Támogatnád, hogy az összes büfészak fizetős legyen?

"mi vagyunk a társadalom szürkeállománya"

Ezt már hallottuk az SZDSZ-től és emlékszünk rá, mennyire állta ki a gyakorlat próbáját.

"#12 Büszkeséggel tölt el, hogy ha bemegyek a mekibe, a társadalom felső 1%-a süti a hamburgeremet."

Élvezd ki proli, mert a mekiben csak addig dolgozik a társadalom felső 1%-a, amíg le nem diplomázik. Tekintve, hogy a mekisek 90%-a diák.

Akik ott maradnak állandóra azok nem diplomások, hanem hozzád hasonló végzettség nélküliek akik ezen kívül csak a gyárba tudnának elmenni gombot nyomogatni.

Csaxólok.

#14

Hiszek neked. Bizonyíthatatlan dolgokról pusztán a hitre alapozva nem könnyű meggyőzőnek lenni.

Amúgy tapasztalataim szerint minden szak csak annak foximaxi és könnyű, aki nem jár(t) oda.

22.

Filozòfia mire jò a versenyszfèràban?

Az nem egy szakma, mint mèrnök vagy közgazdàsz.Hanem egy nagy 0.

A matematika és a filozófia a priori ugyanaz. (Ugye tisztában vagy azzal, hogy nem filozófiatörit tanulnak filozófia szakon?)

24: ugyanazt kapod, mint matekszakon, egy olyan életszemlétet szerzel a képzés által, amivel képes vagy szinte minden élethelyzetben logikusan gondolkodni, átlátni az összefüggéseket, kritikusan gondolkodni. Folyamatos intellektuális stimulációban van részed, gondolkodásra vagy késztetve. A legtöbb szabad bölcsész egy másik területen folytatja a tanulmányait, vagy elkezd kutatni, innen fejlődnek ki a gondolkodók (lásd Tamás Gáspár Miklós) és a mai magyar értelmiséget is a szabad bölcsis professzorok alkotják a jogász professzorokon kívül (lásd Radnóti Sándor és szinte az egész belpesti közeg). Egy sima jogász és egy szabad bölcsész elő vagy utóépzettséggel rendelkező jogász között órási különbségek vannak.

Nem mindenki tud intellektuális mélységeket átélni, így ezek az emberek nem is fogják megérteni, hogy mi az értelme mondjuk a filozófiának. Ezért írtam, hogy csak a társadalom felső 1%nak adatott meg ez a privilégium. A szellemi termékük pedig szintén ugyanennek az 1%nak szól, ha ügyesek akkor a politikusok is inspirálódnak és társadalomformáló erejük lesz.

Ja és neked bizonyára nem tűnt fel, de pl. az egisztenciálfilozófusok évszázadokig kötött társadalmi dinamikákat mozgattak meg, sőt meglévő erőviszonyokat fordítottak meg. Az átlagember csak él és sodródik a mindennapokban, nem ő gondolkodik, nem ő alakítja a gondolkodást, trendeket, csak benne él valamiben, legtöbbször reflektálatlanul.

Viszont vannak olyanok, akik nemcsak benne élnek a társadalomban, hanem változtatnak is rajta, a filozófusok pont közéjük tartoznak. Még ha az illető mással is foglalkozik a későbbiekben, pl. jogon folytatja a tanulmányait, óriási intellektuális előnyben van azzal, hogy megszerzett egy filozófia diplomát.

Nem, nem támogatnám. Azzal egyetértek, hogy érdemes felülvizsgálni azt, hogy egy adott szakot hány egyetemen és milyen kapacitásszám mellett érdemes államilag támogatni. Aki azt mondja, hogy nulla, az -szerintem- legalább annyit téved, mint aki azt mondja, hogy ész nélkül kezdjünk el évente 50.000 szabad bölcsészt kiképezni. Emellett azt is fontos górcső alá venni, hogy milyen minőségűek a bölcsész képzések, és mennyire jó szakemberek kerülnek ki az egyetemekről. Ugyanis igen, ebben is van különbség. Azt mindenki evidenciának veszi, hogy pl. gazdaságtudományi képzések esetén számottevő különbség van egy Corvinus és egy Metropolitan között, vagy IT képzések terén egy ELTE és egy GDF között, de azt, hogy mondjuk mennyivel értékesebb -és itt nem elsősorban potenciális fizetésbeli különbségekre gondolok- mondjuk egy ELTE-n szerzett bölcsész diploma, mint mondjuk egy KJE-n szerzett... erről viszonylag ritkán látok érdemi vitát ebben a topikban.

