kap főszerepet (némi felújítással), és bőven ellátja a két tápvezetéket, + a Civaquát is.

A Tisza vízhozama mindig is rapszodikus volt! Ezt kellően kiegyensúlyozza a Keleti gigantikus vízkészlete (Debrecen szempontjából). Ugyanakkor teljesen igaz, hogy a környező államok is lépni fognak vízügyileg - pont az éghajlatváltozás miatt.

Magyarországnak újra kell gondolnia a vízügyi politikáját - a lehetőségeink adottak!

A Felső Tiszánál - a Túr környékén - vannak már készen olyan tározók, amiket fel lehet(ne) tölteni... Igaz, hogy eddig még soha nem lettek csúcsra járatva!

A Tisza-tó dettó: rengeteg lehetőség van még, csak az ész és a szándék kell(lene) hozzá! Sokkal kiegyensúlyozottabb vízellátásra lenne képes a Tisza vízrendszere!

Megjegyzem még, hogy Debrecen kútjai napi 70 ezer m3 vízzel képesek a város ellátásához hozzájárulni.

A felvetett kérdésre az a válaszom, hogy az akkugyárak vízigénye miatt nem látok okot az aggódásra! A víz miatt nem...

28#, a 80-as években még nem számoltak egy globális klímaváltozással, ráadásul a szocialista népgazdaságra nem igazán volt jellemző az észszerű, környezettudatos gazdálkodás és működés, így az, hogy a DEKO mennyi vizet pazarolt el a 80-as években egyáltalán nem releváns információ ma amikor brutális felmelegedésel és vele együtt egyre terjedő szárazsággal kell szembesülnünk. A debreceni fúrott kutak sem fognak akkora vízhozamot biztosítani ha kiszárad minden és a Tisza és a Keleti-főcsatorna, meg a Tisza-tó sem, főleg ha majd még az Ukránok is lecsapolják a Tiszát. Tehát hosszútávon igen is problémás lesz egy ekkora város és ennyi ipari létesítmény vízellátása. Persze kérdés, hogy meddig maradnak ezek a gyárak, mert simán esélyes, hogy akár még ebben az évtizedben dobbantanak egy másik olcsó országba.

Abban viszont igazad van, hogy ennél is nagyobb és korábban, gyakorlatilag az üzemek beindulása után azonnal érzékelhető probléma lesz a légszennyezés, amit egy akksigyár és főleg amit egy katódgyár kibocsájt majd. Tetézi a bajt, hogy Debrecenben egyébként is hajlamos a légtömeg megállni mivel a város egy mélyedésben fekszik, van hogy hetekig nem cserélődik le a légtömeg. Nyáron is érezhető, hogy rossz a város levegője, de télen már egyenesen az egészségre is káros akkora szmog tud keletkezni. Ha ehhez még hozzáadjuk az akksi és katódgyárak által szabályosan és szabálytalanul kibocsájtott kitudja milyen összetételű mérgező anyagokat akkor borítékolható, hogy nemcsak a légúti megbetegedések, de annál súlyosabb megbetegedések is tömegével fognak jelentkezni. További jó iparosodást kívánok!

29 " A debreceni fúrott kutak sem fognak akkora vízhozamot biztosítani ha kiszárad minden" - hát, nagyon nem úgy néz ki:

[link]

Hát, ha már a Tisza-tó is, meg a Keleti is kiszárad, akkorra pl. Spanyolország, Görögország már nem is lesz.