Az EU-ból való kiléptetés tényleg megszavazható egy éjszaka alatt?!

A briteknél úgy tartottak népszavazást, hogy az vélemény nyilvánító volt, vagyis sem a kormányt, sem a koronát nem kötelezte semmire.

Viszont arrafelé nem lépnek át az embereken ilyen dolgokban.

Nálunk meg tilos ilyesmiről népszavazni, nehogy kiderüljön, a nép nem azt akarja amit a csüngőhasú.

Nem.

Először is népszavazás kell hozzá.

"Először is népszavazás kell hozzá."

Mér kéne?

Valamit hallottál, olvastál éjszakai törvénykezési esetekről, de nem az történt, hogy éjszaka leple alatt benyújtottak egy törvényjavaslatot, amit aznap éjjel el is fogadtak.

Törvényjavaslatot az arra jogosultak nyújthatnak be az országgyűlés elnökéhez (kormány, aminek a nevében kormánytag nyújthatja be, a köztársasági elnök, országgyűlési képviselő), amit irománynak neveznek, irományszámot kap és óra:perc pontosággal rajta van a beérkezés időpontja.

Nyilvánosak, az országgyűlés honlapján bárki megnézheti, elolvashatja a beszkennelt irományokat. Pl. újságírók szokták is figyelni, különösen akkor, amikor előzetes hírek vannak, hogy be lesz nyújtva valamilyen fontos témában.

Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes a kormány nevében több jelentős törvényjavaslatot is éjjel nyújtott be, ezek nagy hírverést kaptak.

A törvényjavaslatot, tárgya alapján, illetékes egy vagy több országgyűlési bizottság tárgyalja meg, foglal állást. A Házbizottság, illetve a többi bizottság ülésterve is olvasható az országgyűlés honlapján. Nem non-stop üléseznek, és mivel országgyűlési képviselők, biztosítani kell számukra, hogy részt vehessenek a plenáris ülésen; nem fedheti egymást a bizottsági ülésének ideje és a plenáris ülés ideje.

Ha a bizottság támogatja, vagy a bizottságok támogatják, akkor először vitára bocsátva bekerül az üléstervbe. Most törvénykezési szünet van, az őszi ülésszak szeptember 1-től december 15-ig fog tartani. Az országgyűlés honlapján nyilvános, hogy miket fognak tárgyalni az őszi ülésszakon.

Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére.

Ahhoz, hogy soron kívül tárgyaljanak egy törvényjavaslatot, a jelenlévő képviselők 4/5-ének támogató szavazata kell; eddig nem sikerült ilyen támogatást megkapni.

A bizottsági támogatás után következhet az általános vita. Ott például az ellenzék rendesen elnyújthatja az időt; egymást váltva, a maximális felszólalási időt kihasználva, szólalnak fel. (Pl. az új pedagógus életpálya törvény általános vitája 24 óráig és 21 percig tartott.)

Az általános vita lezárása után három nap áll rendelkezésre módosító javaslatok benyújtására.

A határidő letelte után ismét bizottságok tárgyalnak a módosító javaslatokról, állást foglalva, hogy támogatják, vagy sem.

Ezután következhet szavazás, ahol először a módosító javaslatok kapcsán, bizottsági tag (ha több bizottság körébe is tartozó, akkor külön-külön) ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indoklását. A módosító indítványokról egyenként szavaznak.

És aztán következhet a törvényjavaslat zárószavazása, amelyben már benne vannak az elfogadott módosító javaslatok.

Úgyhogy, nem egyéjszakás ügy, akár elegendő az elfogadáshoz a jelenlevő képviselők többségének „Igen” szavazata, akár a képviselői létszám 2/3-ának „Igen” szavazata szükséges.

Jelenleg senkinek sincs módja a kilépésről törvényjavaslatot benyújtani, ugyanis az Alaptörvény az Európai Közösség tagállamaként határozza meg Magyarországot, és semmit sem tartalmaz ennek megváltoztatásáról.

Először az Alaptörvényt kéne módosítani, belefoglalni mi módon lehet a kilépésről dönteni. Utána annak alapján lehetne kezdeményezni a kilépést. Ezek egyenként sem egyéjszakás ügyek.

De, annyiból mindegy, hogy Orbánnak nem érdeke kilépni. Teljesen érdektelenné válna – hogy csak nagyhatalmakat írjak – Oroszország és Kína számára is. Az az érték számukra, hogy Magyarország az EU része. Kívül maguk is vannak, nincs szükségük másik kívülállóra.