Dolgoztam már együtt mérnökökkel, informatikusokkal és bölcsészekkel is. Amennyire én meg tudom ítélni, nem arról van szó, hogy utóbbiak kevesebbet tudnak az előbbieknél, hanem más skilljeik vannak, amik a mai magyar munkaerőpiacon kevésbé alkalmazhatók - ami mondjuk nem is csoda, figyelembe véve, hogy éppen most építjük magunknak azt az utat, hogy Európa összeszerelőüzeme legyünk. Igen, egy ilyen gazdasági szerkezet mellett az a fajta szemléletmód és kreativitás, amivel egy jól képzett (!) bölcsész rendelkezik, valóban kevésbé releváns, bár azt gondolom, erről legkevésbé sem ők tehetnek, sőt, odáig is el mernék menni, hogy sok szempontból sokkal jobb hely lenne Magyarország, ha a munkaerőpiac jobban ki tudná használni azokat a képességeket, amikkel egy -ismét hangsúlyozom- jól képzett bölcsész rendelkezik.

Azt gondolom, lehet, sőt, nem csak lehet, kell is beszélni arról, hogy mi a felsőoktatás szerepe. Nem csak itt és most, hanem bárhol és bármikor. De nem csak a felsőoktatásé, hanem akár magáé a tudásé is. Nyilvánvalóan, ha valaki annyit lát egy bölcsész képzésből, hogy szerencsétleneknek sokszáz oldalt kell elolvasniuk azzal kapcsolatban, melyik filozófus éppen hogyan definiálta a létezést, akkor egy halálosan értelmetlen képzésnek tartanák. Jelzem, akkor az is lenne. Viszont arra kérnék mindenkit, hogy egy pillanatra gondolja végig azt, hogy mi a fontosabb: az a tudás, amit az egyetemen megtanulsz, vagy az a képesség és szemlélet, ami segítségével ezt a tudást a gyakorlati problémák kapcsán fel tudod használni. Verheti itt a nyálát bármelyik mérnök, hogy ő bezzeg tanulni deriválni meg integrálni. Bravó. Önmagában ezzel a tudással mire mész? Vagy azzal, hogy egy 2-szer 2-es mátrixnak ki tudod számolni a sajátértékét és a sajátvektorát? Szerintem semmire, ez önmagában pont olyan haszontalan, mint l'art pour l'art ismerni azt, hogy Locke mit gondolt a természeti törvényekről. A képesség számít, amivel a bölcsészek és társadalomtudósok is rendelkeznek. Nem kevesebbel, hanem másfajtával.

Lehet, sőt, biztos is, hogy az elvont, absztrakt összefüggéseket jobban megértik azok, akik "reál" beállítottságúak, és ilyen képzést végeztek. Ettől még azok a képességek, miszerint egy képzett bölcsész hatékonyabban tud kommunikálni, legyen szó akár a szövegértésről, akár a kifejezésről, hogy teljesen másfajta kreativitással rendelkeznek... ezek igenis hasznos skillek. Csak még egyszer: nem akkor, ha mi akarunk a világ legtöbb akkumulátorgyárral rendelkező országa lenni.

A korábbi válaszokat és értékeléseket elnézve nem gondolnám, hogy ez lesz a legnépszerűbb válasz -már csak a hossza miatt sem-, de ha csak egy kommentelő is elgondolkozik a leírtakon, már megérte.

Üdv.

Egy közgazdász (nem! bölcsész)

25-26

Én mérnökként inkább azon az álláspontom vagyok, hogy nem kell társadalommérnököset játszani.Hagyni kell a társadalom alakulását autonóm módon.Nem kell alakítgatni a folyamatokat.

Tamás Gáspár Miklós meg még sokan másnok Marx utódai, az ő eszméit vallják valamilyen formában.A 20. század elején Oroszországban úgy döntöttek, elkezdik megmásítani a társadalmat.Nem lett jó vége.

"Lehet, sőt, biztos is, hogy az elvont, absztrakt összefüggéseket jobban megértik azok, akik "reál" beállítottságúak"

Olvastál már Heideggert? Ilyen magas szinten már nem beszélhetünk arról, hogy ki reál/humán beállítottságú, elmosódnak a határokat, ezért írtam azt, hogy a filozófia a priori ugyanaz, mint a matematika. Ugyanúgy használod a logikádat a Lét és Idő megértéséhez/dekódolásához, mint a deriváláshoz.

Én egyébként elolvastam az elejét is a hozzászólásodnak, és valszeg megvan a kapacitásod arra, hogy belásd, hogy egy épület vagy gyár megépítéséhez építőmérnöki képzés kell, de egy társadalmi struktúra kiépítéséhez, alakításához, formálásához viszont "elmemérnöki" azaz filozófia, esetlegesen jogi képzés kell (és igen, a bölcsészet is tudomány), lényegében ugyanazokat a matematikai algoritmusokat használod.

#28

Mert egy Lenin nevű fazon szent meggyőződése volt, ő véghez tudja vinni, amit Marx megálmodott.